A következő címkéjű bejegyzések mutatása: edes sutemenyek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: edes sutemenyek. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 7., kedd

Gluténmentes barackos pite


Tegnap este elfogyott a kenyerünk, amit már lassan egy hete ettünk. Azt hiszem, abszolút rekordot döntöttünk, ilyen sokáig nem tartott még ki kenyér nálunk, főként, ha figyelembe vesszük, hogy kb. 70 dekás volt. Mentségünk a kánikula. 
Akármilyen lassan is, de elfogyott, így rekkenő hőség ide vagy oda, ma sütni kellett. Tegnap délután kivettem a hűtőben tárolt kovászból egy adagot, megetettem (alig három óra múlva kimászott az üvegből), este bedagasztottam vele egy tésztát, amit éjszakára a hűtőbe tettem kelni, kora reggel pedig, az elvileg még hűvösben, gyakorlatilag a fullasztó melegben, kisütöttem. 
Amíg sült, arra gondoltam, ha már meleg a sütő gyorsan kikeverek egy barackos lepényt, Ezt, mert ez az abszolút kedvenc, és egy másikat, egy gluténmenteset a nagyobbik fiamnak. Aztán ahogy telt az idő és a sütő miatt egyre inkább melegedett a konyha a kétféle sütiről letettem (majd a hétvégén) és csak a glutén és tejmentes változatot kevertem be. Ezt mi is ehetjük, a másikat viszont a gyermekem nem, arról nem is beszélve, hogy ennek az összeállítása jó ha 5 percet vesz igénybe, ugyanis nem kell habosítani, krémesre keverni, elegendő a száraz és a nedves hozzávalókat egy spatulával elkeverni.

Hozzávalók:
  • 17 dkg rizsliszt
  • 3 dkg kakaópor
  • 6 dkg kukoricakeményítő
  • 1 csapott evőkanál útifűmaghéj
  • 1 sütőpor
  • 1 mk. só
  • 15 dkg cukor (kókuszcukrot használtam)
  • 3 közepes méretű tojás
  • 2 dl tej (mandulatejet használtam)
  • 1 dl olaj (vagy olvasztott kókuszzsír)
  • 1 tk. vanília kivonat (és/vagy kevés reszelt tonkabab, vagy fahéj)
  • 1 nagyobb őszibarack
  • 3-4 sárgabarack
A sütőt előmelegítjük 175 fokra (alsó-felső sütés légkeverés nélkül). Egy kb. 20 cm x 30 cm nagyságú tepsit (vagy egy 28 cm átmérőjű tortaformát) kikenünk kókuszzsírral és meghintjük rizsliszttel, vagy kibélelünk sütőpapírral. 
Egy mérőpohárba kimérjük a tejet, beleütjük a tojásokat, hozzáadjuk a vanília kivonatot (vagy más ízesítőt) és jól elkeverjük. 
Egy tálba mérjük a lisztet, a keményítőt, a kakaóport, az útifűmaghéjat, sót, cukrot és a sütőport. Alaposan elvegyítjük és a közepébe mélyedést készítünk. Ide öntjük a nedves hozzávalókat és egy spatulával elkeverjük.
A masszát az előkészített tepsibe öntjük. Megmossuk a barackokat, az őszibarack héját lehúzzuk, vékony cikkekre vágjuk, a sárgabarackot kimagozzuk és negyedeljük. A sütemény tetején elrendezzük.
A tepsit betoljuk a sütőbe és kb. 25 -30 perc alatt (tűpróba!) megsütjük. A tepsit rácsra tesszük hűlni.



Tippek: 
  • a kakaóport elhagyhatjuk (vagy helyette is használhatunk rizslisztet)
  • a liszt egy részét helyettesíthetjük őrölt dióval, mogyoróval, mandulával
  • barack helyett használhatunk más gyümölcsöket is, például szilvát, meggyet, cseresznyét, körtét, almát, stb...
  • ha van 2 tojásfehérjénk, akkor azt verjük 10 dkg cukorral kemény habbá, A sütési idő kétharmadánál vegyük ki a sütit, a habbal rácsozzuk be vele a tetejét és toljuk vissza a sütőbe még 10 percre, vagy amíg halvány rózsaszínűre sül

2014. június 16., hétfő

Meggyes-mákos rácsospite


Mákosat szeretnék enni! Nem sütsz valami mákosat? Ez sem mákos, nem tudnál beletenni egy kicsit? Ez jó, de legyen alatta mák is! Ilyen és hasonló üzenetekkel bombáz egy ideje az én kedves húgom. Arról persze nem írt, ha netán sütök mákosat, akkor az hogyan fogja leküzdeni a röpke 30 kilométeres távolságot, ezért jegeltem a mákos sütést.
Tegnap reggel viszont találkoztunk néhány perc erejéig, mielőtt kirándulni vitte a tanítványait a legjobb gyerektáborba, a Szuppi Ifjúsági szálló és Lovasudvar-ba. Vittem neki meggyes-mákos pitét olyat, amilyenre vágyott (legalábbis remélem).....

Hozzávalók:
  • 50 dkg finomliszt
  • 1 mk. só
  • 3 ek. porcukor
  • 1,5 tk. sütőpor
  • 25 dkg hideg vaj
  • 2 tojás sárgája
  • 2 ek. tejföl
Mákos töltelék:
  • 20 dkg őrölt mák
  • 10 dkg cukor
  • 1 citrom héja
  • 1 alma 
  • 2 ek. étkezési keményítő (vagy gríz)
  • 2 tojás fehérje
Meggyes töltelék:
  • 1 kg meggy kimagozva
  • 1 mk. fahéj
  • 3-4 ek. cukor
  • 1 vaníliás pudingpor
A tésztával kezdjük! A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót és a cukrot, majd belekeverjük a sütőport is. Kis kockára vágjuk a hideg vajat és gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk a liszttel. Végül a két tojás sárgájával és kevés tejföllel összeállítjuk a tésztát. Hosszosan nem szabad gyúrni, csak pár mozdulattal kell összeállítani!
Ha van késes betétű robotgépünk, akkor azzal a legegyszerűbb a művelet.
A tésztát fóliába csomagoljuk és 30 percre a hűtőbe tesszük.

