2013. november 28., csütörtök

Mézeskalács gluténmentesen

















Szuperfinom lett. Annyira, hogy külsőre egyáltalán, ízre meg alig-alig tér el a hagyományostól. Puha, de nem morzsálódó, jól díszíthető tészta lett. Azt gondoltam, hogy kissé sápadt színe lesz, de nem, nagyon szép, aranybarna színt kapott.

Hozzávalók:

  • 4 ek. méz
  • 4 dkg vaj
  • 5 dkg cukor
  • 1 nagy tojás (vagy két kisebb)
  • 40 g cirokliszt
  • 50 g rizsliszt
  • 40 g kölesliszt
  • 50 g. burgonyakeményítő
  • 70 g tápióka keményítő
  • 1 tk. guargumi
  • 1 púpozott tk. mézeskalács fűszer
  • 1 csapott tk. szódabikarbóna
A fűszerkeverékkel kezdjük, amihez fahéjat, szegfűszeget, csillagánizst, kardamomot, szegfűborsot mozsárban megtörök, majd kávédarálóban finomra őrlöm. Adok hozzá őrölt gyömbért és kevés szerecsendióit is. Az arányok szemre történnek nálam, de itt egy jó recept hozzá. 

Ezután a mézet, a vajat (én Ligát használtam) és a cukrot tálba mérem és összemelegítem. megvárom míg langyosra hűl, addig összekeverem a liszteket és a keményítőt, majd hozzáadom a szódabikarbónát és a fűszerkeveréket is. Összesen 250 g, szerintem jó minőségű készen kapható süteményliszt is jó hozzá, bár nem próbáltam.
A langyosra hűlt mézes keverékbe ütöm a tojást (én két kicsi jércetojást használtam), alaposan elkeverem, majd hozzáadom a lisztet is. Egy fakanállal jól elkeverem. Lágy, könnyen keverhető a massza. Egy fóliával letakarom a tálat és legalább 1 órára hűtőbe teszem.
Felét kisütöttem egy óra múlva, másik felét másnap, semmi különbséget nem éreztem.
A pihentetett tésztát kiteszem a munkalapra és alaposan átgyúrom. Nagyon jól formázható a tészta, egyáltalán nem tapad.
Rizslisztet szórok a deszkára (szilikonlapra) és kb. 2 mm vastagra nyújtom. Különböző formákkal kiszúrom és sütőpapíros tepsire fektetem.
180 fokra előmelegített sütőben 9 perc alatt sültek készre.
Óvatosan rácsra szedtem őket és megvártam míg jól kihűltek.
Ezután jött az írókázás.
Az írókához 40 g tojásfehérjét 20 dkg porcukorral, (kávédarálón nagyon finomra őrölt kristálycukor, sűrű szövésű szitán átszitálva), 1 csapott evőkanál keményítővel alaposan kikeverek, kb. 4-5 perc mixerrel, majd adok hozzá pár csepp citromlevet vagy ecetet is. Kicsi tasakokba töltöm, a végét gumival elkötöm, majd kb. 1 mm-es lyukat vágok rajta.
Színes írókát most nem használtam, mert fogalmam sincs róla, hogy a színezőpaszta gluténmentes-e.....






2013. november 26., kedd

Gyors zsemle joghurttal ás amaránttal

















Az ilyen gyors, egyszerű zsemlék azokra a napokra valók, amikor a; nincs elég időnk kenyeret sütni, b; kicsúszunk az időből, c; egész egyszerűen elfelejtjük, vagy későn kapunk észbe, hogy kenyeret is kell sütni. Ilyen volt ez a mai nap is.
Gyorsan kellett valami péksüti vacsorára, ezért csak egy egyszerű zsemle hozzávalóit dobáltam a kenyérsütőgépbe, de hogy ne legyen azért annyi egyszerű, a tésztájába joghurtot és puffasztott amarántot is tettem. Ez utóbbi jó ideje kedvenc, manapság már nem készítek kenyeret sem nélküle.

