Eléggé el nem ítélhető módon nem írtam még a gépi kenyérsütésről. Pedig a házi kenyérsütést legtöbben ott kezdjük, és késöbb is többnyire abban dagasztjuk a tésztát. Arról már nem is beszélve, hogy a Kenyérfesztiválon nagyon sok érdeklődőnek igértem róla bejegyzést.
Gépben nem nehéz kenyeret sütni, de némi kis odafigyelést azért igényel. Ki kell tapasztalni a megfelelő tészta állagot, ami a gépünkben tökéletes kenyeret eredményez. A receptek minden gépben elkészíthetőek, esetleg egy-két evőkanál folyadékot vagy épp lisztet kíván még a saját gépünk. Ez szerintem egyébként nem is annyira a géptől, mint az általunk használt liszt minőségétől, víz keménységétől függ. Liszteknek más-más a folyadék felvevő képességük ezért lehet némi eltérés. Én mindig tótkomlósi lisztet használok, de volt már, hogy az egyik szállítmány majd fél decivel több vizet vett fel. Befolyásolja a hőmérséklet, a páratartalom is, a hideg vagy a meleg beálltával szintén lehet, hogy egy picit módosítani kell a recepten. De semmi pánik!
A jó tészta rugalmas, de nem kemény, ujjunkkal megnyomva kicsit benyomódik, majd vissza is ugrik. Felülete szép síma, a dagasztás végére fényes, hólyagos.
Ha a dagasztás második felében a tészta lágy, a gép oldalára tapad miközben keveri, onnan elválva farkincát húz, az ujjunkkal megnyomva ragacsos, akkor biztos, hogy a tészta lágy. Ilyenkor kell még 1-2 ek. lisztet hozzáadni, de egyszerre csak ennyit, majd megvárni, hogy eldolgozza és szükség szerint csak ezután kell még hozzáadni a következő kanállal. Ha ennél több kell, akkor azért az már gyanús, hogy valamit elmértünk. Ha sütés közben beesik a kenyér teteje, összeesik, akkor sok a folyadék vagy az élesztő. Először a folyadékra érdemes gondolni, az általam megadott 1 dkg élesztő nem sok. Legközelebb csökkenteni kell kicsit.
Ha a tészta hangosan veri az üst oldalát, felülete rücskös, ujjunkkal megnyomva kemény, nem rugalmas, na akkor biztos, hogy a tésztánk kemény. Ilyenkor jöhet hozzá 1-2 ek. folyadék. Ezt is meg kell várni, míg beledolgozza, majd csak ezután adni még hozzá, ha szükséges.
A
jól bevált fehérkenyerem szinte módosítás nélkül megsüthető kenyérsütőgépben.
Hozzávalók:- 2,8 dl folyadék
- 1,5 tk. só
- csipet aszkorbinsav (vagy 1 ek. ecet)
- 2 ek. olaj (vagy 2 dkg vaj)
- 50 dkg BL 80 liszt
- 1 tk. cukor
- 1 dkg élesztő
A folyadék lehet csak víz, lehet csak tej, lehet fele-fele arányban víz és tej. Lehet egy kis pohár joghurt felhígítva vízzel.
Az aszkorbinsav vagy az ecet a sikérszálak fejlődését segíti elő, gondoljunk pl. a rétestésztára, abba is kell ecet, hogy könnyebben húzható legyen, ne szakadjon. Ezen felül morzsásodás gátló hatása is van.
Érdemes kenyérlisztet beszerezni, akár közeli malomból, bio,-vagy reformboltból, multikból. Ezeknek magasabb a sikértartalmuk, szebben kelnek. Egy teáskanál sikérrel feljavítható a síma 55-ös liszt is, vagy fele-fele rétasliszt és finomliszt keverékkel is javíthatunk a minőségén.