A meggyes töltelékkel folytatjuk. A kimagozott meggyet lecsepegtetjük, kissé ki is nyomkodjuk, a levét felfogjuk. Kimérünk belőle 3 dl-t (ha nincs annyi vízzel vagy vörösborral pótoljuk) és elkeverjük a vaníliás pudingporral. Tűzre tesszük és besűrítjük. Hozzáadjuk a cukrot és a fahéjat, majd beleforgatjuk a meggyet is. Félretesszük hűlni.

A mákos töltelékhez a mákot, az étkezési keményítőt és a cukor felét összekeverjük, belereszeljük a citrom héját és a reszelő kis lyukán az almát is. 
A tojások fehérjét a maradék cukorral keményre verjük és óvatosan a mákba forgatjuk.

Egy kb. 28 cm x 38 cm nagyságú tepsit előveszünk. A tészta kb. kétharmadát a tepsi méretére nyújtjuk és beleterítjük. Rásimítjuk a máktölteléket, majd arra a pudingos meggyet is. A maradék tésztát is kinyújtjuk, és egy derelyevágóval kb. 1 cm széles csíkokra vágjuk. A  meggy tetejére rácsot készítünk belőlük.

A süteményt 180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt pirosra sütjük. 







2014. május 20., kedd

Kapros-túrós falatok


















Jó régen tartozom ezzel a recepttel, amit egy helyi, makói rendezvényre készítettem.
Nagyon érdekes volt látni az arcokon a meglepetést az első falat után. A várt sós töltelék helyett az enyhén édeskés kapros túró meghökkenést váltott ki, de a sikere osztatlan volt. A sós kapros túrót nem szeretem, az enyhén édeskésért viszont odáig vagyok.
A falatkák tésztája élesztős hajtogatott vajas tészta, azaz blundeltészta. Sajnos a nagy meleg nem kedvez ennek a tésztának, kánikulában nem is ajánlom a készítését, csak bosszankodás lesz a vége, helyette a gyors vajastészta  lehet a tökéletes megoldás. Egy adag ilyen tésztához fél adag töltelék elegendő.
A hajtogatott, élesztős vajastészta receptje itt található.

Töltelék: 

  • 0,5 kg (házi) túró
  • 5 ek. cukor
  • 1 citrom reszelt héja
  • csipet só
  • 1-2 ek. tejföl (csak akkor, ha a túró nem házi)
  • 2 ek. étkezési keményítő vagy búzadara
  • 1 tojás
  • 1 csokor apróra vágott friss kapor 
Az összes hozzávalót alaposan elkeverjük.


A hajtogatott vajastészta készítésének fázisfotói:







A kész vajastésztát kb. 4-5 mm vastagságúra nyújtjuk.  A kinyújtott tészta szélére teszünk egy sor tölteléket:


A tészta szélét felhajtjuk, majd tekerünk rajta még egyet, hogy a tölteléket teljesen körül ölelje. Ezután a feltekert részt egy pizzavágóval levágjuk:

Majd egy éles késsel trapézokra vágjuk:

Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk és kb. 20 percig pihenni hagyjuk. Ezután felverünk egy egész tojást és a kis falatokat lekenjük vele.
Közben a sütőt előmelegítjük 220 fokra.
A tészta kb. 15-18 perc alatt sül szép pirosra.

Frissen az igazi!

2014. május 2., péntek

Vaníliakrémes epres kocka






















Muszáj az epres süti repertoárt tovább bővíteni, újítani, mert a nagykisfiamnál továbbra is ez a verhetetlen édesség. Tegnap, bográcsoztunk a barátokkal, a barátnőm hozta a nagyon finom sajtos szálat, én pedig az ebéd utáni desszertről gondoskodtam. Ezt a vanília krémes epres sütit álmodtam meg.
Sütöttem hozzá 2 darab 4 tojásos piskótalapot, csokisat, helyesebben kakaósat egyrészt a látvány, másrészt az ízharmónia kedvéért.

Hozzávalók 1 piskótalaphoz:

  • 4 egész tojás
  • 12 dkg kristálycukor
  • 10 dkg finomliszt
  • 2 dkg holland kakaópor
  • 2 ek. olaj
Az egész tojásokat a cukorral a robotgép habverőjével nagyon krémesre kevertem, kb. 8-10 perc alatt (kézi mixer habverőjével 12-15 perc alatt). 
Ezután a finomlisztet és a kakaóport több részletben a tojáshabhoz szitáltam és egy spatulával óvatosan összeforgattam. 
Végül a tál oldaláról belecsorgattam a két evőkanál olajat is.
Sütőpapírral kibéleltem egy kb. 26 cm x 36 cm nagyságú tepsit és a masszát óvatosan belesimítottam. 
180 fokra előmelegített sütőben 12 perc alatt megsütöttem. 
A kész piskótát a sütőpapír segítségével rácsra emeltem és hagytam pár percig hűlni, majd ezután lehúztam róla a papírt.

Amikor készen volt sütöttem még egy ugyanilyen piskótalapot.

Vaníliakrém:
  • 4 dl tej
  • 2 dl tejszín
  • fél rúd vanília
  • 10 dkg cukor
  • 4 tojás sárgája
  • 6 dkg kukorica keményítő
  • 20 dkg puha vaj
A tejet és a tejszínt a vanília kikapart magjával felmelegítettem, de nem forraltam. 
A tojások sárgáját és a cukrot a kézi mixer habverőjével habosra kevertem, ezután hozzáadtam a keményítőt és azzal is jól elkevertem. 
A közben felmelegedett tejet (kezdetben nagyon lassan) a tojásos krémhez csorgattam, közben állandóan kevergettem. Végül az egészet visszaöntöttem a tejes lábasba és lassú tűzön 2-3 perc alatt puding sűrűségűre főztem. A tetejére egy fóliát borítottam, hogy ne bőrösödjön meg és teljesen kihűtöttem.
Ezután a mixer segítségével a puha vajjal habosra kevertem.

Házi vanília krém helyett pudingporból is lehet készíteni. Ehhez 2 csomag vaníliás pudingot kell 7 dl tejjel sűrűre főzni és 10 dkg cukorral édesíteni. Amikor a puding kihűl a 20 dkg vajjal habosra kell keverni.

Amíg a krém hűlt megmostam és lecsepegtettem 1 kg epret.