Hozzávalók:

  • 50 dkg finomliszt
  • 1,5 tk. só
  • 140 g joghurt
  • 2 dl víz (+ 1-2 ek. ha szükséges)
  • 30 g puffasztott amaránt
  • 2 ek. olaj
  • 2,5 dkg friss élesztő
Az összes hozzávalót a kenyérsütőgép/dagasztógép üstjébe mérem. (lehet kézzel is dagasztani, az sem tart tovább). Könnyű, a kenyértésztánál kissé lágyabb, de nem ragacsos tésztát dagasztok. Én mindig nyitott tetővel dagasztok, hogy ne melegedjen át a tészta. Ha a dagasztás kész, kikapcsolom a gépet, lecsukom a tetejét és 30 percig hagyom kelni a tésztát.
30 perc után lisztezett deszkára borítom, és kilenc egyforma darabba vágom. Megformázom a zsemléket. (zsemleformázásról videó itt).
Sütőpapírral kibélelek egy nagy sütőlemezt, ráültetem a zsemléket és 30 percig kelni hagyom. 
Ezalatt a sütőt előmelegítem 200 fokra. Gőzös sütést, 2 gőzlöketet választok a MIELE sütőn. Ha még jobban szorít az idő, akkor előtte a 15 perces kelesztőprogramot is bevetem.
25 perc alatt sülnek pirosra.
Joghurt és amaránt pehely nélkül is elkészíthető, de az már más recept.....





2013. november 20., szerda

Mézeskalács harangok


Nyakunkon az advent, úgyhogy ideje volt elkezdeni a mézeskalács készítést. Most is lesz majd adventi koszorú, mézeskalács doboz, adventi naptár és csak evésre szánt kekszek is, sőt majd karácsonyfadíszeket is készítek, de elsőként muszáj volt ezt a jópofa harangot kipróbálni a Gasztroshop-tól. Egyszerű elkészíteni, mégis nagyon helyes, mutatós díszeket lehet belőle kihozni. 
A mézes tésztán most sem változtattam. Ezekhez a harangokhoz egyharmad mennyiséget vettem, abból lett négy harang, meg egy pár darab keksz is jutott a fiúknak.
Begyúrtam a tésztát, másnapig pihentettem, sütés előtt kis darabokat téptem belőle, amiket alaposan átgyúrtam, amikor szép fényes és sima lett a felületük kb. fél centiméter vastagra nyújtottam. Kiszaggattam a harang alkatrészeit, a különböző méretű korongokat és a levélkéket. Óvatosan a sütőpapíros tepsire emeltem mindet és kiszúrtam a közepüket. 
180 fokon sütöttem, hogy jobban kiszáradjanak és mélyebb színük legyen. 
A kisült tésztát rácsra tettem és másnapig hagytam pihenni.
Bevallom őszintén, az első harangot még alkatrészenként díszítettem, de hiába vártam meg, hogy teljesen megszáradjon és hiába voltam vele nagyon óvatos, csak lejött róla itt-ott az íróka miközben fűztem fel őket.
Így a másodiknál már megfordítottam, először összeraktam, a levelek kivételével, és csak azután díszítettem. A levelekre került csak külön az íróka. Azokkal is kezdtem, a két levelet megrajzoltam, félretettem száradni. A harang nyelvének való kis korongot kb. 1 m hosszú selyemszalagra fűztem, majd a legnagyobb, a harang alsó része következett. Amikor idáig megvolt, kerestem egy akkora poharat, aminek a szája kicsit kisebb átmérőjű, mint a harang alsó része és ráültettem. Így már könnyebben ráfűztem a többi korongot is, szépen középre is lehet igazítani. Az utolsó korong tetejére tettem egy fahéjrudat, afölött kötöttem csomóra a zsinórt, ezután díszítettem a korongok szélét. Hagytam megszáradni, majd végül következtek a levélkék. Masnira kötöttem a maradék zsinórt és készen is volt....





2013. november 12., kedd

Kókusztejes édesburgonya leves


Hmmm, az egyik kedvenc krémlevesem. Hűvös őszi-téli napokon igazán melengető tud lenni. Csípős, fűszeres, krémes, finom...
Az új, gyönyörű BergHoff edénykémet is ezzel avattam fel.

