2011. augusztus 26., péntek

Tortilla

















Nyűgös vagyok. Nem kicsit, nagyon. Nem elég, hogy iszonyú, elviselhetetlen a kánikula, a számítógépem is elkezdett döglődni. Ráadásul hab a tortán a sok apró bosszúság mellett, hogy szerintem beleesett egy egér a szúnyoghálós ajtó tokjába, hallom, ahogy kapirgál. Remélem, rémeket látok, mindenesetre alig várom, hogy a férjem hazaérjen....
Mielőtt végleg elszáll a gépem, gyorsan közzé teszem ezt a tortillát. Még pár hete kérte tőlem valaki a facebook-on, azután sütöttem meg a vasárnapi maradék sült húshoz.
Hozzávalók:

  • 15 dkg finomliszt
  • 10 dkg kukoricaliszt (legjobb a lepényliszt)
  • kb. 1,5 dl langyos víz
A kétféle lisztet összeszitálom, majd a vizet apránként hozzáadva, kemény tésztát állítok össze belőle. 3-4 percig gyúrom, míg szép sima, fényes felületű lesz. 


Kettéosztom, rudakat sodrok belőle, majd annyi darabba vágom, ahány tortillát szeretnék.
Gombócot készítek belőlük, majd egyesével nagyon vékonyra nyújtom. Annyira, hogy az alatt lévő szilikonlap mintája átlátszódjon. 

Felforrósítok egy teflon serpenyőt és a tésztát egyenként kisütöm. Pár pillanat elég neki oldalanként, amint a széle kissé felpöndörödik, máris megfordítom.
Jól záródó műanyag dobozban egy hétig eláll a hűtőben.

2011. augusztus 21., vasárnap

Ketchup























Gyermekem ketchupot eszik ketchuppal. Szólok, hogy ebéd és ő már startol is a kamrába az üvegért. Állandó vitát képez, hogy tele nyomja a tányérját, majd az utolsó falatokat otthagyja, ami persze úszik a piros cuccban, amit már sem félretenni, sem megenni nem lehet, legalábbis a maradék pusztító férjemnek nincs hozzá gusztusa. Erről jut eszembe, máshol is így van, hogy a gyerkőc soha nem eszi meg az utolsó falatokat? Ha csak egy falat is, de biztos marad a tányérján... Mi gyerekkoromban a legjobb falatot hagytuk utoljára.
Vissza a ketchuphoz. Az idén úgy döntöttem, hogy főzök én, legalább egészséges paradicsommal tömi majd magát a gyerek.  Először csak próba adagot késíztettem, hogy lássam milyen lesz a fogadtatás. Nos, a házi ketchup isteni, én, aki csak max. a hamburgerben viselem el, bőszen tunkoltam bele a ropogósra sütött csirkedarabokat. Szerintem többet érdemelne, a ketchup elnevezés annyira lenéző szegénynek....
Hozzávalók:

  • 2 kg paradicsom
  • 1 db pritaminpaprika (vagy kápia)
  • 2 db vöröshagyma
  • 6-8 gerezd fokhagyma
  • 1 dl ecet (vörösborecet)
  • 0,5 dl almaecet
  • 200-220 g barnacukor
  • 2 ek. mustár
  • 1 tk. őrölt szegfűbors
  • 1/2  tk. őrölt szegfűszeg
  • 1/2 tk. fahéj
  • 1 tk. só
  • 1 tk. őrölt bors
A hagymát finomra vágtam és kevés olajon megpároltam. Hozzáadtam az apróra vágott fokhagymát, átkevertem, majd ment az edénybe a darabokra vágott paradicsom, paprika, cukor, ecet, só, mustár és a fűszerek. Kb. egy órán át főztem lassú tűzön. Ezután botmixerrel pürésítettem, majd sűrű szövésű szűrőn átpasszíroztam. Visszatettem a tűzre és megint csak lassú tűzön, gyakran kevergetve sűrűre főztem. Közben kóstolgattam, előbb egy kevés ecet, később egy kevés cukor kellett még bele.  
A főzési idő eléggé függ a paradicsom levesességétől, én jó sokáig hagytam.
Kimosott üvegekbe töltöttem, lekötöttem, majd pár percre fejre állítottam őket. Addig megágyaztam nekik a hűtőtáskába, majd gondosan betakargatva hagytam a száraz dunsztban kihűlni.




