2009. október 31., szombat

Kihúzható univerzális kenyérsütő forma



Ezen a gyönyörű néven fut a kedvenc kenyérsütő formám, persze a jénai után. Sokan kérdezitek, hogy milyen is ez, ezért inkább ide hozok róla képeket.
Német minőség, Zenker, 5 év garanciával. Ez egy nagy doboz forma, ami két darabból áll, a pereme egy sínként működik, ami mentén a doboz állítható hosszúságú. Lehet már ilyen tepsit is kapni. 28 cm a legrövidebb és 40 cm a leghosszabb, amire szét lehet húzni. Mélyebb és szélesebb is mint egy hagyományos forma. 11 cm mély és fent 16 lent 12 cm széles.
Ebben a formában sütöm a kenyereket és a kalácsokat is, a lenti mákos is ebben sült. Egyszerűen kibélelem sütőpapírral, így hosszabb életű, mintha mindig kikenném zsiradékkal. 2 sütőpapírt használok hozzá. Egy hosszabbat tépek, mint amekkorára széthúzom, majd 3 rét hajtom, így megy a doboz aljába hosszanti irányba. A kilógó széleket meghyagyom, ennek segítségével könnyen ki lehet emelni a megsült tésztát. Majd egy másik papírral teljes szélességében is kibélelem.


Így elkerülhető, hogy a kisült péksüti sarkán látszódjék a papír gyűrődése. Egy normál méretű kenyérhez vagy kalácshoz kb. 32-33 cm-re szoktam széthúzni.
A Lidl-ben vettem. Eddig minden évben kapható volt karácsony előtt, ha jól emlékszem már novemberben. Érdemes figyelni, beruházni rá. Az ára nálluk nagyon barátságos, 1600 Ft volt eddig mindig, ha jól emlékszem. Egyszer láttam egy konyhai eszközöket árusító boltban több mint ötezerért adták.

VKF XXIX. - Mákos buborék kalács

Max nagyon ötletes VKF kiírása alaposan feladta a leckét. A  XXIX. VKF témája ugyanis a gombóc. Mondhatnám, hogy gombóc lett azonnal a torkomban, ugyanis sajnos meglehetősen hadilábon állok a gombóccal. A klasszikussal, ami először jut eszébe a gombóc szóról bárkinek. Nem az a baj, hogy nem szeretem, szeretem én, de nem tudok jó gombócot főzni. Ez sajnos tény. Bár a férjem szerint nagyon jó a gombócom, én tudom, hogy nem. Talán életemben egyszer sikerült olyan gombócot készítenem, amire azt mondtam, hogy na ez gombóc. Máskor mindig olyan mintha nyers lenne, vagy túl főtt lenne, vagy mázgás, nem tudom jobban leírni, nem jó és kész.
Szerencsére Max nem szűkítette le a témát a krumplisgombóc köré, sőt. Így aztán egy pillanatig sem jutott eszembe, hogy az én retteneteimmel kápáztassam a tisztelt nagyérdeműt, inkább a nekem jobban testhez álló kelttészták felé fordultam. Szinte azonnal körvonalazódott egy kalács ötlete amit gombócokból állítok össze, valamilyen töltelékkel. Először egy fahéjas kalács ugrott be, aminek a tésztáját sok kis darabba vágok, majd megkenem fahéjas cukorral, olvasztott vajjal, feltekerem, kettévágom, így teszem egymásra a kis gombócokat. Az ötletet nem véglegesen vetettem el, de ezek nem gombócok, inkább kis hordók lettek volna. Ezután jutott eszembe a mák töltelék. Olyat akartam, ami nem csak ízesített mák, hanem mákos tésztaként fog működni, azaz kicsit az is kelni fog a tésztaburokban. Sikerült elsőre, nagyon finom lett.
A kalács tésztája természetesen a hokkaidó, de csökkentett adagban, hiszen a töltelék is tekintélyes mennyiség benne.
Hozzávalók:
  • 14 dkg tej
  • 12,5 dkg tejszín
  • 1 kisebb tojás
  • 6 dkg cukor
  • 1 ek. burgonyapehely
  • csipet aszkorbinsav
  • csipet só
  • 30 dkg finom liszt
  • 15 dkg BL 80 liszt
  • 2 dkg élesztő

