Tönkölyös bagett amaránttal

Tegnap végre elérkezett a nap, hogy kipróbáljam az új, gyönyörűséges és nagyon okos MIELE sütőmet. Bár  nincs még a helyén, nem bírtam tovább várni, a földön kucorogva tanulmányoztam a programokat, a lehetőségeket, majd figyeltem az első bagett minden másodpercét a kisfiam társaságában. 

A kezelési útmutatót már jó párszor elolvastam, és biztos vagyok benne, hogy jó párszor el is fogom még mire megismerjük egymást ezzel a szépséggel. 

A sütő 12 üzemmódban süt, több mint 50 automatikus programmal, tud párával kombinált sütést is, amit sült húsokhoz és kenyérfélékhez ajánl. Talán mondanom sem kell, hogy ezt a klímavezérléses programot próbáltam ki először egy egyszerű bagett recepttel.

Hozzávalók:

• 250 g kenyérliszt
• 50 g tk. tönkölyliszt
• 2 ek. olaj
• 1 tk. só
• 10 g amaránt pehely
• 2 dkg friss élesztő (vagy 1 dkg élesztő és 100 g öregtészta)
• 250 ml író

Egészen finomra őrölt teljeskiőrlésű tönkölylisztet kaptam, ilyennel még eddig nem találkoztam. A tésztát nem is sötétítette le nagyon.

Az amaránttal jó pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg, amikor a gluténmentes gabonákkal foglalkoztam. Egészen különleges értékekkel bíró ősi növény, disznóparéjnak is hívják. Biológiailag jól hasznosuló vasból, kalciumból, cinkből és magnéziumból is a búzalisztnek a többszörösét tartalmazza. Bőségesen találhatunk benne vitaminokat is: riboflavin-, niacin- és tokoferol is van benne, sőt, a többi gabonától eltérően a B1 és az E vitaminon kívül aszkorbinsavat (C-vitamint) is tartalmaz. A mag telítetlen zsírsavakban is gazdag, és hasznos, hogy élelmi rostanyaga is jelentős, 7-15 százalékos. (forrás)

Kenyérfélékhez én a legjobban a puffasztott formáját szeretem használni, egészen puha, szaftos lesz tőle.

Az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe mértem, majd elindítottam a dagasztás programot. A végén kikapcsoltam és így kelesztettem, azaz érleltem a tésztát 30 percen keresztül. 

Ezután lisztezett felületre borítottam, három egyforma darabba vágtam és gömbölyítettem őket. Letakarva keltek újabb 15 percig. 

Megformáztam a bagetteket és a sütőformába tettem. Mindössze 15 percig pihentek így, letakarva.

Ezután a még hideg sütőbe tettem a tepsit. Beállítottam a sütőt. Klímasütést választottam, két gőzlökettel, 220 fokon. Rögtön kérte is a vizet. Egy pohárban kell kimérni a megfelelő mennyiséget, a betöltőcső alá tenni, a gép felszívja, majd kezdődhet is a sütés. Felfűtési szakasszal indít, ami alatt a tésztagyönyörűen tovább kelt. A sütési idő legelején, majd a vége felé adagoltam neki, de ez még további kísérletezés tárgya lesz.

A tészta gyönyörűen kelt, majd sült a sütőben, öröm volt nézni. összesen 25 perc kellett neki.

Még jó langyosan megvágtuk, csodaszép lyukacsos szerkezete volt, a héja pedig annak ellenére, hogy a tészta csak tejtermékkel készült, ropogós lett.

Füstölt halas szendvicskrémet készítettem hozzá.

Bagett aszalt paradicsommal, parmezánnal, csilivel

Gyakorlatilag ugyanaz az ízvilág, mint az előző grissinié, sőt, hogy egészen őszinte legyek, ez a bagett volt először, a sikerén felbuzdulva készült a másik.

Még tavaly sütöttem, amikor az első Táncház volt a Borházban (jan. 26-án lesz a következő), ezzel szerettem volna viszonozni a kedves meghívást. 