2011. augusztus 18., csütörtök

Orosz fekete kenyér

















Hű, hogy én mennyit kerestem egy jó orosz fekete kenyér receptet! Hónapokig böngésztem az orosz gasztro oldalakat, de alig-alig találtam és azok egyike sem volt szimpatikus. Persze azt, hogy milyen is az eredeti kenyér nem tudom megmondani, sajnos nincs viszonyítási alapom, egyszerűen csak egy jónak tűnő recept után kutattam. Ugyan gimis koromban Leningrádban voltunk egyszer osztálykirándulni, és rémlik, hogy a szállodában kaptunk is talán egy féltéglára emlékeztető fekete kenyeret, de akkoriban már maga a látvány is elég volt, hogy ne kóstoljuk meg.
Néhány hete végül találtam egy oldalt, ahol egész jó kis recept jött velem szembe. Pár napja aztán nekiláttam. Míg dolgozott a gép, beugrott, hogy talán a nagy kenyeres könyvemben (Szakácskönyv kenyérsütőgépekhez) is van egy gépi recept. És mit ád ég, ugyanaz volt benne. Hihi, az orosz bloggerina is azt használta...
Magán a recepten nem sokat változtattam, sőt tulajdonképpen semmit, csak kovászt adtam hozzá és az élesztőt csökkentettem egy kicsit.
Az illata csodás volt míg sült. Alig vártam, hogy meghűljön és kóstolni lehessen. Levágtam a kenyér sarkát, letörtem egy falatot, kóstolgattam, ízlelgettem és azt mondtam, hogy hát...Nagyon összetett ízű kenyér, furcsa volt első kóstolásra. Egyszerre kesernyés a kávé és a kakaó miatt, édeskés a melasz miatt, savanykás a kovász okán és fűszeres a koriandertől és a köménytől. Azért letörtem még egy falatot és mentem tovább a dolgomra. Egyszer csak azt vettem észre, hogy már a sokadik falatért megyek, a kenyér sarka már el is fogyott, muszáj egy szeletet is levágnom. A hát-ból hű lett!
Hozzávalók:

  • 250 g BL 80 kenyérliszt
  • 85 g tk. búzaliszt
  • 140 g rozsliszt
  • 75 g zsemlemorzsa
  • 3 ek. zabkorpa
  • 1,5 ek. kakaópor (cukrozatlan)
  • 2,5 ek. ins. kávépor
  • 2,5 ek. sötét melasz
  • 2 ek. olaj
  • 2 tk. só
  • 1 tk. őrölt koriander
  • 1 tk. őrölt kömény
  • 20 dkg kovász
  • 360 ml víz
  • 1,5 dkg élesztő
Az összes hozzávalót bekészítettem a dagasztógép táljába. Kb. 12-15 perc  alatt szépen összeállt a tészta, amit áttettem egy kiolajozott kelesztőtálba. Egy órán át hagytam kelni.
Ezután enyhén lisztezett felületre borítottam, finoman kinyomkodtam  belőle a levegőt, közben téglalap formára igazítottam. Jobb és bal oldalról is visszahajtottam belőle egy kicsit, majd a tésztát feltekertem. 


Sütőpapírral kibélelt formába tettem és hagytam egy órán át kelni. 


A sütőt ezalatt előmelegítettem 230 fokra. A megkelt tésztát hosszában végig hasítottam egy éles pengével, alaposan lepermeteztem vízzel és a sütőbe toltam. 15 perc után a hőt visszavettem 200 fokra. Összesen 45 percig sütöttem.
Rácsra tettem hűlni.
Izgalmas kenyér lett, remélem tetszeni fog!



















2011. augusztus 15., hétfő

Gyümölcsös kuszkusz saláta

















Nagyon nehéz visszarázódni a szürke hétköznapokba egy csodás balatoni hét után. Konyhába csak a kávémért mentem be, vagy hogy kiszedjem a hűtőből az ennivalót, de nem főztem, nem sütöttem semmit.
Tegnap viszont már muszáj volt főzni. Grilleztünk. A hús mellé csak könnyű salátára vágytam. Kétfélét készítettem, egy bulgurt és ezt a gyönyörű, vidám nyári gyümölcsös salátát, ami remekül illett a grillezett csirkemellhez. Eredeti receptje a kedvenc gluténmentes blogomon quinoa-val, dinnyével, eperrel és áfonyával készült. Sajnos elfogyott a quinoám, így kuszkuszt választottam, de azzal is remek lett.
Hozzávalók:

  • 2 dl kuszkusz (vagy quinoa)
  • 4 dl víz vagy húsleves
  • kimagozott, kockára vágott görögdinnye
  • 30-40 dkg bogyós gyümölcs
  • 1 kis fej lilahagyma
  • 0,5 dl olívaolaj
  • 1 zöld citrom leve
  • só, bors
  • egy csokor menta
  • salátalevél
A vizet felforraltam egy tk. sóval és ráöntöttem a kuszkuszra. Azonnal lefedtem egy tányérral és hagytam, hogy magába szívja a folyadékot. Egy villával átkevertem, majd langyosra hűtöttem.
Egy nagy szelet dinnyét falatnyi kockára vágtam és kimagoztam. A lilahagymát vékony karikára vágtam. Előkészítettem kb. 30-35 dkg szedret, málnát és sárga málnát. Ha lett volna itthon teszek bele áfonyát is.
Egy salátástál alját kibéleltem összetépkedett salátalevéllel. Tasakos, vegyes salátakeverék volt. Rászórtam a kuszkuszt, majd a gyümölcsöket és a lilahagymát is, megszórtam a durvára vágott mentával Óvatosan átforgattam. 
Az olívaolajat, sót, borsot és a citromlevet elkeverem, majd rálocsoltam a salátára. Azonnal tálaltam.

2011. augusztus 10., szerda

Hosszúkifli



Azaz tulajdonképpen gubakifli, de még több vajjal, valamint kovásszal és némi búzakorpával. Szerintem az eredmény is jobb lett, a fiúk mindenesetre pillanatok alatt eltüntették.
Hozzávalók:

  • 30 dkg finomliszt
  • 20 dkg kenyérliszt
  • 2 ek. búzakorpa
  • 1 tk. só
  • 1 ek. cukor
  • 2 ek. burgonyapehely (elhagyható)
  • 20 dkg kovász
  • 2 dl tej
  • 1 dl víz
  • 2 dkg élesztő
  • 10 dkg olv. vaj
A tejet meglangyosítottam és belemorzsoltam az élesztőt, megvártam míg kicsit felfut. Erre azért van szükség, mert a tészta sok zsiradékot tartalmaz, ami gátolja az élesztő munkáját.
Kenyérsütőgép üstjébe késíztettem az összes hozzávalót az olvasztott vaj kivételével. Elindítottam a gépet, és kb. 8-10 percig hagytam dolgozni. Ekkor adtam hozzá az olvasztott vajat. megvártam, míg alaposan eldolgozza, majd a tésztát áttettem egy kelesztőtálba és duplájára kelesztettem.
Miután megkelt enyhén lisztezett felületre borítottam és 9 egyenlő részre osztottam. Mindet gömbölyítettem. letakartam és hagytam 10-15 percig pihenni, ezalatt a sikérszálak ismét megnyúlnak és a tészta formázhatóvá válik.
Minden kis gombócot vékony, ovális formára nyújtottam és a keskenyebb oldalától kezdve szorosan feltekertem. Sütőpapírral bélelt tepsire ültettem őket, jó távol egymástól, egyrészt, mert még alaposan megkelnek, másrészt, hogy az oldaluk is pirosra tudjon sülni.
Letakartam és megint duplájára kelesztettem. Ez a kelesztés is egy órás volt a sok zsiradék miatt. A sütőt ezalatt előmelegítettem 200 fokra.
a megkelt kifliket alaposan lepermeteztem, vagyis inkább eláztattam vízzel. 18 perc alatt sültek pirosra.


2011. augusztus 5., péntek

Korpás kenyér

Ismét egy olvasói kérésnek teszek eleget ezzel a korpás kenyérrel. Kiváló lehet azok számára, akik a fehér kenyér hívei, a teljes kiőrlésű lisztekből készült kenyeret elutasítják, ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy élelmi rostokra szükség van. Ez a kenyér csökkentheti a lelkiismeret furdalást. 
A búzakorpa élelmi rostokban gazdag étrend-kiegészítő készítmény, amelynek nagy része  nem emészthető - , úgynevezett ballaszt anyagokból áll. Ez azonban fontos a szervezet számára, mert jó hatással van az anyagcsere-folyamatokra, elősegíti a bélműködést, csökkenti az éhségérzetet. 
A különböző kutatások kimutatták, hogy a búzakorpa csökkenti a vastagbél rák kockázatát, kedvezően hat a vércukorszint emelkedésére, elősegíti a vérzsírszint csökkenést, mérsékli az epekőképződést, és jó hatással van a szívműködésre.
Azt szokták ajánlani, hogy joghurtba keverve érdemes fogyasztani. Szerintem aki valaha is fogyókúrázott, az ki is próbálta, de a rettenetes íze örökre mély nyomot hagyott, legalábbis bennem. Kenyérbe keverve viszont meglepően finom.
A kenyeret két lépésben készítettem el, így elég sok korpát tudtam beledolgozni, ez a módszer ugyanis levegősebbé teszi a tésztát. Természetesen egyszerűsítve, az összes hozzávaló azonnali dagasztásával is el lehet készíteni.
Hozzávalók:

  • 20 dkg BL 80 liszt
  • 20 dkg kovász (vagy öregtészta)
  • 2 dl langyos víz
  • 1 dkg friss élesztő
Kenyérsütőgép üstjébe pakolom a hozzávalókat és annyi időre indítom el a gépet, míg alaposan elkeveri. Kikapcsolom és legalább 2 órán keresztül állni hagyom.
Ezalatt a kovász gyönyörűen megkel. Ekkor mérek még hozzá:
  • 30 dkg BL 80 liszt
  • 40 g búzakorpa (tönkölykorpa)
  • 2 tk. só
  • 2 ek. olaj
  • 1,3 dl víz
A nagyobb szemcseméretű bio búzakorpát használtam. 
Elindítom a dagasztás programot. 20 perc alatt rugalmas tésztát dagasztok. Ha a vége felé ragacsos lenne, akkor kevés lisztet, ha kemény a tészta akkor kevés folyadékot lehet még hozzátenni. Kelesztőtálba teszem és kb. 45 perc alatt duplájára kelesztem.
Lisztezett felületre borítom, majd veknit formázok belőle.
Sütőpapírral bélelt jénaiba teszem és ismét hagyom 50-60 percig kelni. Ezalatt a sütőt előmelegítem 230 fokra.
A megkelt tésztát éles pengével három helyen bevágom, alaposan lepermetezem vízzel, majd a forró sütőbe tolom. A hőfokot 30 perc után visszaveszem 200 fokra.
Az én sütőmben 48 perc alatt sül tökéletesre. Rácsra teszem hűlni és azonnal lepermetezem hideg vízzel.
Gyönyörűen beszélgetett a kenyérke.




Míg fotóztam ezekkel az ártatlan tekintetekkel kunyerált, ugyanis ha hiszitek, ha nem, Berta mindennél jobban szereti a kenyeret. Amit én sütök.


2011. augusztus 1., hétfő

Mediterrán quinoa saláta tealevélen füstölt lazaccal

















Tegnap vendégül láttam anyukámat és anyósomat is. A Metro vevőakadémiától kapott lazacot készítettem el, amihez egy különlegesebb köretet gondoltam. Quinoára esett a választásom, mert azon felül, hogy nagyon egészséges és nagyon szeretem, remekül variálható. Ráadásul gluténmentes.
Hozzávalók:

  • 1 bögre quinoa
  • 2 bögre húsleves
  • 1 tk. só
  • bors
  • 1 közepes padlizsán
  • 1 cukkini
  • 1 fej lilahagyma
  • 2 kápia paprika
  • 3 g fokhagyma
  • olívaolaj, balzsamecet
  • pár db aszalt paradicsom
  • 2-3 dkg fenyőmag
  • parmezán
  • petrezselyemzöld
  • egy tasak vegyes salátakeverék
  • parmezán

A quinoát ugyanúgy kell elkészíteni, mint a rizst. Kevés olajon kissé megpirítom, majd felengedem dupla mennyiségű húslevessel vagy vízzel. Sóval, borssal ízesítem, majd fedő alatt puhára főzöm. Amikor kész elzárom alatta a lángot, egy papírtörlőt terítek rá, majd visszateszem a fedőt is és néhány percig hagyom pihenni. A papír összeszedi a felesleges gőzt, így a szemek nem tapadnak majd egymáshoz.
A cukkinit, a padlizsánt és a lilahagymát nagyobb kockára vágom, beleszórom egy sütőedénybe, meglocsolom olívaolajjal és balzsamecettel. Sózom, borsozom. A fokhagymagerezdeket nem bontom ki a héjából, csak egy pohárral kissé összenyomom és a zöldségek közé dobom. Az edény végébe helyet csinálok és odateszem a két paprikát is. 220 fokos sütőben kb. 20-25 perc alatt füstösre sütöm, közben egyszer átforgatom. A paprikákat pár percre papírzacskóba teszem, majd lehúzom a héját és falatnyi darabokra tépkedem.
A guinoat és a megsült zöldségeket egy nagy tálalóedénybe öntöm, hozzáadom a feldarabolt aszalt paradicsomot is. A zacsis salátából, amiben volt négy-öt féle saláta és káposzta kiveszek egy nagy marékkal és azt is hozzákeverem, ha van itthon feta sajt, abból is morzsolok bele.  Kevés olívaolajat és citromlevet csorgatok rá, majd alaposan elkeverem. Ha kell, sózom, borsozom. Végül megszórom petrezselyemzölddel és kissé megpirított fenyőmaggal, valamint reszelek rá parmezánt.
Önmagában is mennyei étek (quinoa helyett bulgurral is tökéletes), de kiváló körete volt a tealevélen füstölt lazacnak is.
A lazacról nem írok, pont úgy készítettem, ahogy Toma.