Öregtészta vagy kovász természetesen nem fontos a kenyérbe, de én bizony azt mondom, anélkül nem igazi a kenyér. Tőle lesz "bolti" jellegű az íze, már jó értelembe véve.
Az alaprecept meghagyásával csipogáskor tehetünk hozzá magvakat is. Ezektől finomabb, különlegesebb lesz a kenyér. 1-1 evőkanál len,-szezám,-napraforgó,-tökmag kerülhet bele illetve 1 ek. pehely. Ez lehet zab, rozs vagy pehelymix keverék.
Kerülhet bele akár apróra vágott aszaltparadicsom is, bazsalikommal.
Az összes hozzávalót bepakolom a gépbe, mindig ezt a sorrendet használva, így biztos, hogy nem felejtek ki semmit, ezt már álmomban is összeraknám. A gépek leggyengébb pontja viszont az üst, illetve a tüske, ami mellett elkezdik ereszteni az olajat. Ezt állítólag ki lehet védeni, de késleltetni mindenképpen azzal, ha a liszt kerül az üstben legalulra, a folyadék pedig a tetejére. Talán érdemes megfogadni a tanácsot, szervízektől származik.
A kenyeret alapprogramon, közepes méreten kell készíteni, a szín választása ízlés kérdése, én közepesre szoktam állítani.
Elindítom a dagasztást. Az egylapátos gépek azonnal dolgozni kezdenek, ezekbe télen érdemes a folyadékot szobahőmérsékletre felmelegíteni. A kétlapátosok előmelegítenek, csak ezután kezdenek dolgozni. Rövid keverés után jön egy rövid dagasztás, majd egy pár perces pihentetés. Az első dagasztás végére illik a tésztának összeállni, de ekkor még nem kell tőle várni, hogy szép síma legyen. A pihentetés után jön a második dagasztás, annak végén a csipogás. Ez jelzi, hogy most lehet beletenni a magokat, fűszereket vagy akár aszalt paradicsomot, stb... csipogás után 5 percig dolgoznak a gépek, legalábbis a legtöbb. Az öt perc letelte után jön a kelesztés. Kelesztés közben egyszer vagy kétszer a lapátok belekevernek a tésztába, ez az úgynevezett ejtés, amire szerény véleményem szerint nincs szükség. Ezért a dagasztás végén kiveszem a lapátokat a gépből, a tésztát gyors mozdulattal középre igazítom, vigyázva, hogy a gép ne hüljön le. Ekkor egy nagy összehajtogatott abrosszal letakarom az egész gépet. Ez különösen télen, a hűvösebb időben fontos. A legtöbb gép teteje nem zár rendesen, szökik a meleg, így lehet ezen segíteni. Amikor az utolsó egy órában elindul a sütés úgy igazítom ezt az abroszt, hogy a szellőző nyílások szabadon maradjanak, a gőz távozni tudjon. A csipogás azt jelzi, hogy kisült a kenyér, lehet kivenni. Rácsra téve hagyom kihülni.
Ez a kenyér jól kitöltötte az üstöt amint látszik is, viszont nem kelt túl, az pedig a kisült kenyéren látszik. Hamarabb át kellett volna kapcsolni sütésre, akkor szebb lett volna. Nagyon ideálisak voltak a körülmények, megfelelő a hőmérséklet, friss az öregtészta, ezért tapadt fel az ablakra. A kelés tökéletes volt, nem esett be a teteje, nem lett a közepén kráter.
A mai napunk elég rosszul kezdődött. Sajnos a kisfiam elkapott valamit, már éjszaka is rosszul érezte magát, reggel mentünk orvoshoz. Délelőtt még nagyon levert, kedvetlen, erőtlen volt, majd egyszer csak mintha elfújták volna, erőre, jó kedvre kapott. Hála istennek. Évek óta nem volt beteg szerencsére. Szigorú diéta van neki, főtt rizs, banán, étcsoki, cola. Utóbbit is a dokinéni írta fel.