Alap tészta az egyszerű bagetté volt, azt ízesítettem:

Hozzávalók:

• 40 dkg kenyérliszt (a jó minőségű finom is megteszi)
• 2 dl langyos víz
• 0,5 dl tej
• 1 púpos tk. só
• 2 ek. olaj az aszalt paradicsomról
• 2 dkg friss élesztő
• 4-5 db olajban eltett aszalt paradicsom
• 1 ek. reszelt parmezán
• 5 dkg apróra vágott szárított sonka
• fél mokkáskanál szárított chili

Az aszalt paradicsom kivételével az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe mértem, majd elindítottam a dagasztás programot. A kisebb darabokra vágott paradicsomot csak az utolsó öt percben tettem hozzá, hogy a gép ne tudja teljesen péppé dolgozni. 

A tésztát kelesztőtálban hagytam harminc percig pihenni. Lisztezett felületre borítottam, három egyforma darabba vágtam, majd gömbölyítettem őket. Letakartam és pihenni hagytam további 10-15 percig.

Ezután megformáztam és a bagett sütőbe tettem őket. Ismét kelni hagytam harminc percig.

A sütőt ezalatt előmelegítettem 200 fokra.

A megkelt tésztákat pengével bemetszettem, alaposan lepermeteztem vízzel (ha van itthon, akkor még egy XXL méretű sütőzacsiba is belehúzom), majd 18-20 perc alatt ropogósra sütöttem.

Főzőverseny gyermekeknek!

Az én gyermekeim már túlkorosak, de sok kedves ismerősöm, barátom gyermekéről tudom, hogy nagyon szeretnek a konyhában alkotni. Nekik szól:

Kiskuktából lesz a Nagykukta!

Folytatódik a gyerekeknek szóló főzőverseny!

A Dining Guide a KukTanodával karöltve 2011-ben főzőversenyt hirdetett 10-15 év közötti hobbiséfeknek. A nagy sikerre való tekintettel, a KisKukta Főzőverseny folytatódik – ezúttal szakács és cukrász kategóriában.

Jelentkezni egy fotóval illusztrált recepttel vagy egy 5 percnél nem hosszabb – akár mobiltelefonnal készített – és a YouTube-ra feltöltött videóspottal lehet, melyben a rövid bemutatkozás mellett a pályázó elkészít egy általa kiválasztott ételt.

Jelentkezési határidő: január 27. éjfél

A pályázók közül a Dining Guide szerkesztősége választja ki azokat, akik február 17-én és 24-én próbafőzésen vehetnek részt az elődöntőben a KukTanodában. A próbafőzést egy szakmai zsűri követi nyomon, ők választják majd ki azt a 10 szerencsést, aki a döntőbe kerül. A döntő összecsapást március 2-án rendezik a KukTanodában!

Az első 3 helyezett (mind a hobbiséf, mind a hobbicukrász kategóriában) értékes nyereményeket kap és az áprilisi Street Food Show-n neves séfek és bloggerek kuktája lehet. Itt hirdetik majd ki az eredményt is.

További információ és jelentkezési lap letöltése: http://www.diningguide.hu/kiskukta/palyazat/etterem-informacio-8449

A jelentkezési lapot a szerk@diningguide.hu címre várják.

Grissini aszalt paradicsommal, parmezánnal, csilivel

Szilveszter éjszakára készítettem ezeket a jó kis fűszeres grissiniket, azaz ropogós kenyérrudakat. A fenti fűszereken kívül volt még benne némi rozmaring, kevés citromhéj, valamint a füstös íz kedvéért egy kis szárított sonka is. Tökéletes borkorcsolya volt.
Hozzávalók:

• 400 g liszt
• 1 tk. só
• 3 ek. olívaolaj (az aszalt paradicsomról)
• 4-5 db aszalt paradicsom
• egy-két csipet szárított csili
• egy teáskanál aprított friss rozmaring
• egy negyed citrom reszelt héja
• 1 ek. reszelt parmezán
• 5 dkg szárított sonka 
• kb. 2 dl víz
• 1,2 dkg friss élesztő

Az olajat, a paradicsomot, a parmezánt, a rozmaringot, a citromhéjat, a csilit és a kisebb darabokra vágott sonkát botmixerrel vagy késes aprítóval pürésítjük.