A sütemény összeállításakor egy piskótalapot vékonyan megkentem vanília krémmel és sűrűn kiraktam az eperrel. A maradék krémet az eper tetejére simítottam, majd arra rátettem a másik piskótalapot.

A csokoládé mázhoz gőz fölött megolvasztottam 10 dkg 74 %-os étcsokoládét. 3 evőkanál olajjal simára kevertem és a piskóta tetejére csorgattam. Egy spatulával elsimítottam.
A süteményt 1-2 órára hűtőbe tettem.
Kockára vágva kínáltam.

Eper helyett málnával, szederrel vagy áfonyával is finom lehet.....

2013. szeptember 28., szombat

Szilvás-dióhabos rácsos pite





















Ez a süti a finom rácsos újragondolt változata. Na, túl sokat nem gondolkodtam rajta, csupán a lekvárt cseréltem le friss szilvára. Azt a kerek szeműt használtam hozzá, ami mostanában olyan divatos lett és ami prsze, hogy nem magvaváló.
A szilváért csak lekvárban rajongó férjem tetszését is elnyerte, úgyhogy megtartjuk a receptet...

Hozzávalók:

  • 50 dkg finomliszt
  • 1 tk. só
  • 15 dkg porcukor
  • 1,5 tk. sütőpor
  • 25 dkg vaj
  • 3 tojás sárgája
  • 2 ek. tejföl
Töltelék:
  • kb. 50 dkg szilva
  • 25 dkg őrölt dió
  • egy citrom reszelt héja
  • egy teáskanál fahéj
  • 3 tojás fehérje
  • 150 g kristálycukor
Tetejére:
  • 1 tojás
A vajat elmorzsoljuk a liszttel, elkeverjük a sóval, a porcukorral, és a sóval. Hozzáadjuk a tojások sárgáját és a tejfölt. Összeállítjuk a tésztát, becsomagoljuk és hűtőbe tesszük legalább fél órára.

A tojások fehérjét kemény habbá verjük a cukorral. A diót elkeverjük a fahéjjal és a citromhéjjal, majd óvatosan a habba forgatjuk.

Egy kb. 30x36 cm-es tepsit vékonyan kivajazunk, kilisztezünk és a pihentetett tészta kétharmadát beleterítjük.

A szilvát kimagozzuk és négy felé vágjuk. Kirakjuk vele a tésztát, majd óvatosan a tetejére simítjuk a diós habot. A maradék tésztát kinyújtjuk, pizzavágóval fél centis csíkokra vágjuk, majd a sütemény tetejét berácsozzuk vele. 

Végül lekenjük egy egész felvert tojással, és 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. 30-35 perc a sütési idő.

2013. szeptember 23., hétfő

Szilvalekváros süti gluténmentesen


















Szilvalekvárt főztem a hétvégén, és arra gondoltam, hogy sütök is gyorsan egy adagot az egyik kedvenc sütinkből, a szilvalekvárosból. Aztán az jutott eszembe, hogy mi lenne, ha kipróbálnám gluténmentes változatban, biztosan jót tenne neki, hiszen a tésztában lévő lekvár nem engedné, hogy gyorsan kiszáradjon.
Mivel az eredeti recept szerint a sütemény tetejét meg lehet szórni dióval, így a liszt egy részét őrölt dióra cseréltem, a maradék pedig rizsliszt a keményítő keveréke lett. Most tápióka keményítőt használtam, de szerintem bármilyen jó hozzá.
A süti nagyon finom lett, semmivel sem marad el az eredeti mögött. A tészta rugalmas, szaftos lett, remekül beválna szerintem akár tortalapnak is, de még püspökkenyér formában is el tudnám képzelni.

Hozzávalók:

  • 3 nagyobb tojás (vagy 4 kisebb)
  • 15 dkg kristálycukor
  • 9 dkg vaj (vagy Liga margarin vagy kókuszzsír)
  • 5 jó nagy evőkanál sűrű, házi szilvalekvár
  • 1 tk. vanília kivonat (saját készítés)
  • 10 dkg őrölt dió
  • 5 dkg rizsliszt
  • 5 dkg keményítő
  • 1 tk. sütőpor
  • 1/2 tk. szódabikarbóna
  • fél citrom reszelt héja
  • 1 tk. őrölt fahéj
Máz:
  • 7 dkg 74 %-os étcsokoládé
  • 2 ek. olaj
Az egész tojásokat és a cukrot kissé kihabosítom, hozzáadom a lekvárt és a puha zsiradékot. Most Liga margarint használtam. Ezután jön a vanília kivonat és a citromhéj.
A rizslisztet, a keményítőt, a diót, a sütőport, és a szódabikarbónát jól elkeverem és a nedves anyagokhoz keverem.
Sütőpapírral kibélelek egy kb. 27 cm x 27 cm-es formát, belesimítom a masszát és 170 fokra előmelegített sütőben 30- 35 percig  sütöm.
A papír segítségével kiemelem egy rácsra és hagyom hűlni.
A csokoládét és az olajat gőz fölött (vagy a mikro legalacsonyabb fokozatán) összeolvasztom és a sütemény tetejére simítom. 
Hűvös helyre teszem, hogy a csoki megdermedjen, majd hosszúkás szeletekre vágva tálalom.




2013. szeptember 17., kedd

Csokis rugelach - Segítsüti 2013

















Ismét elérkezett a nap, kezdődik a Segítsüti őszi fordulója. Ha jól számolom, már negyedik alkalommal ért a megtiszteltetés, hogy részt vehetek rajta. Minden alkalom különleges, izgalmakkal teli. Szó szerint hetekig agyalok, hogy milyen sütit készítsek, aztán meg azon, hogy amit kitaláltam az elég jó-e, szeretni fogják-e. Persze tudom, hogy a sütik "csak" eszközök egy nemes cél érdekében, de fontos eszközök.

A kilencedik Segítsüti akció a sérült gyermekek egy különleges csoportját támogatja: a Rett-szindróma a központi idegrendszert érintő fejlődési rendellenesség, amely kizárólag lányoknál fordul elő. Bővebben itt.....

Mint mondtam, hosszasan hezitáltam, hogy milyen süteménnyel készüljek. Végül a kisebbik fiam javaslatára a csokis rugelach-ra esett a választás, ez az egyik kedvence.

