Burgundi marharagu

Azt hiszem az egyik leghíresebb marharagu Julia Child nevéhez fűződik. Akik látták a Julie&Julia című filmet, azoknak legalábbis biztosan. A nagy gonddal előkészített szuper étel, ami szénné ég a sütőben......
Házi vágású marhahúst kaptunk, volt benne egy csodás ragunak való darab, nekem is egyből ez a burgundi ragu jutott róla eszembe. Emlékeztem rá, hogy Tejbegríznél remek leírás van róla. Hasonlóan készítettem én is:


Hozzávalók:

• egy szelet kolozsvári szalonna
• kb. 1-1,2 kg marhahús
• egy fej vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 1-2 babérlevél
• 4-5 szál kakukkfű
• só, bors
• 1 ek. paradicsompüré
• 2 ek. liszt
• 1 nagyobb szál sárgarépa
• fél kg gomba
• 8-10 db ecetes hagyma
• fél liter száraz vörösbor
• fél liter marhahúsleves
• kevés szárított vargánya

Elővettem a jó nehéz vaslábasomat és feltettem a tűzre. Levágtam egy szép szelet szalonnát, felkockáztam és egy evőkanál olívaolaj kíséretében a meleg vaslábasba tettem. Lassan kiolvasztottam a szalonna utolsó csepp zsírját is.

Amíg a szalonna sült a húst 2x2 cm-es kockára vágtam és a nedvességet leitattam róla.

Megpucoltam egy szép fej vöröshagymát és egy nagyobb szál sárgarépát.

A közben megsült szalonnát kiszedtem a zsiradékból és helyére tettem a hús negyedét. Nagy lángon körbepirítottam, kiszedtem, majd még három részletben a maradék húst is megkapattam.

Közben a hagymát finomra vágtam, a répát pedig vastag karikára szeleteltem.

A sütőt 170 fokra előmelegítettem.

Amikor kiszedtem az utolsó adag húst, a visszamaradó zsiradékban a hagymát és a répát pirítottam meg, ráreszeltem a fokhagymát is. Ezután az üvegesre sült hagyma tetejére tettem a húst, a szaftjával együtt és meghintettem a liszttel. Állandó kevergetés mellett 1-2 perc alatt lepirítottam. Felöntöttem a húslevessel és a borral, beletettem a paradicsompürét, a babérleveleket, és a kakukkfüvet, valamint egy hirtelen jött ötlettel egy kevés szárított vargányát is. Sóztam, borsoztam, jól összekevertem és hagytam, hogy a ragu felforrjon. Végül az edényre rátettem a tetejét és betoltam a közben felforrósodott sütőbe.

3 órára magára hagytam, igaz, kétszer óvatosan átkevertem és meg is kóstoltam, hogy elég ízes-e.

Amíg a ragu a sütőben sült a gombát megmostam és mivel közepes nagyságúak voltak negyedekre vágtam. Egy serpenyőben felolvasztottam egy evőkanál vajat és a gombákat nagy lángon átpirítottam rajta. 

3 óra után levettem az edény tetejét, a hús kellően puha volt ekkorra, a szaft is majdnem teljesen besűrűsödött. A raguhoz adtam a gombát és az átöblített, lecsepegtetett ecetes hagymát is. Fél órára visszatoltam a sütőbe, de már nem fedtem le. 

Krumplilángossal készítettem, ami eszerint készült, annyi különbséggel, hogy közvetlenül sütés előtt a tésztát kissé kilapítottam.

Zöldséges lasagne

Reggel a piacot jártam, gyönyörködtem a friss, zsenge zöldségekben, és persze jól be is vásároltam belőlük. Vettem vagy 5 csomag csodás sárgarépát, sárga cukkinit, friss zöldborsót, spenótot, karalábt, stb....
Mire hazatekertem össze is állt a fejemben a menü, zöldborsóleves és zöldséges lasagne képében. A fiúk persze a jól megszokott, kedvenc darált húsos-paradicsomos változatot kapták, valahogy sejtettem, hogy az én zöldséges verzióm nem fog nálunk osztatlan sikert aratni. Bánhatják....

3-4 ek. olívaolajat és 2 ek. vajat összemelegítettem egy serpenyőben és hozzáadtam 5 vékony szál, karikára vágott sárgarépát, 4-5 karfiolrózsát, amit kisebb darabokra vágtam, egy kisebb fej, keskeny hasábokra vágott karalábét és kb. 30 dkg zöldborsót. Közepes tűzön gyakran kevergetve kb. 5-8 percig pároltam, majd két kisebb, kb. 10 cm hosszúságú sárga cukkinit is felkarikáztam és a zöldségekhez adtam. Sóztam, adtam hozzá 1 tk. cukrot, tekertem rá színes borsot és meghintettem a kertben szedett friss zöldfűszerekkel. Majorannával, oregánóval, snidlinggel és kakukkfűvel, meg kevés petrezselyemmel, de a karalábé zsenge leveleiből is vágtam bele.
A roppanósra párolt zöldségeket felöntöttem annyi zöldséglével, ami bőven ellepte, felforraltam, majd 1 ek. étkezési keményítő és 2 dl tejszín keverékével besűrítettem.
Közben megmostam és a vastag ereitől megszabadított 20 dkg spenótot, majd forró vízbe dobtam. 1 perc után leszűrtem és hideg vízzel leöblítettem, ezután durvára vágtam és a tejszínes zöldségekhez kevertem. Belemorzsoltam 5 dkg kékpenészes sajtot, facsartam bele kevés citromlevet és megkóstoltam. Még némi só, színes bors mehetett hozzá. (Az étel főzelékként már így is megállta volna a helyét, egy szelet grillezett hússal tökéletes fogás lett volna.)

Egy tűzálló tál aljába öntöttem 1 dl zöldséglevet, kiraktam egy sor lasagne tésztával, szedtem rá a zöldséges raguból, majd megint tészta következett. Arra zöldség, tészta, megint zöldség egészen addig, amíg mind elfogyott. Összesen 30 dkg tészta kellett ennyi zöldséghez. A tetejére tészta kerüljön!
Egy lábasban megolvasztottam 1 ek. vajat, adtam hozzá 1 ek. lisztet és habverővel habzásig kevertem. felöntöttem 2 dl zöldséglével, elkevertem és 2 dl tejet is adtam hozzá. Állandó kevergetés mellett besűrítettem. Só, színes bors és egy evőkanálnyi kékpenészes sajt került még bele, majd az egészet a tészta tetejére öntöttem.
Az edényt lefedtem egy alufóliával és 180 fokra előmelegített sütőbe toltam. Kb. 1 órán át sült, az utolsó 10 percre levettem a fóliát a tetejéről.
Jó étvágyat!