Dagasztógépbe mérjük a lisztet, a sót, az élesztőt és a vizet. Hozzáadjuk a pürésített fűszereket és kissé keményebb tésztát dagasztunk. 

Letakarjuk és 30-40 percig hagyjuk pihenni. 

Ezalatt előkészítjük a sütőlemezeket. Méretre vágjuk a sütőpapírt és tetszés szerint egyenletesen megszórjuk nagy szemű sóval, szezámmaggal, mákkal, stb...Félretesszük.

A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, óvatosan téglalap formára igazítjuk, majd egy éles késsel vékony szeletet vágunk belőle. Megsodorjuk és az előkészített tepsire tesszük, a helyétől egy-két cm-re. A tepsin gurítjuk a helyére, így körben felveszi a leszórt fűszereket vagy magokat.

200 fokos sütőben kb. 8-10 perc alatt ropogósra sütjük.

Lencsesaláta

Boldog Új Évet kívánok minden kedves Pékség olvasónak!

Újév napjához rengeteg babona, szokás tartozik. Ezen a napon pl. nem szabad kivinni a szemetet, mert kidobjuk vele a szerencsénket. Nem szabad veszekedni, mert az egész évünk veszekedéssel telik majd. Nem szabad baromfihúst enni, mert elkaparja a szerencsénket. A hal is tiltott, mert elúszik vele, kivéve a folyó parti vidékeken, mert ott ahány pikkely, annyi pénz áll a házhoz. Szilveszter napján tilos minden ételt elfogyasztani, hogy az újévben se szenvedjünk hiányt....
Ezen a napon érdemes felvágni egy egész kenyeret, hogy egész évben legyen kenyerünk. Hosszúra kell nyújtani a rétest, a boldogságunk miatt. Ha korán reggel friss kútvízzel mosakodunk szerencsénk lesz, frissek és egészségesek leszünk. Töltsük tele az összes kiürül vagy félig lévő tárolódobozt (liszt, cukor, só, fűszerek,kávé, stb....)hogy egész évben bőséggel éljünk!
És amit szinte mindenki betart, együnk lencsét, hogy az új évben se ürüljön ki a pénztárcánk! Nos, én biztos ami biztos alapon a szilveszteri vacsorához lencsesalátát, újév napjára pedig lencselevest készítettem. Azt gondoltam, hogy a kiskorú szakasz (ahogy a barátnőm emlegeti a gyermekeket) nem is fogja majd megkóstolni a salátát, de kellemesen csalódtam, ízlett nekik is, és az egyébként nem nagy lencsefogyasztó barátainknak is.
Apukám mindig azt mondta, amit ezen a napon teszünk, azt fogjuk egész évben is tenni. Ezért úgy gondoltam, ma rögtön írok egy bejegyzést, hogy egész évben meglegyen az ihlet és lencsével kezdem, hogy a gazdagság is velünk tartson és most nem feltétlenül a pénzbeli gazdagságra, hanem a barátokra, kedves olvasókra is gondolok!

