Kölespelyhes cipó öntöttvas lábasban

A kölessel még nem teljesen felhőtlen a kapcsolatunk, bár időnként készítek köretnek és egyre nagyobb lelkesedéssel fogyasztjuk (mazsolával összefőzve egészen finom), de a köleslisztet és a kölespelyhet nagyon szeretem kenyértésztába keverni. A gluténmentes kenyereknek nagyon jó ízt ad, de a hagyományos kenyereket is feldobja. Mivel gluténmentes csínjával kell vele bánni, mert lehúzza a tésztát. A kukoricához hasonlóan, jobban bevált a pehely használata, mint a liszté.
A cipócskát felforrósított öntöttvas lábasban sütöttem, mázas, gyönyörű BergHoff edényben. Az előre felforrósított vaslábasban a kemencéhez hasonló állapotot lehet előidézni, csodaszép kenyér sül benne.
Az ötlet a dnk (dagasztás nélküli kenyér) sütéséből fakad, bár annak a kenyérnek nem vagyok a híve.

Hozzávalók:

• 350 g BL 80 liszt
• 150 g öregtészta
• 1 tk só
• 1 ek. olaj
• 2 ek. kölespehely
•  2 dl víz
• 1 ek. joghurt
• 8 g friss élesztő

Tálba szitáljuk a lisztet, elkeverjük a sóval és a kölespehellyel.

A közepébe mélyedést készítünk, ide öntjük a vizet, a joghurtot, morzsoljuk az élesztőt, csorgatjuk az olajat és daraboljuk az öregtésztát. 

Nekilátunk a dagasztásnak, ha nagyjából összeáll egy gombóccá, akkor kitesszük a munkalapra és erőteljes mozdulatokkal addig gyúrjuk a tésztát, míg szép sima, fényes felületű lesz. Ez kb. 10-15 perces munka. Ne sajnáljuk, dolgozzuk meg jól!

Vagy válasszuk a könnyebbik utat és készítsük az összes hozzávalót a kenyérsütőgép vagy dagasztógép üstjébe és bízzuk a munkát a gépre!

A bedagasztott tésztát cipó formára igazítjuk, visszatesszük a tálba és letakarjuk. Kb. 30-35 percig hagyjuk kelni, szobahőmérsékleten.

Ezután lisztezett felületre borítjuk és óvatos, de határozott mozdulatokkal átgyúrjuk. 

Ismét letakarjuk és újabb 10-15 percig pihentetjük.

Végül cipót formázunk belőle, majd egy ruhával kibélelt kerek kelesztőkosárba tesszük, fejjel lefelé. A ruhát előtte lisztezzük be. Kelesztőkosár helyett használhatunk bármilyen fém, műanyag vagy üveg edényt, lényeg a forma. Az edény átmérője ne legyen nagyobb, mint a vaslábosé!

Egy másik ruhával letakarjuk és kb. 45-50 percig kelni hagyjuk, megint csak szobahőmérsékleten.

Ezalatt előmelegítjük a sütőt, és vele az edényt is fedővel együtt 230 fokra.

Sütés előtt kivesszük az edényt, a megkelt tésztát óvatos mozdulattal belefordítjuk (előtte kevés lisztet hinthetünk a lábosba, de igazából nem fontos, ha kellően forró), gyorsan bevágjuk egy éles késsel, rátesszük a fedőt (kesztyűt ne felejtsünk el húzni) és betoljuk a sütőbe.

Kb. 40-45 perc alatt sül szép pirosra, ropogósra.

A gyönyörű kenyeret rácsra tesszük hűlni és azonnal lepermetezzük kevés hideg vízzel.

Fotó: BergHoff

Szépséges öntöttvas lábasban sült kenyér Babette-nél is.

Tönkölykenyér sárgarépával

Két napja tologatom ezt a képet, mert hát ugye, nem valami nagy szám, de a kenyér annyira jó volt, hogy megérdemel egy bejegyzést.
Fele-fele arányban van benne fehér és tk. tönkölyliszt. Burgonyával akartam lazítani, hogy a drága gyermekem is megfelelőnek találja, de végül sárgarépa került bele, azon egyszerű okból, hogy épp a konyhapulton volt a húslevesből kimaradt főtt zöldség.
Nincs répa íze, de szép lett a színe és másnap is egészen lágy, puha maradt a bélzete.
Szerintem nyers répából is el lehetne készíteni, akkor a reszelő legkisebb lyukú oldalán reszelném le. A levét kinyomkodnám, de csak azért, hogy kiegészítsem vízzel a megfelelő mennyiségre...