Zöldséges pirított csirke pirított tésztával

Kínai főzőtanfolyamon voltam. Remek hangulatú kis este volt, a kínai mesterszakács, Liu Zhi nagyon jó fej, rengeteget nevettünk és persze tanultunk is. Finomakat főztünk, ettünk, úgyhogy a legközelebbi alkalmat sem fogom kihagyni.
Hat ételt készítettünk el, az egyik egy zöldséges sertés volt, egy másik pedig a pirított tészta. A zöldséges hús bármilyen hússal, sőt hallal is elkészíthető, a hangsúly a pácon van, amit közvetlenül sütés előtt kell a húsra önteni. Megtudtuk, hogy a kínai emberek általában 70 % zöldség, 30 % hús aránnyal készítik az ételeiket, de a 60-40 tuti, míg mi magyarok inkább fordítva szeretjük (ezt mondjuk eddig is tudtam). Ezeknek az ételeknek nincs pontos receptje, nincs megadva, hogy ebből 5 g, abból meg 50 g kell, mindenki saját ízlésének megfelelően válogatja össze a zöldségeket és választja ki a húst. Mi hagymát, zöldhagymát, kaliforniai paprikát, sárgarépát, cukkinit, gyömbért és ami a legjobban tetszett friss bambuszt használtunk. A mesterszakács szerint a konzerv is ugyanolyan jó, de ma miután konzervvel is elkésztettem, azt kell mondjam ég és föld a különbség.
Az első lépés, hogy az összes zöldséget felaprítjuk falatnyi darabokra, a gyömbért és a hagymát finomra. Fél kiló húshoz kb. egy szál sárgarépát, 4-5 cm gyömbért, kisebb fej vöröshagymát, egy bébicukkinit, fél kaliforniai paprika, egy erős paprika, 1 szál szárzeller és egy kis üveg bambuszrügy kell. De lehet akár zöldborsót, zöldbabot, jégcsapretket is választani, kinek mi tetszik.
Amikor a zöldségekkel megvagyunk, jöhet a hús. Egy szép csirkemell kell, először félbe, majd a két felet lapjában félbe, majd kb. 1 mm vastag szeletekre vágjuk.
Ezután egy nagy tojást, 2-3 ek. vízzel elkeverünk, adunk hozzá kb. 3 nagy evőkanál kukoricakeményítőt, egy mokkáskanál sót és alaposan elkeverjük. Ráöntjük a húsra és jó alaposan összeforgatjuk. Akkor jó, ha minden egyes kis húsdarabot bevon ez a pác. Ez fogja ugyanis megakadályozni, hogy sütés közben a hús kiengedje a levét, ez a pác bent tartja, ettől lesz a hús omlós, különlegesen puha a rövid sütés ellenére.
Ha kész magunk mellékészítünk sót, borsot, szójaszószt, osztrigaszószt (én ezt most kihagytam mert nem kaptam) és szezámolajat. 1-1,5 tk. keményítőt egy külön kis edényben elkeverünk kevés vízzel, azt is a többi hozzávaló mellé tesszük. a szójaszószról fontos megemlíteni, hogy van sötét meg van világos szósz, a világos szószt használják salátákra, de a sötét szósz is három minőségben kapható. Van enyhe, közepes és erős, ha tehetjük, akkor az utóbbit válasszuk, míg abból 1 kanál kell, az enyhéből akár 6-8 is.
A legmacerásabb részen túl vagyunk, innen már gyorsan halad. Egy wokba öntsünk kb. 4-5 ek. olajat, és adjuk hozzá a húst. Várjuk meg, míg kissé kifehéredik, utána kezdjük el kevergetni. Pár perc után amikor már mindenütt fehér, adjuk hozzá a  hagymákat és a gyömbért. pirítsuk 1-2 percig, öntsünk bele fél dl rizsbort (vagy száraz fehérbort, vagy sherry-t) majd egyszerre tegyük hozzá a többi zöldséget. Kevergetve pirítsuk, kb. 4-6 percig, míg a zöldségek is kicsit megpuhulnak, de roppanósok maradnak. Kicsit sózzuk, borsozzuk és adjunk hozzá 1 ek. szójaszószt. ismét forgassuk át és öntsünk alá kevés vizet, amennyi szaftot szeretnénk majd a kész ételen. Locsoljuk meg 1-2 evőkanállal az előkészített keményítős vízzel, keverjük el. Adjuk hozzá az osztrigaszószt és készen is vagyunk. Végül pár csepp szezámolajjal is locsoljuk meg. Koriander zölddel vagy ha nincs újhagyma zöldjével díszítsük.
Ha egy ilyen tartalmasabb étel mellé készítünk pirított tésztát, akkor ahhoz nem kell túl sok zöldség, elég egy kis hagyma, káposzta, esetleg fafül gomba és a tészta. Most is úgy kezdjük, hogy a zöldségeket feldaraboljuk, a tésztát kifőzzük. A tészta lehet spagetti, de a chef szerint a széles metélttel még finomabb.
Wokban felmelegítjük az olajat, rádobjuk a zöldségeket, egyszerre és 1-2 percig kevergetve pirítjuk. Hozzáadjuk a tésztát és két kanál vagy villa segítségével állandóan forgatva pirítani kezdjük. meglocsoljuk 1 ek. szójaszósszal, ha gyengébb szószunk van, többel és néhány percig tovább forgatjuk, pirítjuk, közben kissé megsózzuk. Készen is van.
Ha önálló ételnek szeretnénk, akkor tehetünk a tészta alá sokkal több zöldséget, bármit, amit szeretünk és külön süthetünk a fent leírt pácolt húst is. Végül összeforgatjuk és akkor kapunk egy csodás egytálételt.

Camembert tésztában sütve

Pizzát sütöttem a gyerekeknek, a férjem viszont nem nagy rajongója, így ő pizzatésztába csomagolt camembert sajtot kapott.
A bedagasztott pizzatészta kb. egyharmadát, negyedét elvettem, elfeleztem. Az egyik feléből nyújtottam egy kb. 2-3 mm vastag körlapot, akkorát, hogy a közepére ültetett sajtot bőven körbeölelje. A sajt oldalán is felhúztam a tésztát, körben, össze-össze csipkedve, hogy szép hullámos legyen. A tészta másik felét megsodortam, félbehajtottam és a két végét ellentétes irányban megtekertem. Körbekerítettem vele a sajtot.
A sajt tetejére szórtam pici sót, frissen őrölt borsot, kevés finomra aprított csilit és két gerezd konfitált fokhagymát. Meghintettem friss, aprított kakukkfűvel, meglocsoltam pár csepp olívaolajjal.
A tésztát lekentem egy egész, felvert tojással.
180 fokra előmelegített sütőbe toltam. 20 perc után szórtam a tetejére durvára tört diót is. További 10 percig sütöttem.
Melegen, egy nagy adag ropogós salátával tálaltam. A salátában volt jégsaláta, spenót, körte, dió. Az öntet olívaolaj, citromlé, só, bors, pici csili és méz keveréke volt.....

Cukkini lasagne

Ezért az ételért jó néhány dicséretet bezsebeltem, még a cukkinit igen csak nem kedvelő gyermekem is jóízűen ette.
Még volt pár darab a rengeteg cukkiniből, amit a kedves szomszédoktól, barátoktól kaptam, pedig már sütöttem belőle kenyeret, tócsnit, gluténmentes zsemlét, és rántottam is, sőt még főzeléket is készítettem.
A maradék kettő végezte ebben a lasagne-ban, ami mostantól felkerül az étlapra annyira jó lett. Pontosan úgy készítettem mint a tésztás változatot, csak a tésztát lecseréltem cukkinire.
A cukkinik elég nagyok voltak, nem zsenge saláta cukkinik, ezért meghámoztam őket. A kisebbeket nem hámoznám, egyszerűen csak uborkagyalun legyalulnám.

Hozzávalók:

• 2 nagyobb, vagy 5-6 darab kisebb cukkini
• 1 kg darált hús
• 1 fej hagyma
• kis darabka zeller (vagy 2 szál szárzeller)
• 1 közepes sárgarépa
• 1 kisebb zöldpaprika
• 2 gerezd fokhagyma
• 0,5 kg paradicsom (vagy egy konzerv hámozott paradicsom)
• 1 ek. paradicsompüré
• Cayenne bors
•  oregánó, bazsalikom
• só, bors
• 2 ek. vaj
• 2 ek. liszt
• 3 dl húsleves
• 3 dl tej
• 10 dkg reszelt sajt

A hagymát, a fokhagymát, a sárgarépát, a zellert és a paprikát késes aprítóba tettem és finomra daráltam. Egy serpenyőben 2 ek. olajat felmelegítettem és ezt a zöldséges keveréket puhára pároltam rajta.

Rátettem a darált húst és nagy lángon fehéredésig sütöttem.