Hozzávalók:

  • 30 dkg finomliszt
  • 20 dkg vaj
  • 25 dkg krémsajt
  • nagy csipet só
  • 10 dkg cukor
  • 3 ek. fehérbor
Töltelék:
  • kis üveg áfonyalekvár (saját készítés)
  • 15 dkg 74 %-os étcsokoládé
  • 3 ek. barnacukor
  • tonkabab
Tetejére:
  • 1 egész tojás
  • barnacukor
Késes betétű robotgépbe készítem a lisztet és a sót. Apró kockára vágom a hideg vajat és a liszthez adom. Morzsásra kevertetem a géppel. Ezután hozzáadom a cukrot, a sajtkrémet és a fehérbort is. Újra bekapcsolom a gépet és rövid idő alatt simára kevertetem a tésztát.
Kiszedem a gépből, elfelezem és külön-külön cipóra igazítva fóliába csomagolom. Másnapig hűtőbe teszem.

Másnap a csokoládé felét a cukorral és a tonkababbal finomra darálom (megint csak jól jön a késes aprító segítsége). A csokoládé másik felét egy késsel kisebb darabokra vágom.

Kiveszem a hűtőből az egyik tésztát és vékony, kerek lapot nyújtok belőle. Megkenem áfonyalekvárral, megszórom a finomra darált csokoládé felével és a durvára vágott csokoládé felével is. 
Egy pizzavágóval 16 cikkre vágom és egyesével feltekerem. Sütőpapíros tepsire sorakoztatom őket.
Előveszem a másik tésztát is és ugyanígy járok el vele.
A kis kifliket megkenem egy egész felvert tojással, megszórom barna kristálycukorral és forró, 200 fokos sütőben 15-20 perc alatt pirosra sütöm.

Licitálni erre és a többi süteményre a Segítsüti oldalán lehet!

Kérem, aki teheti, vigye hírét ennek az akciónak! Köszönjük! 

2013. július 21., vasárnap

Oreós-joghurtos szelet gyümölcszselével






















Ennek a jó kis sütés nélküli desszertnek a gyümölcsös teteje készült el először, méghozzá nem is ehhez a süteményhez. A boltokban kapható piskótatallért szerettem volna itthon előállítani, ami alul piskóta, rajta gyümölcsös zselé csokiba mártva, gluténmentes változatban. Ez sem lett rossz, de még finomítani kell a recepten.



A zseléből viszont maradt bőven, mivel nem csak barackból, hanem szilvából is készítettem, ezért arra gondoltam, hogy a kedvenc nyári édességünket, a joghurttortát fogom bevonni vele. A torta alá általában sütök egy vékony piskótát, most viszont inkább kekszes alapot választottam, és mivel csak oreo volt itthon, azt.
Persze nem volt itthon annyi joghurt, amennyi kellett volna, így csökkentettem az adagot. Így sem lett rossz, de szebben mutat az eredeti mennyiséggel....
Ide azt írom be, amivel ezt készítettem.
Hozzávalók:

  • 1 doboz oreo keksz (175 g )
  • 2 ek. olv. vaj vagy kókuszzsír
  • 400 ml joghurt
  • 4 ek. cukor
  • 1 tk. vanília kivonat
  • 1,5 ek. zselatin
  • 2 dl habtejszín
A gyümölcsréteghez:
  • 6-8 db sárgabarack
  • 1 ek. citromlé
  • 1 ek. zselatin
A gyümölcsréteggel kezdtem. A barackokat megmostam, kimagoztam és a citromlével pürésítettem. Elkevertem a zselatinnal és forráspontig melegítettem.
Egy tálcára fóliát terítettem, arra öntöttem a masszát és kb. 2-3 mm vastagságban szétterítettem. Amint kihűlt hűtőbe tettem, hogy gyorsabban megkössön.
Az oreo kekszeket késes aprítóval összezúztam, 2 ek. kókuszzsírt is adtam hozzá (vagy vajat). Egy szögletes formát (20 cmx20 cm) kiöblítettem vízzel és kibéleltem fóliával (a vizes felülethez szebben tapad a fólia), majd a kekszet egyenletes vastagságban belenyomkodtam. Hűtőbe tettem, míg a joghurtos részt elkészítettem.
A joghurtot, a cukrot, a vaníliát és a zselatint alaposan elkevertem és forráspontig hevítettem. 
2 dl hideg tejszínt habbá vertem és a joghurtba forgattam. kicsit hagytam hűlni.
Amikor már csak épp langyos volt nagyon óvatosan a kekszes alapra öntöttem, majd visszatettem a hűtőbe másfél-két órára. 
Ezután a fólia segítségével óvatosan kiemeltem a formából, a gyümölcsös zseléből kiszabtam egy akkora darabot, amekkora a joghurtos felület és a fólia segítségével a joghurt tetejére fordítottam. 
Azonnal lehet tálalni.
Oreo helyett más keksszel is remek lesz, csokis zabkeksszel próbáltam már...


2013. július 16., kedd

"Home Made" sütipecsétes mini piték




















Ilyen vagy hasonló mini pitéket szoktam sütni, karácsonykor csillag alakú kalappal például elmaradhatatlan, de ez a sütipecsétes megoldás sajnos nem nekem jutott eszembe. Az egyik kedvenc spanyol bloggeremnél találtam rá és azonnal beleszerettem a látványba. Ilyen sütipecsétem ugyanis nekem is van, szeretem is, gyakran készítek vele kekszeket. 
Ezeket a pitéket én muffin tepsiben szoktam készíteni, mivel nincs hozzá olyan jópofa kis formám. Mivel az enyém elég viseltes és régi, mindig kikenem vékonyan valamilyen zsiradékkal, de ha új a tepsi, akkor erre nincs szükség. A papírcsíkot viszont nem érdemes kihagyni belőle, mert a segítségével könnyebb kiemelni a kész sütiket a formából.
Bármilyen gyümölccsel tökéletes, nekem a szeder, az áfonya, málna, rebarbara a kedvencem, de igazán finom szilvával is.
Hozzávalók:

  • 40 dkg finomliszt
  • csipet só
  • 10 dkg cukor
  • 20 dkg hideg vaj
  • 1 nagyobb tojás
  • ha szükséges 1-2 ek. hideg tejszín vagy víz

Töltelék:

  • 25-30 dkg gyümölcs (most szeder és őszibarack vegyesen)
  • 1 tk. vanília kivonat
  • 1 ek. kukoricaliszt 
  • pillecukor vagy 2 ek. barnacukor
  • reszelt citromhéj
  • 1-2 ek. lekvár
A tésztához a lisztet és a hideg, apró kockára vágott vajat gyors mozdulatokkal elmorzsolom, hozzáadom a sót és a cukrot, elkeverem. Felütöm a tojást, kissé felverem, 1-2 evőkanálnyit félreteszek belőle (ezzel kenem le majd a sütik tetejét) és a lisztes keverékhez adom. Gyors mozdulatokkal összeállítom a tésztát, ha nagyon morzsálódik, akkor egy-két evőkanál tejszínt vagy vizet adok hozzá. A tésztát nem gyúrom sokáig, különben nem lesz omlós, ropogós. 
Fóliába csomagolom és legalább egy órára, de akár 2 napra is hűtőbe teszem. Ha sietek, akkor fél órára a fagyasztóba rejtem.
Míg a tészta hűl, a muffin tepsi mélyedéseit kikenem vékonyan olvasztott vajjal és mindbe fektetek egy kb. 2-3 cm széles sütőpapír csíkot.
A töltelékhez a gyümölcsöket megmosom, ha kell  apró darabokra vágom. Reszelek rá citromhéjat, meglocsolom a vanília kivonattal és elkeverem a kukoricaliszttel, valamint ha cukrot használok édesítéshez, akkor a cukorral.

A lehűlt tésztát lisztezett felületen vékonyra nyújtom, 1-2 mm, majd egy 9-9,5 cm átmérőjű kiszúróval 12 db körlapot szúrok ki belőle. A tepsi mélyedéseit kibélelem ezekkel a tésztalapokkal. 
Egy ecsettel vékonyan kikenem őket lekvárral, én narancslekvárt használtam, majd elosztom bennük a gyümölcsös keveréket. Pillecukrot használtam az édesítéshez, ezért ollóval mindbe egy-egy kisebb cukrot belevagdostam.
A sütemények tetejéhez 6 centis körlapokat szúrok ki, amikbe a sütipecséttel belenyomom a mintát. Egy vastagabb szívószállal kis lyukat szúrok a közepükbe, hogy sütés közben a gőz itt tudjon távozni. A kalapokat a sütik tetejére illesztem.






















A félretett  tojást egy csepp tejszínnel vagy tejjel elkeverem és a pitéket vékonyan lekenem vele.
200 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütöm.
A papír segítségével óvatosan kiemelem a formából és rácsra teszem őket hűlni. Langyosan egy gombóc vanília fagyival verhetetlen desszert.
Természetesen sütipecsét nélkül is épp olyan finom, mint vele...



2013. június 23., vasárnap

Meggyes rácsos pite



















Tegnap délután 5 kiló meggyet magoztam ki, a fosztott meggyhez. Egyszerűen nem bírtam ki, hogy ne készítsek rácsos pitét egy részéből. Az egyik kedvenc süteményünk, ami nagyon finom meggybefőttből is, de friss gyümölccsel verhetetlen igazán.
Így aztán lecukroztam a meggyet, és míg arra vártam, hogy levet engedjen összeállítottam a tésztát, ami teljes egészében megegyezik az almás pite tésztájával

Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 25 dkg hideg vaj
  • csipet só
  • 3 ek. cukor
  • 1,5 tk. sütőpor
  • 1 tojás
  • 1 tojás sárgája
  • kevés tejszín (vagy tejföl)
A lisztet elmorzsoljuk a hideg, apró kockára vágott vajjal, majd elkeverjük a sóval és a cukorral, valamint a sütőporral. hozzáadjuk a tojást és a tojás sárgáját. Gyors mozdulattal összeállítjuk a tésztát, ha szükséges kevés tejszínt is adunk hozzá.
Fóliába csomagoljuk és 30 percre hűtőbe tesszük.
Míg hűl, elkészítjük a tölteléket:
  • 1 kg meggy kimagozva
  • 4-5 ek. cukor
  • 1 mk. őrölt fahéj
  • 1 citrom reszelt héja
  • 1 vaníliás pudingpor
A kimagozott meggyet lecukrozzuk és kicsit állni hagyjuk, hogy levet engedjen. Azt leszűrjük, ha nincs 3 dl, akkor vízzel (esetleg vörösborral) kipótoljuk. A levet elkeverjük a pudingporral, majd felfőzzük. 
Amikor besűrűsödött elzárjuk alatta a lángot, belekeverjük a meggyet, a fahéjat és a reszelt citromhéjat.
Télen a befőtt levét használjuk...

Elővesszünk egy kb. 28x38 cm-es tesit. A tészta felét kinyújtjuk és a tepsibe terítjük. meghintjük kevés zsemlemorzsával, majd elterítjük rajta a tölteléket.
A tészta másik felét is kinyújtjuk és derelyevágóval csíkokra vágjuk. Berácsozzuk a meggy tetejét.
lekenjük a tésztakészítés során kimaradt tojásfehérjével, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Kb. 30-35 perc alatt sül szép pirosra.

Ha valaki nem szereti a pudingport, használjon helyette kukoricakeményítőt vagy lisztet, és vanília kivonattal ízesítse....




2013. május 29., szerda

Epres morzsasüti


















A sütit Bill Granger szedres morzsasütije ihlette, amit valamelyik délelőtt épp elcsíptem a tv-ben (Bill, Sydney szakácsa néven fut a sorozat). A süti jól nézett ki, egyszerűnek is tűnt, bár szeder még nincs, sok más gyümölccsel lehet helyettesíteni, most például eperrel.
Igaz az eper kissé jobban áztatja a tésztát, több levet enged, én ráadásul meglehetősen bőkezűen szórtam a tésztára, de így is megéri kipróbálni.
A recepten mást nem szándékoztam változtatni, de naná, hogy elfelejtettem kókuszreszeléket venni. Boltba visszamenni lusta voltam, így zabpehellyel készítettem a morzsát. Nem mondom, hogy nem lett jó, de a kókusz biztosan többet dobna rajta (vagy esetleg még mandula is szóba jöhetne), szóval, biztosan lesz ismétlés.