Mivel előző este elfelejtettem beáztatni, kuktába tettem és 15-20 percig főztem egy fej hagyma, és egy gerezd fokhagyma meg persze némi só és bors társaságában kb. 20-25 dkg lencsét. A lényeg, hogy megpuhuljon, de ne főjön szét.
Leszűrtem és hagytam kihűlni (a hagymát, fokhagymát kidobtam).
Míg hűlt egy fej lila sonkahagymát vékony karikákra vágtam és lesóztam. Állni hagytam, így veszített az erejéből és az illatából is.
Kisebb darabokra vágtam 4-5 db olajban eltett aszalt paradicsomot is.
Egy serpenyőben füstölt, szárított sonkát, amit előzőleg csíkokra vágtam, kevés olívaolajon kissé lepirítottam. Kiszedtem a sonkát és a forró zsiradékhoz adtam még egy keveset a paradicsom olajából, majd tettem hozzá egy teáskanál mustárt, és egy szardellafilét. Krémesre kevertem.
Egy tálban összekevertem a lencsét, a kinyomkodott hagymát, az aszalt paradicsomot és a megpirított sonkát.2-3 ek. kapribogyót és egy szál felaprított szálzellert is belekevertem. Ráöntöttem az ízes olajat, majd egy kis citromlevet is facsartam a salátára.Végül borsoztam és megszórtam friss petrezselyemzölddel.

Mézeskalácsos bejgli és sütinyalóka

Valójában a sütinyalóka (cake pops) volt először, és a sikerén felbuzdulva próbáltam ki bejgliben is. Mézeskalács, sütőtök, kandírozott narancs, likőr vagy fűszeres szirup a hozzávaló. Tudom, kissé meredeken hangzik, de nekünk nagyon bejött. 

Kérdezte ma valaki, hogy jutott ez eszembe. Hetek óta sütöm a mézeseket, gyakorlatilag nincs a lakásnak olyan pontja, ahol ne lenne belőle, van sérült, töredezett is, ezeket összegyűjtöttem egy tálkába, majd csak jó lesz valamire. Sütőtököt sütöttem és egyszerre került a szemem elé mindkettő, színben, ízben passzolnak, gondoltam megpróbálom. A mézeskalácsot egy késes aprítóban összezúztam és adtam hozzá annyi sütőtököt, hogy összeálljon egy masszává. Túlságosan nem kell ízesíteni, hiszen a mézes jó fűszeres, de egy kis kandírozott narancsot kívánt még. Aztán úgy éreztem miközben kóstolgattam, hogy egy kis citromhéjat is.

A narancsot én kandíroztam, ami után bőven maradt szirup. Mivel vétek lett volna kiönteni újból felforraltam és adtam hozzá fűszereket. Fahéjrudat, vaníliát, csillagánizst, citromhéjat, szegfűszeget. A szirupot a fűszerekkel együtt lehűtöttem, állni hagytam, majd másnap üvegekbe töltöttem. Jó kis forraltbor alap lett belőle. Na, ebből a szirupból is öntöttem a masszába.

Vizes kézzel dió nagyságú golyókat formáztam belőle, majd fél órára fagyasztóba tettem. Gőz felett megolvasztottam 15 dkg étcsokoládét, majd miután levettem hozzákevertem még öt dkg-ot. A sütigolyókba kettétört grillpálcikákat szúrtam és a csokiba mártottam. Legegyszerűbb egy hungarocell darabba szúrni és úgy hagyni, hogy megdermedjen. Díszítőcukorral lehet dekorálni.

Ezután jött az ötlet, hogy még krémesebbé kellene tenni és akkor bejgli tésztában is megállná a helyét.

Egy kicsit több sütőtököt és kicsit több szirupot adtam hozzá.

Hozzávalók:

• 25 dkg őrölt mézeskalács
• 25 dkg sütőtök sütve
• 2 ek. kandírozott narancs
• fél citrom reszelt héja
• 1 dl fűszeres szirup (narancslekvárral kiváltható szerintem)

A hozzávalókat alaposan elkevertem.

Fél adag bejglitésztát begyúrtam, három egyenlő darabba osztottam, majd 10-15 perces pihentetés után egyesével kinyújtottam. Megkentem őket a töltelékkel, majd felsodortam. 

Sütőpapíros tepsire ültettem a rudakat, lekentem tojássárgájával, majd a hűvös kamrába tettem. Egy óra múlva átkentem tojásfehérjével és éjszakára magára hagytam.