Közben a paradicsomokat forró, majd hideg vízbe mártottam, lehúztam a héjukat és a késes aprítóban összezúztam. 

A darált húsos keveréket sóztam, borsoztam, meghintettem kevés cayenne borrsal és ráöntöttem a paradicsomlevet is. Hozzáadtam még a sűrített paradicsomot és közepes lángon addig főztem, míg a hús megpuhult, a szaftja pedig besűrűsödött. 

A fűszerkertemben szedtem oregánót és bazsalikomot, finomra vágtam és a húshoz adtam. Összeforgattam és elzártam alatta a lángot. Használhatunk szárított fűszereket is, de azokat a sütés elején kell a húshoz adni.

Míg a hús sült meghámozott cukkiniket zöldséghámozóval leszeltem, körben, végül csak a magház maradt meg. A leszelt zöldséget szűrőbe tettem és kissé besóztam. Pár percig állni hagytam, végül óvatosan kinyomkodtam a levét.

Egy lábasban felolvasztottam a vajat, hozzáadtam a lisztet, amint felhabzott felöntöttem a húslevessel és a tejjel. Állandó kevergetés mellett besűrítettem, végül sóztam, borsoztam és a reszelt sajt nagyobb felét is belekevertem.

Fogtam egy sütőtálat és az alját kiraktam a cukkini szeletekkel, úgy, hogy bőven fedjék egymást.

Arra tettem a fűszeres darálthúsból, amit meglocsoltam pár kanál sajtmártással. megint cukkini, hús, sajtmártás következett, addig, míg az összes hozzávaló el nem fogyott. A tetejére sajtmártás került, bőven, amennyi befedte az egészet.

180 fokra előmelegített sütőbe toltam a tálat és kb. 50 percig sütöttem. 30 perc után a tetejére szórtam a maradék sajtot.

Shakshuka

A Közel-kelet lecsójának is szokás nevezni ezt az ételt. Fűszeres paradicsomszószban sütött tojás. Évszaktól függetlenül készíthető, télen konzerv hámozott paradicsomból, nyáron pedig frissből.
Rengeteg változata lehet, láttam már gombával, cukkinivel, padlizsánnal készítve.
A hagyományos fűszerkeverékét a zahtart itt nem lehet sehol sem fellelni, legalábbis nekem nem sikerült.  David Lebovitz shakshuka fűszerezése viszont nagyon bejön, így tőle származik az alap, épp csak kicsit tértem el.
Két személyre készítettem.

Hozzávalók:

• 1 kisebb fej hagyma
• 1-2 gerezd fokhagyma ízlés szerint
• 3/4 kg paradicsom
• 1 kis doboz paradicsompüré
• só
• bors
• fél tk. kömény
• fél tk. római kömény
• fél tk. kurkuma
• 1 tk. őrölt pirospaprika
• 1 tk. vörösborecet
• 1 tk. méz
• 1 csilipaprika
• 1 piros kaliforniai paprika
• mángold
• tojás
• koriander vagy petrezselyemzöld

A paradicsomokat egy tálba tettem, öntöttem rájuk forrásban lévő vizet, pár másodperc után áttettem őket egy hideg vízzel teli tálba. Ezután a héjukat könnyedén lehúztam. A húsukat felkockáztam.

A hagymát apró kockára vágtam és 2 ek. olívaolajon puhára pároltam. Hozzáadtam a kisebb kockára vágott kaliforniai paprikát és azt is puhára pároltam. Ezután beletettem a finomra vágott fokhagymát és a fűszereket, valamint az apróra vágott csilit is.

 Egy percig kevergettem, majd a serpenyőbe öntöttem a paradicsomot. Belekanalaztam a paradicsompürét, hozzáadtam a vörösborecetet (szoktam balzsamecetet is használni, csodás vele) és a mézet, megsóztam, majd lassú tűzön kb. 15-20 perc alatt sűrűre főztem.

Kimentem a kertbe és leszedtem 3 szép, zsenge  mángold levelet. Bizony, saját ültetés...

A mángoldot megmostam, felcsíkoztam és a közben besűrűsödött fűszeres paradicsomszószhoz adtam a  sült paprikával együtt. mángold helyett használhatunk akár spenótot, netán kelkáposztát is.

Végül a raguba mélyedéseket készítettem, ide ütöttem egy-egy tojást, és már csak addig főztem, míg a tojások fehérje megszilárdult, de a sárgája még folyós maradt. 

Megszórtam friss (szintén saját ültetésű) koriander zölddel és máris tálaltam.

A zöldségeket természetesen el lehet hagyni, vagy helyette (esetleg mellette) fetát is lehet a ragura morzsolni.

Mindenképpen jár mellé puha kenyér, vagy lepénykenyér, esetleg pita.

Jó étvágyat! 

Rakott karfiol kicsit másként

Rakott karfiolt meg sem tudom mondani, hogy mikor készítettem, mert az én férjem még az együttlétünk legelején kijelentette, hogy buggyantott neki nem kell, köszöni. Hiába mondtam, hogy az nem buggyantott, ellenben aki azt gondolja, az....nem és nem.
Néhány évente! bepróbálkozok ezzel a más kinézetű rakott karfiollal (az ötletet vagy tizenöt évvel ezelőtt Laci bácsi főzőműsorában láttam), eddig megették, de nem lelkesedtek. Most viszont megtörtént a csoda, bejött a fiúknak is.
Ez a más forma gyakorlatilag ugyanazokból az összetevőkből áll, mint a hagyományos. Karfiol, fűszeres darált hús és rizs keveréke, csak tejföl helyett sajtmártás.
Hozzávalók:

• egy szép fej karfiol
• 30 dkg darált hús
• kisebb fej vöröshagyma
• 1 g fokhagyma
• só, bors
• 1 paradicsom
• kakukkfű
• Cayenne bors
• 10 dkg rizs

A karfiol aljáról levágom a zöldet, de ügyelek, hogy a fej egyben maradjon. Egy akkora fazékban, amiben kényelmesen elfér az egész fej, vizet forralok. Amikor felforr sózom, majd óvatosan beleengedem a karfiolt. Addig főzöm, amíg megpuhul, de nem esik szét. Ez kb. 10 perc, de függ a tömörségétől is. Ha kell, az utolsó percekben óvatosan megfordítom.

Eztán kiveszem, szűrőbe teszem és hagyom lecsepegni.

A hagymát finomra vágom, egy evőkanál olajon puhára párolom. Ha van itthon szárzeller vagy kaliforniai paprika, azt is teszek hozzá apró kockára vágva.  Belereszelem a fokhagymát, majd rögtön hozzáadom a darált húst. Erős lángon fehéredésig sütöm, közben állandóan kevergetem. Sózom, borsozom, friss vagy szárított kakukkfűvel ízesítem és kevés cayenne borsot is adok hozzá. Lejjebb veszem a lángot és hagyom párolódni. A paradicsomot kettévágom és egy reszelő nagy lyukán keresztül a húsra reszelem (így végül csak a héj marad a kezemben, amit kidobok). 

Amíg a hús puhul egy másik edénybe felteszem a rizst dupla mennyiségű folyadékkal (vízzel vagy húslevessel) főni. Sózom, borsozom és fedő alatt puhára főzöm.

Végül a húst és a rizst összekeverem.

Félreteszem, amíg elkészítem a besamelmártás:

• 1 ek. vaj
• 1 ek. liszt
• kb. 3 dl tej
• só, bors
• 5-8 dkg reszelt sajt

A vajat megolvasztom, beleteszem a lisztet és habzásig hevítem. Rögtön felengedem a tejjel és addig kevergetem, amíg besűrűsödik. Sózom, borsozom és beledobok egy nagy marék reszelt sajtot, aminek egy része lehet füstölt is. Nekem most füstölt juhsajtom volt itthon.

