A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sütés nélkül. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sütés nélkül. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 26., hétfő

Sajtkrémtorta pohárban





Igazi nyári desszertet hoztam, sütés nélküli, pillanatok alatt összeállítható és nagyon-nagyon finom. Tudom, hogy sokan ismerik, készítik, de sokan rá is csodálkoznak, amikor megemlítem ezt a poharas desszertet.  

Hozzávalók:
·         12 dkg zab keksz
·         1 ek. kakaópor
·         3 ek. olvasztott vaj
A kekszet összetörjük, elkeverjük a kakaóval és a vajjal. Elosztjuk 5 pohár aljába.

·         20 - 25 dkg natúr krémsajt (esetleg mascarpone)
·         150 g natúr görögjoghurt
·         2 dl habtejszín
·         1 tk. vanília kivonat
A sajtkrémet kikeverjük a sűrű joghurttal, a vaníliával és végül beleforgatjuk a felvert tejszínhabot is. A kekszek tetejére kanalazzuk.
A poharakat lefóliázzuk és pár órára hűtőbe tesszük.
20-25 dkg epret apróra vágunk, 2 ek. porcukorral meghintjük és facsarunk rá 1 ek. citromlevet. Ha van, akkor citromlé helyett kevés Kontyos Eperbort önthetünk a gyümölcsre, csodálatosan kiemeli az aromáját. Ebben az esetben gyerekek nem ehetik…Az epret is lefóliázzuk és hűtőbe tesszük.
Közvetlenül tálalás előtt a krém tetejére kanalazzuk az epret, a levével együtt. Díszítésnek megszórhatjuk finomra vágott mentával vagy citromfűvel.
Ha sima joghurtot használunk, akkor mindenképpen adjunk a tejszínhez habfixálót, de házilag is készíthetünk görög joghurtot. Sűrű szövésű szitába öntjük a sima joghurtot és pár órán át hagyjuk lecsepegni. A kicsepegett savót kelttészta készítéséhez használhatjuk.

Eper helyett bármilyen idénygyümölccsel jó.


2014. február 4., kedd

Datolyás energia szelet


















Még decemberben sikerült, egészen véletlenül datolyapasztát vennem Szegeden, egy keleti fűszereket árusító üzletben, méghozzá igen csak barátságos áron. Nagyon megörültem, hogy erre a kincseket is rejtő kis üzletre bukkantam, de az örömöm korai volt, január elsejével végleg bezárt a bolt...
Úgy alakult, hogy a paszta a karácsonyi menüben nem kapott szerepet, egészen konkrétan a betervezett szaloncukor készítés most is elmaradt.
A helyi reform vagy bio boltban puffasztott kölest találtam, amivel eddig még soha nem találkoztam. Nagyon jópofa kis pufók gömbökből áll, egyből beleszeretettem. Eszembe jutott róla a kamrában árválkodó datolyapaszta, és egy házi müzliszelet ötlete.
A müzliszelet helyett végül energia szelet lett Nóri ötlete nyomán.

Itthon aztán egy száraz serpenyőben megpirítottam 5-5 dkg mogyorót és diót, majd késes aprítóban durvára őröltem.
Adtam hozzá a puffasztott kölesből nagyjából 5 dekagrammot, majd 3 dkg natúr kukoricapelyhet és 3 dkg puffasztott amarántot.
Mivel a datolyapaszta elég édes, cukor mentes, aszalt vörösáfonyát választottam, nagyjából fél csomaggal került bele.
Volt itthon egy kis glutén és tejmentes csokoládélencsém, abból is került bele nagyjából 5 dkg.
2 evőkanál szezámmagot is belekevertem, majd az egészet összegyúrtam 25 dkg kisebb darabokra tépkedett datolyapasztával.
Végül egy 20 cm x 20 cm-es dobozformát sütőpapírral kibéleltem és a masszát belenyomkodtam. Amikor sikerült elegyengetni, a sütőpapírral kiemeltem, becsomagoltam a papírba és egy deszkával lesúlyoztam.

Nagyon finom, rá lehet kattanni. A gyerekek reggelire eszik, de a nap közben feltörő édességvágyat is remekül  kielégíti már egy falat is.

Datolyapasztához nehéz hozzájutni, barátságos áron meg még nehezebb, de viszonylag egyszerű házilag is előállítani. A házi paszta lágyabb, kevesebb is elég belőle. Recept pl. itt.

Az energiaszelet gluténmentes, tejmentes, hozzáadott cukrot nem tartalmaz és nyers, sütés nélkül készül.

2013. július 21., vasárnap

Oreós-joghurtos szelet gyümölcszselével






















Ennek a jó kis sütés nélküli desszertnek a gyümölcsös teteje készült el először, méghozzá nem is ehhez a süteményhez. A boltokban kapható piskótatallért szerettem volna itthon előállítani, ami alul piskóta, rajta gyümölcsös zselé csokiba mártva, gluténmentes változatban. Ez sem lett rossz, de még finomítani kell a recepten.



A zseléből viszont maradt bőven, mivel nem csak barackból, hanem szilvából is készítettem, ezért arra gondoltam, hogy a kedvenc nyári édességünket, a joghurttortát fogom bevonni vele. A torta alá általában sütök egy vékony piskótát, most viszont inkább kekszes alapot választottam, és mivel csak oreo volt itthon, azt.
Persze nem volt itthon annyi joghurt, amennyi kellett volna, így csökkentettem az adagot. Így sem lett rossz, de szebben mutat az eredeti mennyiséggel....
Ide azt írom be, amivel ezt készítettem.
Hozzávalók:

  • 1 doboz oreo keksz (175 g )
  • 2 ek. olv. vaj vagy kókuszzsír
  • 400 ml joghurt
  • 4 ek. cukor
  • 1 tk. vanília kivonat
  • 1,5 ek. zselatin
  • 2 dl habtejszín
A gyümölcsréteghez:
  • 6-8 db sárgabarack
  • 1 ek. citromlé
  • 1 ek. zselatin
A gyümölcsréteggel kezdtem. A barackokat megmostam, kimagoztam és a citromlével pürésítettem. Elkevertem a zselatinnal és forráspontig melegítettem.
Egy tálcára fóliát terítettem, arra öntöttem a masszát és kb. 2-3 mm vastagságban szétterítettem. Amint kihűlt hűtőbe tettem, hogy gyorsabban megkössön.
Az oreo kekszeket késes aprítóval összezúztam, 2 ek. kókuszzsírt is adtam hozzá (vagy vajat). Egy szögletes formát (20 cmx20 cm) kiöblítettem vízzel és kibéleltem fóliával (a vizes felülethez szebben tapad a fólia), majd a kekszet egyenletes vastagságban belenyomkodtam. Hűtőbe tettem, míg a joghurtos részt elkészítettem.
A joghurtot, a cukrot, a vaníliát és a zselatint alaposan elkevertem és forráspontig hevítettem. 
2 dl hideg tejszínt habbá vertem és a joghurtba forgattam. kicsit hagytam hűlni.
Amikor már csak épp langyos volt nagyon óvatosan a kekszes alapra öntöttem, majd visszatettem a hűtőbe másfél-két órára. 
Ezután a fólia segítségével óvatosan kiemeltem a formából, a gyümölcsös zseléből kiszabtam egy akkora darabot, amekkora a joghurtos felület és a fólia segítségével a joghurt tetejére fordítottam. 
Azonnal lehet tálalni.
Oreo helyett más keksszel is remek lesz, csokis zabkeksszel próbáltam már...