Reggel előmelegítettem a sütőt 180 fokra, majd 20 perc alatt kisütöttem őket.

A kíváncsiságtól nem bírtam sokáig várni, még forrón felszeleteltem. Bejglit reggeliztünk...

Vörösboros csokoládékrém

Hogy én erről a vörösbor szirupról vagy lekvárról (melyik a jobb kifejezés rá?) mennyi bőrt fogok még lehúzni, azt nem tudom, de hogy alaposan rákattantam, az már biztos.
Maga a szirup került már bonbonba, aztán aszalt szilvával összedolgozva bejglibe, most meg csokoládéval próbáltam házasítani és jelentem csodálatos lett. Önmagában is kitűnő édesség, egy szép üvegben remek gasztroajándék karácsonyra, de finom linzer töltelékeként is megállja a helyét.
Jó hírem van, legalábbis remélem, hogy lesz aki örül neki, ugyanis ezt a krémet kekszbe fogom tölteni és több más süteménnyel együtt (pl. mézeskalács, puszedli, levendulás keksz, hagymás-rozmaringos keksz) szerdán délután a makói Hagymatikum fürdő teadélutánján fogom kínálni. Aki szeretné megkóstolni nincs más dolga, mint egy kellemes délutánt eltölteni a Makovecz Imre által tervezett csodálatos fürdőben.

A krém hozzávalói:

• 2 dl vörösbor
• 15 dkg cukor
• 2 rúd fahéj
• 2 csillagánizs
• fél rúd vanília
• 4-5 szem szegfűszeg
• egy darab citromhéj
• egy darab narancshéj
• 180 g étcsokoládé

A narancshéjba szurkáljuk a szegfűszeget. A vörösbort a cukorral és a fűszerekkel felforraljuk, majd lassú tűzön beforraljuk. Akkor jó, ha kissé besűrűsödik és kb. 2 dl marad az edényben. Elzárjuk alatta a lángot és fedő alatt kissé lehűtjük.

Kiszedjük a fűszereket, majd hozzáadjuk a csokoládét. Ha nagyon visszahűlne a szirup, akkor kicsit érdemes újramelegíteni. Addig keverjük egy habverővel, míg a csokoládé felolvad. Ezután a mixerrel egy kicsit kihabosítjuk, így egészen lágy, selymes krémet kapunk. Üvegbe töltjük és hűlni hagyjuk, majd tetszés szerint használjuk fel.

Két linzer közé is tölthetjük:

Forralt boros- aszaltszilvás bejgli

A legtöbb család asztaláról nem hiányozhat karácsonykor a bejgli (beigli). A háziasszonyok évről-évre nekilátnak a sütésének, és évről-évre ott a drukk, hogy az idén biztosan nem reped ki és sokkal márványosabb lesz mint tavaly.  Ha mégis megtörténik a baj, akkor jön a mentegetőzés (minden egyes alkalommal, amikor valaki a süteményes tál felé nyúl), hogy sok volt a töltelék, rossz volt a liszt, az élesztő, stb… és a néma fogadkozás, hogy többet soha nem sütök, de persze a következő ünnep megint nem telik bejgli nélkül.

Hozzávalók:

Hozzávalók:

• Fél adag bejgli tészta
• 20 dkg cukor
• 1 ek. méz
• 1 dl víz
• 1 dl vörösbor
• 2 fahéjrúd
• 2 csillagánizs
• 1 vaníliarúd kettéhasítva
• 4-5 szem szegfűszeg
• 1-1 cirom és narancs héja
• 50 dkg aszalt szilva

Lekenéshez:

• 1 tojás

A cukrot, a vizet és a fűszereket egy lábosba tesszük és lassú tűzön sűrű szirupot főzünk belőle. Amikor a színe kezd szép aranysárgába hajlani hozzáadjuk a mézet, a vörösbort, és 20 dkg aszalt szilvát . Addig főzzük, amíg a szilva egészen megpuhult, a lé sűrű, szirup állagú lesz Kiszedjük a fűszereket és kihűtjük. Végül botmixerrel pürésítjük.