Szokásos módon a gépre bíztam a dagasztást, majd kelesztőtálban kelesztettem 45 -50 percig.
A tölteléket csak ekkor készítettem el, mivel sütőpor is van benne, nem akartam, hogy hamarabb beinduljon.
Töltelék:
  • 15 dkg darált mák
  • 15 dkg finom liszt
  • 15 dkg porcukor
  • 8 dkg olv. vaj
  • 1 dl tej
  • 0,5 dl friss narancslé (vagy tej)
  • 1 narancs (citrom) reszelt héja
  • 2 tk. sütőpor
  • csipet fahéj
A hozzávalókat összekevertem egy tálban.

A megkelt tésztát kiborítottam, majd 16 egyforma darabba osztottam. Én szeretem, ha tényleg egyformák, ezért pontosan megmértem őket. A tésztákat kis gombócokká igazítottam.
Egyesével kör alakúra húzkodtam őket, kb. 2-3 mm vastagra, majd a közepükre tettem egy-egy kanál tölteléket.
A töltelék felett óvatosan összehúztam, majd össze is csíptem a tésztát, igyekeztem jól lezárni.

A nagy méretű doboz formát kibéleltem sütőpapírral, majd az aljába tettem 8 gombócot egymástól kicsit elcsúsztatva.

A második sor gombóc jött a tetejére, úgy, hogy ne pont az alatta lévőre kerüljön, hanem az alatta lévő kettő közepére. Egy vastagabb ruhával letakarva kelt egy órán keresztül. Ezután lekentem tojással, majd megszórtam egész mákszemekkel.
170-180 fokra előmelegített sütőben sütöttem 40 percig. 10-15 perc után a tetejét egy alufólia darabbal leborítottam, különben a villanysütőben nagyon megég. Rácsra téve hagytam kihülni.
Nagyon mutatós volt, minden szeletnél máshol bukkant fel a máktöltelék.

2009. október 29., csütörtök

Olvasóim küldték III.

Egy nagy adósságomat törlesztem ma. Nagyon régen készülök már ezt a III. részt megírni, elnézést kérek mindenkitől. Folyamatosan kapom hála istennek a visszajelzéseket a receptekről, sokan küldenek képeket is, aminek nagyon örülök. Írtam már talán, hogy ezekre milyen büszke vagyok, ezért is szeretném megutatni mindenkinek. Természetesen a péktársaim beleegyezésével.

Elsőként az nlc-ről hoztam képeket, Monikapa gyönyörű sütéset szeretném megmutatni. Megsütötte ő is a népszerű express croissant-t, a foszlós kalácsot, az esti kovászos kenyeret és a pita kenyeret is. Azt hiszem, mindenki nevében mondhatom, hogy gyönyörűek lettek!



                                                    
                                                    
A tejfölös kiflit és a fehér kenyeret M.Andrea sütötte, csakúgy mint ezeket a gyönyörű zsemléket. Andrea elmondása szerint a zsemlék sütőzacskóban sültek és gyönyörű levegősek, könnyűek lettek, látszik is a képen is. Gratulálok!
   
                                                     
                                                      
Bogi az első kenyereiről, kiflijéről és egy erdei gyümölcsös pitéről küldött képet. Gyönyörűek lettek, méltán büszke lehet rájuk!