Hozzávalók:

• 250 g BL 80 liszt
• 250 g tk. tönkölyliszt
• 1,5 tk. só
• 2 ek. olaj
• 80 g főtt sárgarépa villával összetörve
• 250 g öregtészta
• 1 dkg friss élesztő
• 3 dl víz

A szokásos módon a kenyérsütőgép segítségével összeállítjuk a tésztát. A répa minőségétől függően egy-két ek. vízzel vagy liszttel lehet, hogy korrigálni kell az állagán. Azt javaslom, hogy csak 2,8 dl vizet öntsünk az elején az üstbe, és csak szükség esetén a többit.

A bedagasztott tésztát 30 percig pihenni hagyjuk (érleljük), majd óvatosan átgyúrjuk  cipót formázunk belőle és letakarva hagyjuk további 10-15 percig pihenni. 

Ezután a kezünkkel kilapítjuk és megformázzuk.

Én most nem veknit, hanem hosszúkás rudat formáztam belőle, mint pl. itt.  Most sütőzacskóban akartam sütni, ugyanis kaptam egy csomagot, amiben a Rollbox termékeiből volt egy összeállítás. Többek között sütőzacskó, nagyon praktikus csomagolásban, a doboz oldalán egy mozgatható vágókéssel, amivel precízen és pontosan le lehet szabni a magfelelő méretet. (Még ennél is jobban tetszik az ugyanilyen frissen tartó fólia, vége a reggeli mérgelődéseknek uzsonna csomagolás közben).

Kép innen

A megformázott tésztát a sütőzacskóba tesszük (vagy jénaiba) és kb. 50-55 percig hagyjuk kelni. Ekkor bevágjuk, és a sütőt előmelegítjük. Zacskós sütéskor 200 fokra, jénais sütéskor 230-ra.

Ha kellően forró a sütőnk, a tésztát lepermetezzük vízzel, majd kb. 50 perc alatt pirosra sütjük. 

Ha ropogósabb héjú kenyeret szeretnénk, akkor a sütés végén kivesszük a zacskóból (jénaiból) és résnyire nyitott ajtó mellett a sütőben hagyjuk még 8-10 percig.

Végül rácsra tesszük és finoman lefújjuk vízzel.  

Csokoládés kenyér körtével és pirított mogyoróval

Írtam már, hogy egészen odáig vagyok a desszert kenyerekért.  Ma valami nagyon újat, különlegeset szerettem volna sütni. Egy csokis kenyérre gondoltam, aszalt gyümölccsel, de mire bepakoltam a hozzávalókat egészen más lett belőle. Az első gondolatot eltettem későbbre.
Nagyon kíváncsian vártam a végeredményt, nem voltam biztos benne, hogy működni fog a recept, de szerencsére nem okozott csalódást, fantasztikus kenyérke lett. Sajnálom, hogy nem érzitek az illatát!
Hozzávalók:
Kovász:

• 200 g kenyérliszt
• 200 g öregtészta
• 2 dl víz
• 1 dkg élesztő

A hozzávalókat a kenyérsütőgép üstjébe mértem. Összekevertettem a géppel kb. három-négy perc alatt, majd kikapcsolva pihenni hagytam. Három óra múlva mértem bele a többi hozzávalót a mogyoró és a körte kivételével:

• 100 g tk. tönkölyliszt
• 200 g kenyérliszt
• 120 g körtepüré (egy szép körte botmixerrel pürésítve)
• 2 ek. holland kakaópor
• 2 tk. só
• 1 tk méz
• 2 dkg vaj
• 1/4 mk. fahéj
• 4-5 ek. víz
• 70 g mogyoró
• 1 kemény körte meghámozva és apró kockára vágva

Amint belemértem a hozzávalókat elindítottam a dagasztás programot. A vizet csak nagyon óvatosan szabad adagolni, mert a körtepürétől függ, hogy mennyi kell belőle. 