A besamel harmadát a rizses húshoz keverem, a maradékot félreteszem.

A sütőt bekapcsolom és 180 fokra állítom.

Már csak össze kell állítani. Fogok egy sütőtálat, vékonyan kivajazom. A karfiol a közepére ültetem és egy éles késsel keresztben kettévágom. Óvatosan leemelem a tetejét, félreteszem.

Az aljára halmozom a húsos keveréket, majd annak a tetejére visszaillesztem a karfiol levágott tetejét.

A megmaradt sajtmártással leöntöm, egy spatulával elkenem, hogy mindenhol befedje a megtöltött karfiolt.

Beteszem a forró sütőbe, ha van légkeverés akkor arra,  és kb. 30-35 perc alatt szép pirosra sütöm.

Kb. 5-10 percet pihentetem mielőtt tálalom.

Rizottó édesköménnyel

Gyönyörű édesköménybe botlottam nem régen a Lidl-be, aztán a következő héten megint. Az ára nagyon barátságos volt, kilóját adták annyiért, amennyiért a szegedi piacon darabját kínálták. Rögtön a kedvenc rizottóm ugrott be, édesköménnyel, lazaccal. Csakhogy lazacfilét, azt a pácoltat vagy füstöltet amivel szeretem, sehol sem kaptam. Pedig futottam, helyesebben szólva tekertem néhány kört. Végül kínomban vettem halfilét, pangasiust, amit egyébként nem nagyon szoktam vásárolni.
Rizottót főzni nagyon szeretek, pedig általában türelmetlen vagyok azokkal az ételekkel, amelyek mellett sokáig kell állni. A rizsszemek kevergetése, locsolgatása viszont megnyugtat. Húsz perc egyébként sem nagy idő.
Hozzávalók:

• 1 ek. vaj
• 1 ek. olívaolaj
• 1 kisebb fej hagyma
• 1 nagy édeskömény
• 30 dkg rizottó rizs (arborio)
• 1,5 dl fehérbor
• 1,5 l zöldségalaplé
• 1 ek. mascarpone
• 1 citrom
• halfilé

A zöldségalaplevet felmelegítem és a rizottó készítése alatt folyamatosan takarék lángon tartom.

A vaj és az olívaolaj keverékén megfuttatom a finomra vágott hagymát és hozzáadom a rizst. Átkeverem, hogy a zsiradék mindenhol bevonja a rizsszemeket és 2-3 percig pirítom, majd hozzáadom az édeskömény felét, amit előzőleg már kockára vágtam. 

Ezután aláöntöm a bort, és hagyom, hogy gyorsan elpárologjon.

A lángot lejjebb veszem és merőkanalanként adom hozzá a zöldségalaplevet. A következő adagot csak akkor mérem rá, ha az előzőt a rizs már beszívta. 

Kb. 15 perc kevergetés után megkóstolom. A rizsnek fogkeménynek kell lennie, nem szabad teljesen puhára főnie. Ügyelni kell rá, hogy az utolsó adag alaplét ne főzzük el, az ételnek krémesnek, szószban úszónak kell lennie. Ezt az állagot kb. 18-20 perc főzés után érjük el. 

Végül sózom, borsozom és hozzákeverem a mascarponét, majd öt percre lefedem az edényt.

Ezalatt egy  másik serpenyőben felolvasztok két evőkanál vajat. Az édeskömény másik felét felkarikázom és 

a vajon megsütöm. Kiszedem és félreteszem.

A kiengedett halat (én tejben szoktam állni hagyni) sózom, borsozom,  épp csak megforgatom lisztben és nagy lángon hirtelen átsütöm. Amikor megfordítom visszateszem rá a lepirított édesköményt. Végül kevés citromlével és reszelt citromhéjjal ízesítem.

Tálaláskor a rizottó mellé teszek egy szelet halat, az aranyszínűre sütött édesköményt és megszórom a kömény zöldjével. 

Egy pohár fehérbor illik hozzá. 

Csibemáj baconban fokhagymás aszaltszilvával

Hű, rendkívül izgalmas volt a végjáték a Segítsütin! gyönyörű végeredmény született, majd egymillió forintot sikerült összegyűjtenünk, eddig. Eddig, mert hamarosan jönnek a fix áras, egy-két ezer forintos ajándéktárgyak, amikre érdemes lecsapni, nagyon jók lesznek! 

Az én sütim 27 ezer forintért kelt el, már nagyon várom, hogy jelentkezzen a nyertes! 

Köszönjük!

Egy kis feszültségoldónak összedobtam a licit utolsó órájában a vacsorát. Mire megpucoltam a fokhagymákat és a szilvákba tuszkoltam el is telt az idő, mire ropogósra sült már nem is fáztunk, jól felmelegítette a konyhát.

A recept rém egyszerű, és nagyszerű. Régebben fokhagyma nélkül készítettem, később egy makói ismerősöm tanácsára kipróbáltam azzal és nagyon bejött. 

Elkészítés:

Kb. 1 dl vörösbort felmelegítünk és 10-15 dkg aszalt szilvát megáztatunk benne. Félretesszük hűlni.

Ahány szem szilvánk van, annyi gerezd fokhagymát megpucolunk.

A csirkemájat megtisztítjuk, megmossuk, leszárítjuk. Bacon szeletekbe tekerjük és egy tűzálló tálba tesszük.

A szilvát leszűrjük, a bort felfogjuk. A mag helyére nyomjuk a fokhagymát és a csirkemáj közé rendezzük a megtöltött szilvákat.

Ráöntjük a bort, meglocsoljuk kevés olívaolajjal, bőségesen megszórjuk őrölt borssal és 180 fokos sütőbe toljuk. Ropogósra sütjük.

Szegedi halászlé

A fotóért bocsánat, majd hozok egy tisztességesebbet az ünnep után. Ez még sok-sok évvel ezelőtt készült. Viszont többeknek megígértem, hogy még az ünnep előtt leírom, én hogyan készítem a halászlét.
Szegedi vagy bajai?  Ha halászlé, akkor mindig ez a nagy kérdés. Én erre azt szoktam mondani, hogy ha jót akarunk enni, akkor szegedi, ha gyorsan akarunk halászlét enni, akkor bajai. Le ne szedjétek ezért a fejemet, csak vicc volt. Viccen kívül viszont szerintem a szegedi passzírozott halászlé az igazi, én arra esküszöm.
Gyerekkoromban anyukám is szegedi halászlét készített mindig, de főzött hozzá gyufatésztát is, amit a bajai halászléhez adnak. Ugyanis szegedi születésű édesanyám, de fiatal korában Baja környékén éltek.
Én évente egyszer, esetleg kétszer főzök halászlét. Szenteste biztosan, mert a férjem nagyon szereti. A művelet azzal kezdődik, hogy keresek valakit, aki hajlandó nekem a halat megpucolni. Ugyanis szégyen ide, szégyen oda, én még soha nem pucoltam halat. Nem azért, mert olyan nagy ördöngösségnek tartom, hanem mert van egy pont, amitől határozottan rosszul vagyok, az pedig a hal szemének eltávolítása. A halfej ugyanis kell az alaplébe. Tudom, hogy sokan belefőzik, de nekem ez még rettenetesebb, mint az eltávolítása. Na jó, nem ragozom tovább, mert nekem irtó nagy szerencsém van, Nelly barátnőm férje évek óta megveszi, megpucolja, sőt ki is filézi nekem a halat. A barátnőm meg házhoz is szállítja, amiért nem győzök elég hálás lenni nekik.
Szóval, megvan a halunk. Vágjuk le a fejét és az uszonyokat. Miután alaposan átmostuk tegyük egy edénybe három-négy félkarikára vágott, természetesen makói vöröshagymával, egy paradicsommal és egy zöldpaprikával. Ha tudunk szerezni  apró halat (pl. törpeharcsát), akkor azokból is tegyünk kb. fél kilónyit az alaplébe. Forraljuk fel, majd lassú tűzön gyöngyöztessük jó három-négy órán át. Két, de inkább három óra után tegyük széttárt ujjakkal a tenyerünket pár pillanatra az edény fölé. Ha az ujjaink összeragadnak amikor elvesszük onnan, akkor jó az alaplé, a csontokban lévő enyv kiolvadt.
A hal törzsét szeleteljük fel, vagy filézzük ki és sózzuk meg. Tegyük félre.
Jöhet a legmacerásabb rész, a passzírozás. Sűrű szövésű leveses szitán szoktam merőkanalanként átnyomni a halhúst, míg a szitában csak a halcsont marad. Közben karácsony lévén igyekszem nem emlegetni az összes szentet. Próbáltam már azt a bizonyos tekerős halpasszírozót is bevetni, de nem az igazi.
A sűrű alaplevet egy nagyobb fazékba teszem, és kevés vízzel felhígítom, majd felforralom. Amikor forr a besózott halszeleteket, a haltejet, és a halikrát óvatosan belecsúsztatom. Megvárom míg újból felforr, lassú tűzre veszem és kb. 15 perc alatt készre főzöm. Nem keverem, csak az edényt mozgatom.
Egy kisebb lábosban két-három evőkanál olajat óvatosan felmelegítek. Elzárom alatta a lángot és beleteszek két ek. házi pirospaprikát. A paprika ugyanis az olajban adja ki a színét. Elkeverem és a forrásban lévő halléhez adom. Megkóstolom, ha kell sózom. Még egyet forralok rajta, és azonnal tálalom. A gyerekek miatt a hallébe nem főzök erős paprikát, azt külön adom mellé.