Hozzávalók:

  • 125 g puha vaj
  • 60 g porcukor
  • 1 tojás
  • 1 tk. vanília kivonat
  • 185 g finomliszt
  • 1 tk. sütőpor
  • 60 ml tej
Töltelék:
  • 180 g eperlekvár
  • 250 g eper
Morzsa:
  • 100 g vaj
  • 5 ek. porcukor
  • 2 tojás
  • 225 g kókuszreszelék
  • 60 g liszt
A tésztához a puha vajat és a porcukrot habosra keverjük. Hozzáadjuk a tojást és a vanília kivonatot, tovább verjük, míg könnyű, lágy krémet nem kapunk.
Beleszitáljuk a lisztet és a sütőport, összeforgatjuk, majd a tejjel simára keverjük.
Egy kb. 30x20 cm-es tepsi alját sütőpapírral kibéleljük, a masszát belesimítjuk. 
Megkenjük a lekvárral, majd a gyümölccsel.
A morzsához a vajat a cukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a tojásokat  és addig verjük, míg lágy krémet kapunk. Belekeverjük a kókuszreszeléket és 1 ek. lisztet. Végül a maradék liszttel morzsás állagúra keverjük. Én most a kókuszreszelék helyett 120 g apró szemű zabpelyhet használtam, amihez 100 g lisztet adtam a 60 g helyett. 
A morzsát az eper tetejére szórjuk.
A sütőt előmelegítjük 180 fokra. 35-40 percig sütjük, ha szép aranysárga, az utolsó 5 percre letakarjuk a tetejét egy fóliával.
10 percig hagyjuk a tepsiben hűlni. 
Kitűnő uzsonna vagy vendégváró sütemény, egy csésze teával vagy tejjel, de egy gombóc vanília fagyival is verhetetlen.

A fotón lévő porcelán készletért köszönet a Sütnifőzni webshop-nak..

2013. április 5., péntek

Túrós-lekváros csiga

















Tegnap, amikor a kenyérrudakat készítettem a leveshez, jutott eszembe, hogy a túrós tésztát édesen is el lehetne készíteni.
Ma korán reggel vendéget vártam, élesztős tésztára nem volt időm, de mindenképpen ki akartam próbálni a túrós tésztát. Így kelesztő anyagnak most sütőport használtam. 40 perc sem kellett és az asztalon illatoztak a csigák, nagyon finom kísérője volt a kávénak, teának.
A gyorsaságának köszönhetően remek vendégváró lehet ha hirtelen jelentkeznek be a barátok, vagy  kényeztető reggelinek is tökéletes egy lusta vasárnapon. De a piknik kosárban is megállja szerintem a helyét.
A tölteléket nem variáltam most túl, egyszerűen megkentem, jó vastagon, bodzalekvárral, amire, hogy frissebb íze legyen, kevés lime héjat reszeltem. Persze a citrom héja is feldobja. Bodza helyett használhatunk más lekvárt, pl. áfonyát, de a töltelék lehet akár dió, mák, alma, stb....

Hozzávalók:
  • 400 g finomliszt
  • nagy csipet só
  • 120 g porcukor
  • 2 tk. sütőpor
  • 50 g vaj
  • 250 g túró (házi)
  • 1 tk. vanília eszencia
  • 1 tojás
  • 2-3 ek. tejszín (vagy kevés tej, vagy tejföl)
Töltelék:
  • kis üveg bodzalekvár
Tetejére:
  • 2 ek. szeletelt mandula
Pillanatok alatt össze lehet állítani kézzel is, egyszerűen az össze hozzávalót egy tálba kell mérni és összegyúrni. Én a késes betétű robotgépbe tettem mindent és azzal dolgoztattam össze. 
A tésztát letakartam és 10-15 percig pihenni hagytam. Ennyi idő elég ahhoz, hogy könnyen nyújthatóvá váljon. 
Vékonyan lisztezett felületen kb. 3 mm vastag téglalapot nyújtottam belőle. Vastagon megkentem bodzalekvárral (ha lett volna itthon, megszórtam volna kevés őrölt mandulával, hogy a lekvár levét beszívja, besűrítse). Feltekertem mint a bejglit, majd ujjnyi szeletekre vágtam. Sütőpapíros tepsire fektettem a csigákat, tetejüket megszórtam mandulával.  Két tepsin fértek el.
170 fokon, légkeveréssel sütöttem 18 percig.





2013. március 17., vasárnap

Túrós pite vékony tésztával

Az előző pitével teljesen megegyezik a töltelék, a tészta is egészen hasonlatos, csak vékonyabb és omlósabb.  Természetesen házi túróval az igazi! 

Hozzávalók a tésztához:
  • 30 dkg finomliszt
  • 1 tk. só
  • 1 ek. porcukor
  • 10 dkg vaj
  • 1 tojás
  • 2-3 ek. tejföl
  • 1,5 dkg élesztő
Kimérjük a lisztet, elkeverjük a sóval és a porcukorral, majd belemorzsoljuk az élesztőt is. A vajat kis kockákra vágva adjuk hozzá és elmorzsoljuk a liszttel.
Ezután a közepébe mélyedést készítünk, ide ütjük a tojást és tesszük a tejfölt. 
Egy közepesen kemény tésztát gyúrunk belőle.
Letakarjuk és félretesszük míg elkészítjük a tölteléket.

Töltelék:
  •  1 kg túró (lehetőleg házi)
  • 20 dkg porcukor
  • csipet só
  • 1 vaníliáscukor
  • 1 citrom reszelt héja
  • 3 tojás sárgája
  • 2 ek. búzadara
  • 1 dl tejföl
  • 4 tojásfehérje
Igazság szerint én házi túrót használok, amit a helyi piacon veszek, így általában 20-30 dkg-al több mint egy kiló a súlya.
A tojásfehérje kivételével az összes hozzávalót alaposan elkeverjük. A fehérjéből kemény habot verünk és a túrókrémhez keverjük.

A sütőt 160 fokos légkeverésre állítjuk.

A sütőpapírból levágunk egy 35x40 cm-es darabot (pont amekkora a sütőtepsi), a közepére tesszük a tésztát és befedjük egy másik darab sütőpapírral. Egy nyújtófával addig nyújtjuk a két papír között a tésztát, míg az az alsó papír méretével megegyezik. Lehúzzuk róla a felső papírt és a sütőtepsibe emeljük. Így a legegyszerűbb a tepsi méretének megfelelő tésztát nyújtani és azt a tepsire átemelni.

