Foszlós kalács tk. lisztből

Hezitáltam, hogy feltegyem-e ma ezt a kalácsot. A közeledő Húsvét miatt úgy döntöttem, hogy mégis,  nehogy kalács nélkül maradjanak a tk. lisztek kedvelői. :)
Na nem a recepttel van baj, a kalács nagyon finom, de ez a mai kevesebb figyelmet kapott mint amit érdemelt volna. Az első kelesztéskor majdnem túlkelt, mert Timi barátnőmmel elbeszélgettem az időt. Megfontam, kelesztettem és betettem sülni, mikor is befutott Fevi barátnőm. Sietett, a rövid időt pedig igyekeztünk kihasználni, egymás szavába vágva beszéltünk, közben kávéztunk.  A kalács csak akkor jutott eszembe, amikor már rendesen érezni lehetett az illatát. Így kissé pirosabbra sült, mint én szeretem és Évi annyira rohant, hogy még fotózni sem maradt időm, félbevágtam és elszaladt vele. Így csak a megvágott kalácsot tudom megmutatni.

Hozzávalók:

• 30 dkg tk. tönkölyliszt (vagy graham liszt)
• 30 dkg durum liszt
• 1 tk. só
• 3 ek. barnacukor
• 1 tojás
• 2 dl író (vagy joghurt és tej keveréke)
• 1,5 dl tej
• 7 dkg olv. vaj
• 5 dkg mazsola
• 2,5 dkg élesztő

A vaj és a mazsola kivételével mindent a kenyérsütőgép üstjébe készítettem. A dagasztás programot indítottam el. Az utolsó percekben adtam hozzá az olvasztott vajat és a mazsolát. A bedagasztott tésztát kelesztőtálban duplájára kelesztettem. 

Enyhén lisztezett felületre borítottam, négy egyforma darabba vágtam. megformáztam a rudakat és négyes fonással megfontam. 

Sütőpapírral bélelt tepsire ültetem és ismét hagytam duplájára kelni. Végül lekentem egész felvert tojással és 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt készre sütöttem. Félidőben érdemes letakarni egy fóliával.

Rácson hűtöttem ki. 

Durumkenyér

 A búzának két fő típusa van, a közönséges és a kemény, vagy más néven durumbúza. A durumlisztről gondolom mindenkinek az olasz tészták jutnak eszébe, hiszen elsősorban ők használják főként tésztakészítésre, de egyes vidékeken kenyérsütésre is. Ez a búza kiváló minőségű, fehérjében, rostokban és vitaminokban igen gazdag, a hagyományos búzával szemben sokkal lassabban szívódik fel.
Lehet, hogy az olaszok ennek a fajtának köszönhetik, hogy náluk a legkevesebb Európában az ún. időskori vagy nem inzulinfüggő cukorbeteg! A búzakeményítő (is) tulajdonképpen egy cukor-láncolat s ezt az emésztés szétszedi cukormolekulákra. Ezért a cukorbetegnek minden keményítő tartalmú ételre (kenyér, tészta, krumpli, stb.) gyorsan emelkedik a vércukra. A durum búzában lévő keményítőlánc viszont elágazó szerkezetű s ezt csak lassan lehet lebontani az emésztés során. Így lassan emelkedik a vércukorszint s ezzel az a kevés inzulin is meg tud birkózni, ami még keletkezik az ilyen típusú cukorbetegekben (forrás: www.terebess.hu)
Bár magas a sikértartalma, mégis tömörebb kenyér süthető belőle mint a hagyományos búzából, mivel bizonyos fehérjék hiányoznak belőle, ezért érdemes  hagyományos kenyérliszttel  keverni. Így is jellegzetesen sárga színű, illatú és jól harapható kenyerünk lesz belőle.Mindenképpen érdemes kipróbálni. 
Egy kovászos tésztát állítottam össze, és hagyományos módon, kelesztőkosárban kelesztve, szabadon sütöttem meg. 
Hozzávalók:

• 30 dkg BL 80 kenyérliszt
• 20 dkg durumliszt (Békési Portékáktól)
• 20 dkg kovász vagy öregtészta
• 1,5 tk. só
• 2 ek. olaj
• csipet aszkorbinsav
• kb. 3 dl víz
• 1 dkg friss élesztő

Kenyérsütőgép üstjébe készítettem az összes hozzávalót. 20 perc alatt gyönyörű tésztát dagasztott. Kicsit több folyadékot kívánt mint a hagyományos fehér kenyér. Kelesztőtálban kelesztettem duplájára, majd enyhén lisztezett felületre borítottam. Megformáztam. A kelesztőkosarat kibéleltem egy ruhával, majd meghintettem liszttel és a tésztát a varrattal felfelé belehelyeztem. Letakartam egy ruhával és duplájára kelesztettem.

Kb. 50-60  perc után óvatosan átfordítottam egy sütőpapírral bélelt tepsire, éles pengével bemetszettem és 230 fokra előmelegített sütőbe toltam. A sütő aljába azonnal belöttyintettem egy kis vizet. 

Óvatosabbaknak ajánlom továbbra is a jégkockát, vagy egy kisebb, alacsony peremű sütőtepsit, amit a sütő aljába kell tenni, azt is átforrósítani. Amikor bekerül a kenyér a sütőbe, akkor ebbe a felforrósodott tepsibe kell vizet löttyinteni, így elegendő gőz tud keletkezni. Ezt a tepsit kb. 30 perc után el kell távolítani különben a tészta alja nem sül meg.

10 perc sütés után a hőt visszavettem 200 fokra és további 30 percig sütöttem a kenyeret.

Rácsra tettem hűlni, és azonnal lepermeteztem hideg vízzel.

Nagyon szép és különösen finom kenyér lett belőle. Ropogós héjjal, puha, jól harapható bélzettel.