Ui: Ma már én pucolom és filézem a halat és igenis nagyon, nagyon finom a bajai halászlé is. Egyre gyakrabban kerül az asztalunkra :)

Főzzünk öt hozzávalóból! - ropogósra sütött rizsgolyók

A Spar egy izgalmas nyereményjátékot indított, amelyre gasztrobloggereket hívott, akik két hetente főznek majd, öt hozzávalóból valamit. Ezen a héten rám került a sor, kíváncsian vártam az alapanyagokat és a fantasztikus WMf edényt, amiben elkészíthettem az általam kitalált ételt.
A WMF nem volt ismeretlen számomra, hiszen egy régebbi akció során sikerült beszereznem már néhány edényt , amiket azóta is nagy szeretettel használok. Az új külső még vonzóbbá tette, az edények egyszerűen gyönyörűek. A serpenyő vastag talpa jól őrzi a hőt, így szép egyenletesen sült benne az étel, a tapadásmentes bevonatnak köszönhetően pedig egyáltalán nem ragadt le benne semmi sem.

Az exkluzív WMF ProfiSelect edények most hűségpontokkal akár 82 %-os kedvezménnyel is megvásárolhatóak.

Az öt alapanyag, ami ezen a héten kedvezőbb áron vásárolható meg a SPAR, KAISER’S INTERSPAR  üzletekben a rizs, a sonka, a sajt, az olívaolaj és a csípős ketchup volt. Adta magát, hogy rántott rizsgolyókat készítsek, ami elég gyakori vacsora, vagy vendégváró étel nálunk. Legtöbbször a kimaradt rizsköretből készítem, de előfordul, mint például most is, hogy a gyermekeim kérésére direkt ezért főzök rizst. Ilyenkor kissé tapadósabbra hagyom, azaz forró folyadék helyett hideg vízzel vagy húslevessel öntöm fel a riszt és úgy főzöm meg. Ha vendégeknek készítem, akkor a golyókat egészen apróra formázom, majd miután kisültek egy-egy jópofa, színes pálcikát szúrok beléjük.
Hozzávalók:

• 20 dkg rizs 
• 15 dkg sonka
  
• 15 dkg sajt 
• 2 dl olívaolaj 

Ezen felül só, bors, zsemlemorzsa, 1 tojás (petrezselyemzöld)

• tálaláshoz csípős ketchup

Megfőzöm a rizst, majd langyosra hűtöm. A sonkát apró kockára vágom és kissé lepirítom.
A rizst és a sonkát egy tálba teszem, adok hozzá reszelt sajtot. Sózom, borsozom és alaposan elkeverem.  Vizes kézzel kis golyókat formázok belőle, amiket felvert tojásba, majd zsemlemorzsába hempergetek.
Olívaolajban ropogósra sütöm.
Csípős ketchuppal tálalom.

Nos, nekem az öt alapanyagból ez az étel jutott az eszembe, de nagyon kíváncsi vagyok, hogy Ti mit készítenétek ugyanezekből a hozzávalókból. Ezért egy játékra hívlak benneteket! Készítsétek el az általatok kitalált ételt, majd fotózzátok le és töltsétek fel a Spar Chef receptoldalára, ahol az előző fordulók ételeit és a beküldött pályamunkákat is megtekinthetitek. Érdemes játszani, hiszen értékes WMF nyereményekhez juthattok! 

Krumplistarhonya

"A keménytarhonya vagy krumplistarhonya jellegzetes dél-alföldi étel. Sokat főzték ezt a makói, szegedi és vásárhelyi tanyákon…"
Évente legalább egyszer minden családban készítettek az asszonyok tarhonyát. Erre legalkalmasabb idő augusztus volt, mert a meleg, napos időben jól kiszáradt, ráadásul ekkor már a jércék is tojnak, így elegendő tojás áll rendelkezésre. Ha nagy volt a család, gyorsabban elfogyott télen a tarhonya, ilyenkor kora tavasszal is gyúrtak. Tanyán általában többet készítettek, nemritkán 20 liter lisztből, mert itt a családon kívül a béreseket, napszámosokat is el kellett látni. Városi családok egyszerre általában 5 liter lisztből gyúrtak.
A felvert tojásokat sós vízzel összekeverték, és ahány liter lisztet használtak, annyi kávéskanál sót tettek bele. 5 liter liszthez fél liter vizet adtak. A liszt mennyiségétől függően fateknőben vagy vájdlingban gyúrták meg. A liszthez apránként csorgatták a tojásos levet, közben összedolgozták, összegyúrták. A tésztát addig dörzsölgették a teknő oldalához egyik végéből a másikba, amíg a lisztet föl nem vette és apró, kemény gömböket nem kaptak. Kidolgozás után átrostálták, előbb nagyobb, majd apróbb lyukú tarhonyarostán. A túl apró és túl nagy szemű visszakerült a teknőbe, a közepes már jó volt. A többit újra összedolgozták és rostálták, mindaddig, amíg a nagyjából kevés maradt. Mivel ez nem száradt volna jól ki, még frissiben megfőzték levesnek vagy  körítésnek csirkepaprikáshoz. A tarhonyát ezután még kerekítötték; fölvert tojássárgájával meglocsolták, majd kézzel gömbölyítették. A folyosóra vagy az udvarra, szellős helyre, sütőabrosszal leterített asztalra tették ki, száradni. Kerülték a tűző napot, mert elveszthette szép, sárga színét. A legyek ellen könnyű, laza szövésű anyaggal terítették le.
A megszáradt tarhonyát fehér vászonzacskóban szellős helyen tárolták. Az apróbb szeműből készült a pörkölt tarhonya és a tejbe tarhonya. Ez utóbbihoz a tejet kis cukorral fölforralták, a tarhonyát belefőzték, és mikor elkészült, tányérra szedve cimetös cukorral szórták meg. Krumplistarhonyának vagy keménytarhonyának, a közepes nagyságú tarhonya a legjobb. Néha kolbász is kerülhetett bele. Ezt használták tarhonyalevesbe, pirított tarhonyának, pörkölt tarhonyának, melyet paprikáshoz körítésként ettek, de legtöbbször nem  főzték össze vele. Ez alól kivétel csak a gyönge csirke vagy a galamb volt. Ezeket tarhonyával együtt főzve tarhonyás csirkének, tarhonyás galambnak mondtak.
A tarhonyás ételek a hétköznapi ételek sorába tartoztak. A krumplis tarhonyát különösen dologidőben készítették gyakran. (forrás: Makó monográfia)