LadyAni is kenyeret sütött. Ugyan  nem volt minden hozzávalója otthon, nem esett kétségbe. Idézet a leveléből: "Mai napon kenyérsütésre adtam a fejem, ugyanis elfogyott.Mondanom sem kell, elég érdekesen indult. Nem volt itthon kenyérliszt, sem aszkorbin.Na de sebaj, azért nekifogtam.Alap5let a kovászos kenyered volt, csak pár dolgot variáltam rajta, mivel nem volt meg minden alapanyagom. (ja, a boltba meg lusta voltam lemenni)
Hozzávalók:kevés vízzel, 1 dkg élesztővel, kiskanál cukorral, liszttel, kovászt készítettem (persze hogy a gyors kovászt)Ezt még a reggel folyamán.Délre kész is volt ( köszönhető a nagy melegnek )2,5 dl víz1 dkg élesztő10 dkg tönköly liszt (teljes kiőrlésű)20 dkg dundi liszt (ha nincs aszkorbin, meg bl80-as liszt, ezt szoktam használni)20 dkg bl55-ös liszt20 dkg kovász2 tk só1 tk cukor.Szóval ebben van minden. Kenyérsütőben megdagasztottam, na nem túl sokáig, aztán egy kicsit kézzel is. Olyan jól visszapattanós tésztát kaptam, nem ragadósat.Mivel kelesztőtálam nincs, ezért egy kis lezárható vödörben kelesztek.Ment a hűtőbe, egy óra után átgyúrtam egy kicsit. Megint vissza a hidegre, majd újabb egy óra múlva átgyúrtam, megformáztam, és jénaiba tettem.Hagytam kelni, majd bevagdostam.Még egy kis pihi, aztán ment a sütőbe, természetesen spriccelés után."
Nos igen, ez a kreativitás kell a kenyérsütéshez!





O.Ildikó is több mindent sütött. Citrommázas dióscsigát, pita kenyeret, hot-dog kiflit, hamburgerzsemlét. Tejsavós kiflit és meggyes kalácsot. Mind-mind nagyon szép!



 


Brill a csokis hajtogatott kalácsot sütötte meg. Nagyon szép lett, gratulálok!



Györgyi Az első kenyeréről és kifliről küldött fotókat. Nagyon szépek lettek ezek is, gratulálok!
Piroska az első kenyeréről küldött képet minap, gyönyörű lett!

Köszönöm szépen, hogy megmutattátok és köszönöm szépen, hogy megmutathattam!

2009. október 28., szerda

Beaucaire péksütemény



A Beaucaire kenyér ihlette ezeket a péksüteményeket. Arra gondoltam, milyen jó ízt adna a tésztának, ha kolbásszal vagy baconnal szórnám meg mielőtt egymásra hajtom őket. Nagyon finom lett mindkettő. Szerintem mennyei lehet pirított hagymával megszórva, vagy aszalt paradicsommal, valamilyen sajttal  vagy bármilyen  pestóval megkenve, fantázia kérdése.
Tészta most is a jól bevált volt, annyi módosítással, hogy két nagy evőkanálnyi tk. tönkölyt is tettem bele, pontosabban ennyi fehér lisztet cseréltem tönkölyre. Így félbarna féleségű kenyerem lett, amit a kisebb fiam is jóízűen megeszik.
Az eljárás ugyanaz, mint a kenyérnél, csak vékonyabbra kell nyújtani a tésztát, megkenni, megszórni, ráhajtani a másik felét, pihentetni. Három ujjnyi széles csíkokra daraboltam, keskenyebbre nem érdemes, mert eldől. Így megint pihentettem, majd oldalára fordítva kerültek a tepsire. Fantáziátokra bízom milyen illatok szálltak sütés közben. A kolbász és a bacon nagyon jó volt benne.
Tökéletes vacsora vagy reggeli étel.