Hozzávalók:

  • 3 szép édesburgonya
  • 1 kisebb fej vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 ek. olívaolaj
  • 5 cm gyömbér
  • 1 thai citromfű (vagy fél tk. szárított)
  • 1 csili 
  • 1 liter zöldségalaplé
  • 1 doboz kókusztej
  • 1 tk. korriander
  • 1 lime leve
Finomra vágom a vöröshagymát és az olívaolajon puhára párolom. Míg párolódik kimagozom és apróra vágom a csilit, megpucolom és felaprítom a fokhagymát és mozsárban összezúzom a koriander magot. A gyömbért is megpucolom és finomra vágom.
A megpuhult hagymához adom őket és egy-két percig kevergetem, míg illatos lesz.
Ezután adom hozzá a megtisztított, kockára vágott édesburgonyát. és a thai citromfüvet, amire előtte ráütök egy húskalapáccsal. Felengedem a zöldség- (vagy hús) alaplével, sózom és kb. 25-30 perc alatt puhára párolom. 
Ekkor adom hozzá a kókusztejet, megvárom míg felforr és azonnal el is zárom, mert a kókusztej könnyen kicsapódik.
Botmixerrel pürésítem, de előtte kihalászom a citromfüvet, és a lime levével ízesítem.
Pár csepp olívaolajjal meglocsolva tálalom és ha kapok, koriander zölddel is megszórom.


2013. november 9., szombat

Sós stangli (ecetes)


Ezt a receptet pár nappal ezelőtt kaptam egy nagyon kedves ismerősömtől, addig még csak nem is hallottam róla, de azóta már kétszer sütöttem, sőt holnap jön a harmadik ismétlés.
Bár állítólag nagyon sokáig eláll és ropogós marad, ezt még nem sikerült tesztelnünk.
A tésztának legalább két óra hűtős pihentetés kell, de akár két napig is pihenhet a hűvösön.

Hozzávalók:
  • 70 dkg finomliszt
  • 25 dkg vaj
  • 20 dkg liba vagy mangalicazsír
  • 3 púpozott teáskanál só
  • 1 tojás
  • 1 ek. 10 %-os ecet
  • kb. 6 ek. langyos víz
Tetejére:
  • 1 tojás
  • reszelt sajt vagy szezámmag
Tálba szitáljuk a lisztet, elkeverjük a sóval és elmorzsoljuk a zsiradékkal. Igen, lehet akár margarint is használni, ha valaki azt szeretné, abból fél kilogramm kell.
Közepébe mélyedést készítünk, ide ütjük a tojást, mérjük az ecetet és a vizet. 
Gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát, becsomagoljuk és hűtőbe tesszük.
Sütés előtt kivesszük, 3-4 mm vastag, téglalap formára nyújtjuk. 
Megkenjük a felvert tojással, megszórjuk a sajttal vagy a szezámmaggal és derelyevágóval 4-5 mm széles csíkokra vágjuk.
Sütőpapíros tepsire fektetjük és a közben 200 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Kb. 15 perc alatt sül ropogósra.

A második alkalommal a tészta felét olajbogyósra készítettem. Ehhez egy kis üveg fekete olajbogyó felét lecsepegtettem, apróra vágtam. 
A tésztát kinyújtottam kb. 2 mm vastagra, egyenletesen elterítettem rajta az apróra vágott olajbogyó nagyobb részét, majd háromba hajtottam. Ehhez gondolatban három részre osztottam, a középsőre a jobb szélsőt, annak a tetejére a bal szélsőt 
Az így kapott tésztacsík tetejére szórtam a maradék olajbogyót és megint háromba hajtottam.
Végül pihentetés nélkül 4-5 mm vastagra nyújtottam, a tetejét lekentem tojással és feldaraboltam. Sütőpapíros tepsire ültettem és 200 fokos sütőben kb. 15 perc alatt pirosra sütöttem.
Ez még omlósabb lett mint a sajtos tetejű.



2013. november 7., csütörtök

Csokizzunk!

