Hezitáltam, hogy egyáltalán írjak-e a krumplistarhonyáról. Végül több okból is azt gondolom, hogy megérdemel ez a remek étel egy bejegyzést. Egyrészt, mert ez egy egyszerű, de nagyszerű paraszti étel, másrészt nálam is dolog idő volt tegnap, a hűvösebb időt nagytakarítással használtam ki, harmadrészt több felkérést is kaptam, hogy írjak a gyerekkori kedvenc ételeimről. Bár akkoriban a tarhonyás ételek egyáltalán nem voltak a kedvenceim, sőt, például a pirított tarhonya levessel kilehetett volna üldözni a világból (még most is), mégis ha visszagondolok a tarhonya azonnal eszembe jut és nem feltétlenül rossz emlékekkel. A menzai úttörőgombócnak csúfolt pirított tarhonyát például szerettem, bár valószínűleg csak azért, mert nélküle a mellé tálalt fertelmes pörköltektől éhen maradtunk volna.
Ha jól emlékszem, Macus barátnőmmel beszélgettünk pár napja és nevetve emlékeztünk vissza a cukros vizes kenyérre. Ezt csakis a nagymamánál ettük, nyári szünetben, boldogan. Ropogott a kristálycukor a fogunk alatt. A papsajt is remek csemege volt az unokatesókkal bújócska közben.
Nagyon-nagyon szerettem a héjában főtt krumplit (erről már írtam), amikor a nagyobb kisfiamat vártam állandóan azt ettem volna...
De elég is a nosztalgiázásból, jöjjön a krumplistarhonya ahogyan én készítem:
Hozzávalók:

• 1 vöröshagyma
• 30-35 dkg közepes tarhonya
• 5-6 szem krumpli
• 1 szál füstölt kolbász (házi, vagy minimum békéscsabai)
• só, bors
• őrölt pirospaprika
• zöldpaprika, paradicsom

Először is szükségem van egy tapadásmentes edényre, mert a tarhonya szeret leragadni. 

Ha megvan, finomra vágom a vöröshagymát és kevés zsiradékon megpárolom. Adok hozzá egy felszeletelt zöldpaprikát is. Felkarikázom a kolbászt és az is megy az edénybe. Addig sütöm, míg a zsírjából enged egy kicsit. Ekkor öntöm hozzá a tarhonyát amit néhány percig pirítok az ízes zsíron, közben folyamatosan kevergetem, nehogy megégjen. Meghintem az őrölt paprikával, átforgatom és felengedem annyi vízzel, ami jó bőven ellepi. Beleteszem a kockára vágott burgonyát, a félbevágott paradicsomot és sózom, borsozom. 

Fedő alatt, 20-25 percig főzöm, közben többször megkeverem. Ha kész, elzárom alatt a a lángot, pár percig állni hagyom, majd tálalom. nyáron kovászos uborka, télen savanyúság jár mellé.

Slambuc

Krumplis tarhonyát kezdtem főzni, aztán slambuc lett belőle. Tudom, tudom, a slambuc eredetileg bográcsban készül, de miért ne lehetne ezt a remek pásztor ételt fazékban is elkészíteni! Persze a füstös íz hiányzik róla, de még így is igazán remek lesz.

A slambuc sütése művészet, különösen, ha bográcsban készül. Lábasban egyszerűbb művelet, főként ha tapadás mentes változatban főzzük. Én a cocotte edényt használom hozzá, helyette talán egy jó mély wokkot választanék, abban is remekül lehet forgatni. 

Az eredeti recept szerint mindössze öt hozzávalóból áll. Kell hozzá szalonna, hagyma, krumpli, tészta és pirospaprika. No meg némi só és bors, de még véletlenül sem tévesztendő össze a krumplistésztával. Én felturbóztam egy kis kolbásszal és tettem hozzá egy-egy paprikát és paradicsomot is.

Levágok a füstölt szalonnából egy szép szeletet és kockára vágom, majd kiolvasztom a zsírját. Kiszedem, félreteszem. A visszamaradt zsiradékban hólyagosra pirítok egy csomag (20-25 dkg)  lebbencstésztát. Fontos, hogy a tészta jó minőségű legyen! Kiszedem és most egy apróra vágott hagymát pirítok meg, adok mellé egy feldarabolt paprikát is. Amikor szép aranysárga a hagyma, visszateszem mellé a szalonnát és a tésztát. 4 közepes méretű burgonyát kockára vágok, az is megy a lábosba. Meghintem őrölt pirospaprikával és felengedem annyi vízzel, ami épp ellepi. Egy nagyobb paradicsomot kettévágok és belereszelem a nagy lyukú sajtreszelővel, így a héja a kezemben marad. Addig főzöm, míg az összes vizet elfövi, csak a legelején keverem meg, később már nem, mert összetörik. Amint alig van rajta lé hozzáadom a felkarikázott kolbászt, nem sokat.

Innen kezdődik a rázogatás, dobálás, ami különösen a bográcsban művészet. A slambucot ugyanis le kell pirítani, majd kicsit feldobva fordítani rajta. Ezt úgy csinálom, mint amikor a zöldséget forgatom. felemelem az edényt, először kicsit magamtól eltolom, majd magam felé rántom az edényt, juszt sem jut eszembe ennek a mozdulatnak a hivatalos neve... Így a benne lévő étel megfordul. Állítólag az igazi slambucot 33-szor kell megfordítani. Ezalatt összeáll egy gombóccá (nálam most az edény formája miatt nudlivá), és körbe kap egy szép pirult réteget, a közepe pedig lágy, szaftos marad. Nos, én nem számoltam, de az biztos, hogy nagyon finom lett. A kovászos uborka szerintem elengedhetetlen hozzá.

Spárgás rizotto

Megérkezett a spárga szezon. A helyi piacon sajnos még nem láttam, de volt szerencsém néhány napja végig futni a szegedin, lenyűgöző volt a kínálat. Nem külföldi, hanem jó minőségű, gyönyörű, friss, helyi termelőktől való spárgát árultak. Tudtátok, hogy a Csongrád megyei  Öttömös a helyi spárga hazája? Régen  gyakran jártunk arra felé. Érdekes volt a homok halmokból kikandikáló spárgasípok látványa, de akkor még fogalmam sem volt mi is ez a növény. Sajnos sokan még ma sem tudják. Ha boltban veszek spárgát szinte mindig megkérdezi a pénztáros vagy a mögöttem álló, hogy mire való ez, hogyan kell elkészíteni...

Ez a rizottó csak egy a sok finomság közül.

Hozzávalók:

• 5 dkg vaj
• 1 ek. olívaolaj
• 1 csokor újhagyma
• 20 dkg spárga
• 30 dkg rizottó rizs (pl. arborio)
• 1 pohár fehérbor
• 1 l zöldség vagy húsleves
• só, bors
• parmezán sajt
• 1 ek. mascarpone

A zöldséglevet felforralom és takarék lángon melegen tartom. A vajat és az olívaolajat összeolvasztom, a felkarikázott újhagymát megfonnyasztom rajta. Hozzáadom a megtisztított spárga felaprított szárát, és a rizst. Sózom, borsozom. Átkeverem és felöntöm a borral. Megvárom, míg az alkohol elpárolog, majd adok hozzá egy merőkanál alaplevet. Nagy lángon folyamatosan kevergetem. Amint a rizs magába szívja adok hozzá egy  következő merőkanállal. Állandó kevergetés mellett addig adagolom hozzá a zöldséglevet, míg a rizs megpuhul, de a belseje kicsit roppanós marad. A spárga fejeket csak a legvégén keverem bele. Adok hozzá egy ek. mascarponét és 2-3 percre lefedem az edényt. Azonnal tálalom. Megszórom frissen reszelt parmezánnal, meglocsolom egy kis extra olívaolajjal és ehetünk.