Míg a gép dolgozott egy száraz serpenyőben megpirítottam a mogyorót. Kiöntöttem egy konyharuhára, betakartam a ruha másik felével és ledörzsöltem a barna héját. Ezután egy  zacsiba tettem és apróra törtem a húsklopfolóval. Mozsárban biztosan elegánsabb, így viszont nem ugrálnak szerteszéjjel.

A dagasztás legvégén adtam a tésztához. kikapcsoltam a gépet és egy enyhén lisztezett felületre borítottam a tésztát. Ellapogattam a kezemmel és a körte egy részét elterítettem rajta. Ráhajtottam a tészta két szélét és a maradék körtét is ráöntöttem. Megint összehajtottam és kelesztőtálba tettem. hagytam duplájára kelni:

Ismét lisztezett felületre borítottam és hat, körülbelül egyforma részre osztottam. Egyesével kis vekniket formáztam belőlük. Pont mint a nagy veknit, csak a végüket nem gyűrtembe, hanem csücskösre hagytam őket. 

Sütőzacskóba tetem őket, hármat-hármat egy-egy tasakba. ismét hagytam kelni a kis vekniket. Kb. egy óra után az első hármast pengével bemetszettem. Ügyeskedni kell, nem egyszerű a tasakba benyúlni. Vizet permeteztem a tasakba, majd a szélét a külső tészta alá hajtottam. 200 fokra előmelegített sütőbe toltam. 25 perc alatt sültek készre.

Ezután ugyanígy jártam el a másik adaggal is.

Rácsra tettem hűlni őket. 

Nem kell hozzá semmi más, csak egy igazán jó minőségű vaj. Persze mézzel vagy lekvárral is kitűnő.

Háromkirályok napi sütemény

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A nyugati kereszténység minden évben ekkor emlékezik meg a napkeleti bölcsekről – a hagyomány szerint a nevük: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő Szent János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon.

Spanyolországban ezen a napon  „roscon de reyes” nevezetű süteményt sütnek, ami egy korona alakú, fánktészta jellegű kalács, a tetején gazdagon díszítve aszalt gyümölcsökkel, esetleg magvakkal. A belsejébe elrejtenek egy meglepetést, ami általában egy porcelán figura. Hasonlóan mint nálunk a Luca pogácsába.
Én most a saját kalácsomat készítettem erre az alkalomra. Nem lett olyan gazdagon díszített, mint amilyennek szerettem volna, mert rejtélyes módon szinte az összes aszalt gyümölcsöm elfogyott.

Hozzávalók:

• 50 dkg finomliszt
• 150 g öregtészta (elhagyható)
• 1 mk. só
• 1 tojás
• 1 tojás sárgája
• 60 g cukor
• 20 g kandírozott narancshéj
• 1 fél narancs reszelt héja
• 1 citrom reszelt héja
• 1 dl friss narancslé
• kb. 1,5 dl tej
• 2 dkg élesztő (ha nincs öregtészta akkor 2,5 dkg)
• 7 dkg olv. vaj

Az olvasztott vaj kivételével az összes hozzávalót a dagasztógépbe készítettem. Elindítottam a dagasztás programot, majd amikor már egészen sima, fényes felületű lett a tészta több részletben hozzáadtam a vajat is. 

Kiöntöttem a tartályból és cipót formáztam belőle:

Kelesztőtálban duplájára kelesztettem. Kb. egy óra kellett neki. Ezután enyhén lisztezett felületre borítottam és átgyúrtam. Ismét cipóra alakítottam:

Megfordítottam és egy aszalt szilvát a belsejébe nyomtam (a porcelán figura helyett).

Visszafordítottam, és lisztezett kézzel egy lyukat fúrtam a közepébe:

Felemeltem a tésztát, és a lyukat a két kezemmel kitágítottam úgy, hogy folyamatosan forgattam magam előtt a fánkot.
Sütőpapíros tepsire fektettem:

Letakartam és kb. 45-50 percig hagytam, hogy ismét megkeljen.

Ezalatt a sütőt előmelegítettem 180 fokra és felvertem egy egész tojást. Előkészítettem az aszalt gyümölcsöket és magvakat. A gyümölcsöket ha szárazabbak érdemes teába vagy némi alkoholba áztatni rövid időre.

A megkelt tésztát a tojással lekentem, majd az aszalt gyümölcsökkel díszítettem. Betoltam a sütőbe. Kb. 40 perc alatt sül készre. 15 perc után egy fóliával letakartam, hogy ne barnuljon túl.