Saját díszítésű, töltésű csokit gyártani nagyon jó móka. Egy táblával akartam csak kipróbálni, aztán háromig meg sem álltam, de van még számtalan ötletem. Pedig ezek még csak nem is töltöttek, azok ezután jönnek.
A módszer roppant egyszerű, szükség van hozzá egy csokitábla készítő formára, egy tábla (10 dkg) étcsokira és bármire, amivel szeretnénk feldobni. Kandírozott gyümölcsökre, puffasztott rizsre, drazséra, mogyoróra, pár csepp 100 %-os illóolajra, levendulavirágra, stb.......
Én most egy kandiscukros-rózsás csokit, egy puffasztott rizses és egy drazsés táblát készítettem.
A csokit, 74 %-os étcsokit használtam, apróra vágtam, a kétharmadát vízgőz felett megolvasztottam, majd levettem a tálat a vizes edényről és két részletben hozzáadtam a maradék apróra vágott csokit. Simára kevertem és az előkészített formába öntöttem. A formát néhányszor az asztalhoz ütögettem, de csak óvatosan, hogy a csoki egyenletesen szétterüljön és a levegőbuborékok felszálljanak belőle. A tetejét megszórtam a kiválasztott finomságokkal, majd hűtőbe tettem. Pár óra múlva egyszerűen csak kipattintottam a megdermedt táblát.
Nincs más hátra, mint a; megegyük, b; celofánba csomagoljuk és elajándékozzuk.
Mert bizony szuper ajándék maga a forma is és az sk. csokoládé is......

Limara Péksége Androidon!























Bizony, bizony! Elkészült a Pékség szuper android applikációja, letölthető a Google Play Áruházból. Az alkalmazás ingyenes.

Mindez Karajkó Gábornak köszönhető, aki fantasztikus munkát végzett! Hálás köszönetem itt is neki!

Gábor egy fantasztikus használati útmutatót is készített! Remélem, szeretni fogjátok!

2013. november 6., szerda

Kölespelyhes cipó öntöttvas lábasban



















A kölessel még nem teljesen felhőtlen a kapcsolatunk, bár időnként készítek köretnek és egyre nagyobb lelkesedéssel fogyasztjuk (mazsolával összefőzve egészen finom), de a köleslisztet és a kölespelyhet nagyon szeretem kenyértésztába keverni. A gluténmentes kenyereknek nagyon jó ízt ad, de a hagyományos kenyereket is feldobja. Mivel gluténmentes csínjával kell vele bánni, mert lehúzza a tésztát. A kukoricához hasonlóan, jobban bevált a pehely használata, mint a liszté.
A cipócskát felforrósított öntöttvas lábasban sütöttem, mázas, gyönyörű BergHoff edényben. Az előre felforrósított vaslábasban a kemencéhez hasonló állapotot lehet előidézni, csodaszép kenyér sül benne.
Az ötlet a dnk (dagasztás nélküli kenyér) sütéséből fakad, bár annak a kenyérnek nem vagyok a híve.

Hozzávalók:
  • 350 g BL 80 liszt
  • 150 g öregtészta
  • 1 tk só
  • 1 ek. olaj
  • 2 ek. kölespehely
  •  2 dl víz
  • 1 ek. joghurt
  • 8 g friss élesztő
Tálba szitáljuk a lisztet, elkeverjük a sóval és a kölespehellyel.
A közepébe mélyedést készítünk, ide öntjük a vizet, a joghurtot, morzsoljuk az élesztőt, csorgatjuk az olajat és daraboljuk az öregtésztát. 
Nekilátunk a dagasztásnak, ha nagyjából összeáll egy gombóccá, akkor kitesszük a munkalapra és erőteljes mozdulatokkal addig gyúrjuk a tésztát, míg szép sima, fényes felületű lesz. Ez kb. 10-15 perces munka. Ne sajnáljuk, dolgozzuk meg jól!
Vagy válasszuk a könnyebbik utat és készítsük az összes hozzávalót a kenyérsütőgép vagy dagasztógép üstjébe és bízzuk a munkát a gépre!
A bedagasztott tésztát cipó formára igazítjuk, visszatesszük a tálba és letakarjuk. Kb. 30-35 percig hagyjuk kelni, szobahőmérsékleten.
Ezután lisztezett felületre borítjuk és óvatos, de határozott mozdulatokkal átgyúrjuk. 
Ismét letakarjuk és újabb 10-15 percig pihentetjük.
Végül cipót formázunk belőle, majd egy ruhával kibélelt kerek kelesztőkosárba tesszük, fejjel lefelé. A ruhát előtte lisztezzük be. Kelesztőkosár helyett használhatunk bármilyen fém, műanyag vagy üveg edényt, lényeg a forma. Az edény átmérője ne legyen nagyobb, mint a vaslábosé!
Egy másik ruhával letakarjuk és kb. 45-50 percig kelni hagyjuk, megint csak szobahőmérsékleten.
Ezalatt előmelegítjük a sütőt, és vele az edényt is fedővel együtt 230 fokra.
Sütés előtt kivesszük az edényt, a megkelt tésztát óvatos mozdulattal belefordítjuk (előtte kevés lisztet hinthetünk a lábosba, de igazából nem fontos, ha kellően forró), gyorsan bevágjuk egy éles késsel, rátesszük a fedőt (kesztyűt ne felejtsünk el húzni) és betoljuk a sütőbe.
Kb. 40-45 perc alatt sül szép pirosra, ropogósra.
A gyönyörű kenyeret rácsra tesszük hűlni és azonnal lepermetezzük kevés hideg vízzel.

