Spárgás receptek régről:
Zöldborsó-spárga krémleves mentás tejhabbal
Saláta eperrel és spárgával
Pite spárgával

Vörösboros kakas (coq au vin)

Néhány nappal ezelőtt a férjem egy kakassal állított haza. Szerencsére nem élő jószággal, de így is a sokk volt az első reakcióm. Nem szeretem a kakast, legalábbis eddig nem szerettem. Lelki szemeim előtt most is egy hatalmas kukori képe jelent meg, ami másra nem jó, csak hogy bográcsban végezze, ahol hosszú órákon keresztül fogom főzni, hogy ne törjön bele a fogunk. De ez a kakas kicsi volt és gyönyörű sárga, igazi kapirgálós. Olyan, ami boldogan uralkodhatott a baromfiudvarban, csakhogy a balga a gazdáin is uralkodni akart, így levágásra ítéltetett. Mivel boldogan élt, kedvére kapirgálhatott, a húsa is ízletesebb, így a franciák nagy klasszikusát, a vörösboros kakast készítettem belőle. Na meg egy fazék fantasztikus húslevest, az aprólékából.

A vörösboros kakast nem cifráztam, a lehető legegyszerűbben készítettem el.

Hozzávalók:

• kakas (vagy nagyobb tyúk, gyöngytyúk)
• szalonna
• kevés liszt
• kevés vaj
• só, bors
• kakukkfű, babérlevél
• 1 szál sárgarépa
• 20-25 dkg apró gomba
• 4-5 apró lilahagyma (sonkafajta)
• 1 üveg száraz vörösbor

A kakast feldaraboltam, az aprólékból felkészítettem a levest, a kettévágott combokat, a szárnyakat és a négy darabba vágott mellét beliszteztem. Egy serpenyőben megpirítottam a kockára vágott bacont, a kisült szalonnát félretettem. A visszamaradt zsiradékhoz kevés vajat adtam, majd a belisztezett húsdarabokat pirosra sütöttem benne. A húsdarabokat áttettem a tefal cocott edényembe, de remek egy vaslábas vagy cserépedény is. Az ízes zsírt ráöntöttem, a húsra szórtam az egész gombafejeket, a vastag karikára vágott sárgarépát, az egészben hagyott hagymákat. Sóztam, borsoztam, bele tettem a kakukkfüvet és a babérleveleket is. Felöntöttem egy üveg száraz borral, burgundi a legjobb, majd a lefedett edényt 180 fokos sütőbe toltam. 2 óra alatt omlósra sült a hús, a szaft pedig csodásan besűrűsödött.

Zsemlegombóccal tálaltam. Ehhez három-négy zsemlét kockára vágtam, majd egy mélyebb serpenyőben egy-két evőkanál olajon megpirítottam. Míg pirult készítettem egy sűrűbb palacsintatésztát. 2 tojást kevés sóval, három-négy evőkanál liszttel és kevés tejjel jól elkevertem. Egy kis csokor apróra vágott petrezselymet is adtam hozzá, majd beleforgattam a megpirult zsemlekockákat. Félórára félretettem. Egy nagyobb fazékban vizet forraltam, majd vizes kézzel gombócokat formáztam a masszából. 15-20 percig főztem őket, olvasztott vajra szedtem és körbe pirítottam őket.
Tyúkból is mennyei:

Nagygombóc vagy Tikiknédli

Kereszt szüleim egy Bácsalmáshoz közeli kisfaluban élnek, egészen pontosan Kunbaján. Gyerekkoromban amikor hazalátogatott a család (így mondtuk, haza, mert a nagyszüleim is arrafelé éltek), egyszerre az összes testvér gyerekestől, férjestől, feleségestől, gyakran vártak minket ezzel az igen csak kiadós étellel. Ez egy sváb eredetű, arra a tájra jellemző egytálétel. Ők Nagygombócnak hívják, de a Bácsalmási turisztikai lapon Tikiknédlinek említik.
 Be kell vallanom, akkoriban nem igazán szerettem, mi gyerekek inkább csak a gombócokat ettük a tetejéről. Az ugyanis különösen finom, ahogy belefő az aljába a káposzta, a hús, a kolbász. Ma már viszont szívesen készítem. Nem könnyű étel, egy pohárka pálinka mindenképpen javasolt előtte!
Elkészíteni roppant egyszerű.
Hozzávalók:

• 1 kg savanyú káposzta
• 1 kg oldalas
• 1 szál füstölt kolbász
• 1 fej hagyma
• só, bors
• babérlevél
• őrölt pirospaprika

Knédlihez:

• 3 dl langyos víz
• 50 dkg liszt
• 2 tk. só
• 1 ek. olaj
• 1 tk. cukor
• 2 dkg élesztő

Finomra vágom a hagymát, majd kevés olajon puhára párolom. Ráteszem a kissé kimosott káposztát, zsemleszínűre pirítom. Megszórom kevés őrölt paprikával (az eredeti recept nem írja, de nekem szebb a színe, jobb az íze tőle), a káposzta közé nyomkodom a feldarabolt, jó húsos oldalast, majd felengedem annyi vízzel, ami épp ellepi. Sózom, borsozom, beleteszem a babérlevelet és lefedve kb. egy órán át főzöm.

Ezalatt elkészítem a tésztát. A hozzávalókból bedagasztom, majd duplájára kelesztem. Ha megkelt 5 egyenlő darabra vágom, kis cipókat formázok belőle.

A megpuhult káposzta közé teszem a feldarabolt kolbászt, majd a tetejére ültetem a gombócokat. Egy konyharuhát bevizezek a fazékra terítem, majd a fedőt is visszateszem rá. Kb. 40 percig hagyom, ezalatt a tészta készre párolódik.

Tálaláskor tejfölt adok mellé.

Őzpörkölt dödöllével

Őz húst kaptunk. Első gondolatom az volt, hogy mennyire sajnálom, én soha nem lőnék le egyetlen állatot sem, őzikét meg pláne nem, hogy megegyem. Igaz, tőlem a csirkék is bottal kapirgálnának öregségükre, képtelen lennék levágni őket. Tudom, tudom, hogy mindenkinek azt kellene megennie amit saját maga nevel fel, termel meg, de... Inkább a közeli tanyáról megveszem a nénitől a konyhakész kapirgálós csirkét, gyöngyöst, kacsát. Őzikére visszatérve, szegényt már lelőtték, a húsa pedig gyönyörű volt.  Egy részét eltettem sütni, a többit pedig feldaraboltam pörköltnek.

Szétnéztem a neten, hogyan készítik mások. Az első amit megnyitottam, Horasz receptje volt. Tovább nem is kerestem, annyira egyezett az elképzelésemmel. Talán az arányok mások kicsit.