2009. október 26., hétfő

Egyházaskozáron kirándultunk




Hosszú hétvégét töltöttünk egy kedves meghívásnak köszönhetően Egyházaskozáron. Itt működtet egy fantasztikus, Szuppi Ifjúsági szállást, egy nagyon kedves házaspár. Négy évvel ezelőtt ismerkedett meg a húgom Hajnival egy netes topikon. Néhány levélváltás után kiderült, hogy a húgom pedagógus, ők meg egy tábort vezetnek. Azóta oda viszi a testvérem és a barátnője a kisiskolásokat kirándulni, mindig velük tart az én kisfiamat is.Gyermekem minden évben fantasztikus élményekkel jön haza, napokig a tábor hatása alatt él, csillogó szemekkel olyan szeretettel mesél a táborról, hogy éreztem, itt valami többet kapnak a gyerekek, mint más táborokban. Természetesen a húgomtól is nagyon jókat, szépeket hallottam róluk. Amikor szólt a testvérem, hogy meghívást kaptunk egy hosszú hétvégére családostól, mi is -mert Hajni olvassa a blogomat- ők és a barátnője is, nagyon megörültem, mert iagzán kiváncsi voltam azokra az emberekre, akik ilyen paradicsomot hoztak létre a gyerekeknek. Meg kell mondjam, minden várakozásomat felűl múlta. Ez a pár hatalmas  hittel, lelkesedéssel alakítja a tábort, állandóan új és új öteletekkel, fáradhatatlanul dolgoznak, hogy a gyerekek jól érezzék magukat náluk. Második este a kisfiam már félálomban megkérdezte, hogy anya most már érted, hogy miért szeretek itt.
Az első nap nagyon sokat gondoltam Tűzpadkára. Bikalon, a szomszéd településen, a Puchner Kastályszálló új, Reneszánsz Élménybirtokán tölthettünk el több órát. Az Élménybirtok majd jövő tavasszal nyit meg, mi most a főpróbán vehettünk részt. Nem is tudom leírni, milyen élményekkel lettünk gazdagabbak
 Először egy lovas bemutatót nézhettünk meg, Mátyás és Beatrix első találkozása körül zajlott az esemény.
Utána az óvárost tekinthettük meg, minden házban kézművesek, korabeli ruhákban. A mesterségeket ki lehetett próbálni, rengeteget lehetett kóstolni, pogácsákat ( pirított hagymásat, tepertőset, krumplisat) langallókat, kakaóscsigákat, stb... Mind friss és meleg volt, a látogatóknak készült. A mesterektől ajándéktárgyakat- persze igazi mestermunkákat - lehetett vásáolni, a gyerekek pl. ólomkatonát is festhettek. Miközben a látogatók bóklásztak az óváros és a falu házikói között korabeli ruhába öltözött emberkék jeleneteket adtak elő, természetesen a kornak megfelelő vicces, szórakoztató jeleneteket. Azt hiszem egyedülálló programon vehettünk részt.

Második nap este jött el az én időm, kenyeret sütöttünk kemencében. Olyan régen szerettem volna már kipróbálni a kemencés sütést. Hát van még mit tanulni, az kétségtelen. 3 kilogramm lisztből dagasztottam be a tésztát, kézzel. Egyszerű öregtésztás volt, csak víz, só, liszt és élesztő  került még bele. A tészta nagyon szépen kelt, gyönyörű volt amikor kiszakítottuk, gyönyörű mikor a péklapátra tettük, majd a kemencében kissé összébbment. Nem tudom, miért, talán még forró volt a kemece, talán túl sokáig csodáltuk, fotóztuk már a péklapátra kiborítva este a hidegben, talán kicsit túlkelesztettük. De valahol el kell kezdeni, remélem, legközelebb már jobban fog sikerülni. A tészta egy részébe virslit tekertünk, sajttal megszórva sütöttük meg a házigazda kérésére, természetesen azt is kemencében, az szerintem finom  és jó is lett.










A kenyér és a virslis bagett előtt pizzát és édes gyümölcsös lepényt sütöttek nekünk, fantasztikus volt. Olyan ételeket ettünk, amit még soha nem kóstoltam. Volt egy egyszerű káposztás köret, amivel nem találkoztam még, de most ettem először kecskesültet is, ami illatos, omlós, egyszerűen tökéletes volt. Hozok majd új recepteket is.
Szóval csodás hétvégét töltöttünk fanatsztikus társaságban, a házigazdák és a húgom barátai is nagyszerű emberek.