Fotó: BergHoff





















Szépséges öntöttvas lábasban sült kenyér Babette-nél is.

2013. november 5., kedd

Gluténmentes és finom! - Könyvajánló


Rendszeresen kapok segítségkérő, már-már pánik hangulatú leveleket olyan kedves olvasóktól, akikről váratlanul kiderül, hogy lisztérzékenyek, gluténmentes diétára kell átállniuk. A legnagyobb sokkot talán a kenyerek, péksütemények okozzák, hiszen az eddig megszokott, finom, foszlós kenyerek helyett a vagy nedves- ragacsos, vagy száraz, már-már poros ízű, méregdrága rettenetekre kell áttérni. A kezdet mindig nehéz, sokszor kiábrándító, tudok olyanokról, akik inkább évek óta nem esznek kenyérfélét, annyit csalódtak.
 Ezért különösen nagy öröm, hogy végre-végre megjelent Kollár Anita gyönyörű, igazán színvonalas, hiánypótló szakácskönyve. Abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy még a megjelenés előtt kipróbálhattam néhány remek kenyérreceptet, és ezután kijelenthetem, hogy bizony lehet a gluténmentes kenyér is finom, sőt, ezeket a kenyereket szívesen fogyasztom én is.
A szerző, Kollár Anita több mint 10 éve dolgozik Stahl Judit mellett: ő volt a szakácskönyvek első számú tesztfőzője, és négy éven át a Stahl magazin vezető szerkesztője. Rendszeresen publikál gasztronómiai tárgyú írásokat, jelenleg a Kulinária Kiadó vezető szerkesztője. 2012 januárjában állapították meg gluténérzékenységét, azóta él ezen az étrenden.
Ez a szakácskönyv finom és egészséges recepteket kínál a diétára kényszerülőknek, amelyek ráadásul a készen kapható termékek árának a töredékébe kerülnek. Kenyerek, kalácsok, pizzák, tésztaételek, fánkok, lángos, pogácsa és ínycsiklandó sütemények – csupa olyan alapvető étel, amely hiányzik egy lisztérzékeny életéből. Emellett néhány izgalmas, gabonából készült fogással is megismerkedhetünk. A könyv sorra veszi a legfontosabb gluténmentes alapanyagokat is, és hasznos tippeket, ötleteket ad ahhoz, hogyan használjuk őket a legjobb eredmény eléréséhez. Elmagyarázza, miként tudjuk a glutén hiányát megfelelő alapanyagokkal és konyhai trükkökkel ellensúlyozni, és a szükséges hozzávalók beszerzési forrásait is megadja.
A gyönyörűen illusztrált, közvetlen hangú könyv üzenete, hogy nem kell lemondanunk a finom ízekről. A többszörösen tesztelt, jól követhető receptek túlélőkészletül szolgálnak azoknak, akiknél frissen diagnosztizálták a problémát, és azoknak is hasznára válnak, akik úgy érzik, már belefáradtak a nehezen tartható, macerás diétába. Az ételek jó részét laktózérzékenyek is megehetik, és természetesen azok egészségéhez is hozzájárulhatnak, akiknek nincs semmiféle ételallergiájuk. 

A könyv megrendelhető a Gluténmentes és finom honlapján.