Hozzávalók:

• 2 kg őzhús
• 1 ujjnyi vastag szelet húsos szalonna
• 3 fej vöröshagyma
• 2 szál répa
• 2 szál petrezselyem
• 1 zeller
• 1 nagyobb zöldpaprika
• 2 paradicsom
• 2 babérlevél
• só, bors, őrőlt kömény
• őrőlt pirospaprika
• 2 dl száraz vörösbor

A kockára vágott hagymát és a felkockázott szalonnát kevés zsíron sütni kezdem, majd hozzáadom a lereszelt répát, gyökeret, zellert, a feldarabolt paprikát, paradicsomot. Megsózom és fedő alatt puhára párolom. Ráteszem a húst, összeforgatom és megvárom, míg levet enged. Annyi vízzel engedem fel, ami épp ellepi a húst, sózom, fűszerezem és fedő alatt puhára főzöm. 4 óra kellett mire megpuhult annyira, hogy rátehessem az őrőlt paprikát. Ehhez félrehúzom először a tűzről, megvárom míg a zsiradék a tetejére jön fel, ezután hintem meg a paprikával. Rövid ideig várok, míg a paprika színe kioldódik a zsiradékban, majd visszateszem a tűzre és tovább főzöm, kb. 20 percig. Ekkor ráöntöm a bort és pár percig rotyogtatom. A pörkölt szaftja szépen besűrűsödik.

És ha már vadpörkölt, akkor dödölle véleményem szerint a legmegfelelőbb köret. Kisgyerek korunkban az apukám sokszor énekelte nekünk ezt a gyermedalt:

Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle

Ettél belőle.

Kertbe mentek a tyúkok,

Mind megették a magot.

Fogalmam sem volt akkor, mi az a dödölle, azt hittem, csak valami kitalált szó. Az első őrségi nyaralásunkkor találkoztam vele először. Napokig ettük, vadpörkölthöz, vagy csak önmagában tejföllel, fantasztikus étel. Régen a szegények eledele volt. Ugyan egyszerű elkészíteni, de kissé fáradságos munkával jár. A receptjét még azon a bizonyos nyaraláson diktálta le egy ottani néni. Mennyiséget nem tudott mondani, hiszen nem receptből, hanem a nagymamájától tanulta.
A meghámozott krumplit ( kb. 50 dkg-ot) vékonyan felszeletelem, majd annyi hideg vízben teszem fel főni, ami épp nem lepi el. Fedő alatt egészen puhára főzöm, az a jó, ha szétmegy a krumpli. Egy krumplinyomóval összetöröm, sózom, a vizet nem szabad leönteni róla. Ezután lisztet öntök hozzá, annyit, amitől jó kemény lesz a tészta (kb. 30 dkg). Egy fakanállal simára keverem (végig a tűzön tartva) egészen addig, míg a lisztszemek eltünnek és elválik a lábas falától. Karizom erősítő munka. Egy serpenyőben zsiradékon hagymát pirítok, erre szaggatom egy kanál segítségével a krumplis tésztát. Mindkét oldalát pirosra pirítom.

Rakott krumpli

Tudom, hogy a rakott krumpli nagyon népszerű, illik szeretni. Nos, én nagyon sokáig nem szerettem. Próbáltam, újra és újra, de nekem egyszerűen nem jött be. Nem értettem, hogy miért ez a nagy rajongás érte.

Egészen addig, míg valaki megemlítette, hogy ő a krumplit nem főzi, hanem süti. Ha jól emlékszem, még aznap kipróbáltam így, és láss csodát, a rakott krumpli szinte első számú kedvenc lett. Pedig olyan minimális a különbség. Főtt krumpli helyett sült krumpli ( a bevitt kalória különbségre nem gondolunk). De a végeredmény egészen más. Így már szerintem is megérdemli a rajongást.

A krumplit csak félig, egészen halvány sárgára sütöm. Minden mást ugyanúgy, mint a főtt krumplival. Egy sor sült burgonya, erre a felkarikázott tojás, erre a házi füstölt kolbász. Só, bors, tejföl. Megint krumpli, tojás, kolbász. Tetejére is sült krumpli és sok-sok tejföl. Sütőben összesütöm, hagyom állni egy ideig, és lehet enni. Nyáros jó kis ecetes-cukros saláta jár hozzá, télen szilva befőtt. Bűnösen jót tudunk enni belőle. 

Jól fotózni viszont nem lehet, legalábbis nekem. 

Cipóban sült csülök

Húsvéti asztal dísze lehet a cipóban sült csülök. Brutális egy kaja, mégis arra biztatok mindenkit, hogy próbálja ki, mert fantasztikusan finom. A hosszú böjti időszak után pedig nyugodtan lehet bűnözni.

Hozzávalók:

• Egy szép füstölt csülök
• 60 dkg kenyérliszt
• 2 tk. só
• 2 ek. olaj
• 1 tk. cukor
• 2 dkg élesztő
• kb. 3,5 dl víz

A csülköt előzőnap főzöm meg, majd a főzővízben hagyom kihűlni.

Másnap az élesztőt kevés langyos vízben a cukorral és 3-4 ek. liszttel elkeverem, a tetejét is megszórom liszttel, azaz kovászt készítek. Kb. 30 percig hagyom pihenni. Ezután a többi hozzávalóval rugalmas, hólyagos tésztát gyúrok. Kenyérsütőgéppel is lehet dagasztatni. Kelesztőtálban hagyom duplájára kelni.

Míg kel a tészta, a csülköt kicsontozom, bőrétől is megszabadítom.

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítom, elfelezem. Mindkét tésztát cipóformára igazítom, majd egyesével kör alakúra nyújtom. Közepére halmozom a csülköt, majd a tészta széleket visszahajtom. Egy sütőpapírral bélelt tepsire ültetem őket (a hajtás kerüljön alulra) és hagyom, hogy ismét duplájára keljenek.

A sütőt előmelegítem 200 fokra. A megkelt cipókat vizes kézzel körbe simítom, így teszem be a forró sütőbe. Kb. 35-40 perc alatt készül el.

Lehet langyosan vagy hidegen is fogyasztani. Újhagyma, retek, paprika, lilahagyma, ecetes torma mindenképpen jár hozzá.

Szegedi tarhonyás hús

A tarhonyás hús a magyar konyha hagyományos étele. Alföldi ételnek tartják, de a szegedi emberek mindig is magukénak tartották. Ma már nem igen lehet találkozni házi készítésű tarhonyával, de régen a szegedi asszonyok híresek voltak a tarhonyakészítési művészetükről. Ha jól tudom ma is évente megrendezik Szeged egyik városrészében, Tápén a Tarhonyafesztivált.

Tarhonyát a legmelegebb nyári hónapokban készítették, napon szárították. Tojásból, rengeteg lisztből nagyon kemény tésztát gyúrtak, alaposan kidolgozták, majd napra tették száradni, hogy még keményebb legyen a tészta. Ezután rostán átdörzsölték, majd egy kisebb lyukún is, hogy elnyerje végső alakját. Napon kiterítették, hogy kellően kiszáradjon, végül árnyékban is pihentették.

Tarhonyás húst mi is nagyon szeretjük, nem túl sűrűn ugyan, de évente egyszer-kétszer készítek én is. Lehet szárnyasból is, de sertéslapockából az igazi.

Hozzávalók:

• 1 kg sovány lapocka
• 1 szép fej hagyma
• olaj
• 1 csapott ek. pirospaprika
• zöldpaprika, paradicsom
• só, bors, őrőlt kömény
• 25 dkg tarhonya
  
  

A húsból pörköltet készítek. Olajon megfonnyasztom a finomra vágott hagymát, meghintem a pirospaprikával, ráteszem a kockára vágott húst. Átforgatom, majd kevés vizet öntök alá. Fedő alatt felforralom, majd sózom, borsozom, kevés őrőlt köménnyel ízesítem. Beleteszem a cikkekre vágott paprikát, paradicsomot is. Majdnem puhára főzöm. A tarhonyát egy másik edényben kevés olajon aranyszínűre pirítom. A majdnem kész húshoz adom, annyi vízzel öntöm fel, amennyi ellepi. Megvárom míg ismét felforr, az edényt egy alufóliával szorosan lezárom és 180 fokos sütőbe teszem. Kb. fél óra alatt készre főzöm, sütöm.

Kovászos uborka, vagy cékla jár mellé, én az utóbbit választom.