Óvatosan a tésztára öntjük a tölteléket és elsimítjuk. 
30 percre az előmelegített sütőbe tesszük. Míg sül elkészítjük a mázat, amivel majd megkenjük.

tetejére:
  • 1 tojás sárgája
  • 1 ek. porcukor
  • 3 ek. tejföl
A hozzávalókat kikeverjük és harminc perc sütés után a túró tetejére kenjük. 
A sütőt átállítjuk a légkeveréses grillre és a tepsit további 10 percre visszatoljuk. Akkor jó, ha a teteje szép aranyszínű hólyagosra sül.








2013. március 14., csütörtök

Kossuth kifli


















Március 15. alkalmából nem is süthetnénk stílusosabb süteményt a Kossuth kiflinél.  Magának a süteménynek valószínűleg nem sok köze volt Kossuth Lajoshoz, de a legenda szerint a pozsonyi országgyűlés alatt szívesen fogyasztott mandulás vagy diós krémmel töltött kifliket Palugyay Jakab a Zöldfához címzett vendéglőjében. Az sem tisztázott, hogy ez a sütemény a pozsonyi kiflihez hasonlatos töltött tészta volt, vagy dióval, mandulával megszórt, kifli alakúra szaggatott vajas piskóta.  Ez utóbbit én hosszú évekig diós félholdak néven sütöttem, csak később vált számomra is világossá, hogy ez a Kossuth kifli. 

Hozzávaló:
  •         30 dkg porcukor
  •         25 dkg vaj (vagy margarin)
  •         5 tojás
  •         1 citrom reszelt héja
  •         fél citrom leve
  •         30 dkg finomliszt
  •         1 sütőpor
  •         kb. 15 dkg dió

A puha vajat és a porcukrot habosra keverjük. Belereszeljük a citrom héját, belefacsarjuk a levét is. Tovább habosítjuk. Egyesével hozzáadjuk a tojások sárgáját is.
A liszttel elkeverjük a sütőport. Kanalanként a tojásos masszába keverjük.
A tojások fehérjéből kemény habot verünk és óvatosan a masszába forgatjuk.
Kibélelünk sütőpapírral (vagy kivajazzuk, lisztezzük) egy kb, 30x35 cm-es tepsit és a vajas piskótamasszát belesimítjuk. A tetejét megszórjuk a durvára tört dióbéllel.
180 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt készre sütjük.
Amikor kihűlt egy fánkszaggatóval félholdakat szúrunk ki belőle.


2012. december 20., csütörtök

Mézeskalácsos bejgli és sütinyalóka


Valójában a sütinyalóka (cake pops) volt először, és a sikerén felbuzdulva próbáltam ki bejgliben is. Mézeskalács, sütőtök, kandírozott narancs, likőr vagy fűszeres szirup a hozzávaló. Tudom, kissé meredeken hangzik, de nekünk nagyon bejött. 
Kérdezte ma valaki, hogy jutott ez eszembe. Hetek óta sütöm a mézeseket, gyakorlatilag nincs a lakásnak olyan pontja, ahol ne lenne belőle, van sérült, töredezett is, ezeket összegyűjtöttem egy tálkába, majd csak jó lesz valamire. Sütőtököt sütöttem és egyszerre került a szemem elé mindkettő, színben, ízben passzolnak, gondoltam megpróbálom. A mézeskalácsot egy késes aprítóban összezúztam és adtam hozzá annyi sütőtököt, hogy összeálljon egy masszává. Túlságosan nem kell ízesíteni, hiszen a mézes jó fűszeres, de egy kis kandírozott narancsot kívánt még. Aztán úgy éreztem miközben kóstolgattam, hogy egy kis citromhéjat is.
A narancsot én kandíroztam, ami után bőven maradt szirup. Mivel vétek lett volna kiönteni újból felforraltam és adtam hozzá fűszereket. Fahéjrudat, vaníliát, csillagánizst, citromhéjat, szegfűszeget. A szirupot a fűszerekkel együtt lehűtöttem, állni hagytam, majd másnap üvegekbe töltöttem. Jó kis forraltbor alap lett belőle. Na, ebből a szirupból is öntöttem a masszába.
Vizes kézzel dió nagyságú golyókat formáztam belőle, majd fél órára fagyasztóba tettem. Gőz felett megolvasztottam 15 dkg étcsokoládét, majd miután levettem hozzákevertem még öt dkg-ot. A sütigolyókba kettétört grillpálcikákat szúrtam és a csokiba mártottam. Legegyszerűbb egy hungarocell darabba szúrni és úgy hagyni, hogy megdermedjen. Díszítőcukorral lehet dekorálni.



Ezután jött az ötlet, hogy még krémesebbé kellene tenni és akkor bejgli tésztában is megállná a helyét.
Egy kicsit több sütőtököt és kicsit több szirupot adtam hozzá.

Hozzávalók:
  • 25 dkg őrölt mézeskalács
  • 25 dkg sütőtök sütve
  • 2 ek. kandírozott narancs
  • fél citrom reszelt héja
  • 1 dl fűszeres szirup (narancslekvárral kiváltható szerintem)
A hozzávalókat alaposan elkevertem.
Fél adag bejglitésztát begyúrtam, három egyenlő darabba osztottam, majd 10-15 perces pihentetés után egyesével kinyújtottam. Megkentem őket a töltelékkel, majd felsodortam. 



Sütőpapíros tepsire ültettem a rudakat, lekentem tojássárgájával, majd a hűvös kamrába tettem. Egy óra múlva átkentem tojásfehérjével és éjszakára magára hagytam.
Reggel előmelegítettem a sütőt 180 fokra, majd 20 perc alatt kisütöttem őket.
A kíváncsiságtól nem bírtam sokáig várni, még forrón felszeleteltem. Bejglit reggeliztünk...

2012. december 17., hétfő

Vörösboros csokoládékrém



















Hogy én erről a vörösbor szirupról vagy lekvárról (melyik a jobb kifejezés rá?) mennyi bőrt fogok még lehúzni, azt nem tudom, de hogy alaposan rákattantam, az már biztos.
Maga a szirup került már bonbonba, aztán aszalt szilvával összedolgozva bejglibe, most meg csokoládéval próbáltam házasítani és jelentem csodálatos lett. Önmagában is kitűnő édesség, egy szép üvegben remek gasztroajándék karácsonyra, de finom linzer töltelékeként is megállja a helyét.
Jó hírem van, legalábbis remélem, hogy lesz aki örül neki, ugyanis ezt a krémet kekszbe fogom tölteni és több más süteménnyel együtt (pl. mézeskalács, puszedli, levendulás keksz, hagymás-rozmaringos keksz) szerdán délután a makói Hagymatikum fürdő teadélutánján fogom kínálni. Aki szeretné megkóstolni nincs más dolga, mint egy kellemes délutánt eltölteni a Makovecz Imre által tervezett csodálatos fürdőben.

A krém hozzávalói:

  • 2 dl vörösbor
  • 15 dkg cukor
  • 2 rúd fahéj
  • 2 csillagánizs
  • fél rúd vanília
  • 4-5 szem szegfűszeg
  • egy darab citromhéj
  • egy darab narancshéj
  • 180 g étcsokoládé
A narancshéjba szurkáljuk a szegfűszeget. A vörösbort a cukorral és a fűszerekkel felforraljuk, majd lassú tűzön beforraljuk. Akkor jó, ha kissé besűrűsödik és kb. 2 dl marad az edényben. Elzárjuk alatta a lángot és fedő alatt kissé lehűtjük.
Kiszedjük a fűszereket, majd hozzáadjuk a csokoládét. Ha nagyon visszahűlne a szirup, akkor kicsit érdemes újramelegíteni. Addig keverjük egy habverővel, míg a csokoládé felolvad. Ezután a mixerrel egy kicsit kihabosítjuk, így egészen lágy, selymes krémet kapunk. Üvegbe töltjük és hűlni hagyjuk, majd tetszés szerint használjuk fel.



Két linzer közé is tölthetjük:

2012. november 20., kedd

Karácsonyi keksz tonkababos csokoládé- és sós karamella krémmel


Azt hiszem, sokszor írtam már, hogy mennyire szeretem a sós és az édes ízeket együtt. A sós karamella is az egyik nagy kedvencem, szerintem ellenállhatatlan. Sok ismerősöm már a hallatán is elborzad, de például amikor ebből a krékerből kóstolt, akkor rajongóvá vált. 
Kaptam gyönyörű karácsonyi sütipecsétet a Gasztroshoptól, ami kiszúró is egyben. Nagyon praktikus, három cserélhető minta van hozzá, élmény vele dolgozni.
Kétféle tölteléket képzeltem hozzá, csokisat és sós karamellásat, így két színű kekszet is sütöttem hozzá, egy adag vaníliásat és egy adag csokisat, helyesebben kakaósat.

Hozzávalók a vaníliás tésztához:

  • 300 g finomliszt
  • 80 g porcukor
  • 180 g hideg vaj
  • egy csomag vaníliás cukor
  • 1 tojás sárgája
  • 1-2 ek. tejszín
  • 1 tk. sütőpor
Késes betétű robotgépbe mértem a lisztet, a porcukrot, a vaníliás cukrot és a sütőport. Összeforgattam, majd hozzáadtam a kisebb kockára vágott hideg vajat. Morzsásra kevertem, majd a tojás sárgájával és a tejszínnel összeállítottam a tésztát.

Kakaós tészta:
  • 300 g finomliszt
  • 100 g porcukor
  • 180 g hideg vaj
  • 2 ek. holland kakaópor
  • 1 tojás sárgája
  • 1-2 ek. tejszín
  • 1 tk. sütőpor
Ugyanúgy összeállítottam mint az előző tésztát. Külön-külön fóliába csomagoltam és másnapig a hűtőbe tettem.
Következtek a krémek.

Sós karamella krém:
  • 2 tubus sűrített tej
A tubusokból egy befőttesüvegbe nyomtam a sűrített tejet, rácsavartam a tetejét, egy fazékba állítottam és annyi vizet öntöttem mellé, amennyi a tej fölé ért. A fazekat lefedtem és három és fél órán keresztül főztem lassú tűzön. 
Gyönyörű, sűrű karamell lett. Egy nagy csipet (vagy kettő nagy csipet) sót adtam hozzá, elkevertem és hagytam kihűlni. Végül egy éjszakára hűtőbe tettem.

Tonkababos csokoládékrém:
  • 125 g étcsokoládé (csokoládélencse)
  • 50 ml víz
  • 15 g cukor
  • 25 ml tejföl  (esetleg natúr kókuszkrém)
  • 80 ml tejszín
  • 20 g puha vaj
  • kb. 1/3 ad tonkabab (elhagyható)
25 g csokilencsét a vízzel, a cukorral és a tejföllel felfőztem, és hagytam kissé besűrűsödni. Félrehúztam. 
A tejszínt forráspontig melegítettem, elzártam alatta a lángot, majd kis adagokban hozzáadtam a maradék csokoládét. Addig kevergettem, míg teljesen felolvadt. Ekkor a vajat is belekevertem, végül hozzáadtam a tejfölös krémet is. Alaposan elkevertem, belereszeltem a tonkababot és hűlni hagytam. Végül ez is ment egy éjszakára a hűtőbe.

Másnap elővettem a tésztákat, kb. 2 mm vastagra nyújtottam őket és kiszaggattam belőlük a kekszeket. A kiszúró úgy működik, hogy először kiszúrjuk vele a tésztát, majd anélkül, hogy felemelnénk rányomjuk a mintázót:






180 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt sülnek rózsaszínűre. 
Miután a kisült kekszek alaposan kihűltek már csak az összeállítás volt hátra. A vaníliás kekszre kentem a csokoládékrémből, a kakaósra pedig a sós karamellából. Ha a sós karamellát úgy ítéljük meg, hogy nem lett kellően sűrű, semmi pánik, keverjük el 10 dkg vajjal.
A két krém közé a kekszek egy részébe apróra vágott mogyorót, másik felébe pedig egy csipet levendulasót  szórtam, amit nem régiben Max-tól kaptam:


 Ezután már csak össze kell ragasztani őket és kellő türelemmel kell lenni még egy napig, de legalább pár óráig, hogy a keksz és a krémek összeérjenek. 
Ebből az adagból kb. 45 db keksz lett. Élt egy napot...