A maradék aszalt szilvát finomra aprítjuk.

A pihentetett, három cipóra osztott bejgli tésztából egyesével kb. 22 cm x 30 cm nagyságú téglalapot nyújtunk.

Mindet megkenjük a forralt boros-aszaltszílvás krém egyharmadával, úgy, hogy a tészta szélén kb. 2 cm –t szabadon hagyunk. Ezután a krémre rászórjuk a feldarabolt aszalt szilva harmadát.  A tészta tetején és a két oldalán a széleket visszahajtjuk, majd alólról kezdve a bejglit feltekerjük.

Bonbon forralt boros krémmel

Kérem szépen, ezek életem első temperált csokoládéjával készült bonbonjai. Mert ahhoz, hogy a csoki szép fényes és roppanós legyen temperálni kell. Erről én nem akarok nagy okosságokat írni, mivel nem is tudok, de jó szívvel ajánlom Praliné Zsuzsi blogját, ő mindent tud róla. Nem mellesleg ő az oka, hogy bonbon készítésre adtam a fejemet....
Inkább a töltelékről pár szó. Pár napja készítettem egy nagyon jó kis forralt boros aszalt szilva lekvárt (holnap bővebben róla). Annyira tetszett, hogy érdemesnek tartottam továbbgondolásra. Csak magát a fűszeres szirupot akartam belőle.
Hozzávalók:

• 2 dl vörösbor
• 200 g cukor
• 2 rúd fahéj
• 2 csillagánizs
• fél rúd vanília kettéhasítva
• darab citromhéj
• egy darab narancshéj
• 4-5 szemszegfűszeg
• egy löttyintés portói

A narancs héjába szurkáltam a szegfűszegeket. Egy lábosba öntöttem a vörösbort, hozzáadtam a cukrot, a fűszereket és lassú tűzön beforraltam. Körülbelül a fele mennyiségre. Ekkor elzártam alatta a lángot és lefedve állni hagytam néhány órán keresztül, hogy a fűszerek alaposan átjárják a szirupot. 

Míg állt egészen besűrűsödött, már szinte zselés állagot vett fel, csodálatos színnel ( a fotó sajnos nem adja vissza a mély bordó színét) és illattal.

Kihalásztam belőle a fűszereket, hozzáöntöttem egy korty portóit, hogy az alkohol is érződjön rajta, de ezt akár el is lehet hagyni.

A bonbonokhoz a temperált csokit a formába öntöttem, majd kiborítottam és hűtőben hagytam megdermedni. Zsuzsinál részletes leírás róla, Gasztroshop-nál meg jó kis videó. Ez a művelet azért igényel még némi gyakorlást...

A csokihüvelyekbe tettem egy-egy szem aszalt meggyet, majd a sűrű, fűszeres sziruppal majdnem tele töltöttem őket. Ezután jött megint a dermesztés, nemes egyszerűséggel kitettem pár percre a teraszra, a mínusz nagyon sok fok megtette hatását. Ezután jött a legnagyobb bénázás, a lezárás, na ezen pláne van még mit gyakorolnom, és megint a hűtés. 

Végül a drukk, hogy vajon kijönnek-e a formából. és láss csodát, egy sem tört el, lyukadt ki, mindet ki tudtam venni épségben.

Folytatás következik...

Egyszerű bagett

Van az úgy, hogy az ember lánya így advent idején annyira belefeledkezik a mézeskalács írókázásba, hogy kimegy a fejéből a kenyérsütés. Aztán amikor észbe kap, akkor már tudja, hogy a mindennapinak nincs ideje elkészülni vacsoráig, ráadásul előző este elfelejti az öregtésztát is bekeverni. (És újfent veszekszik magával, amiért még mindig nincs a fagyasztóban egy vésztartalék adag...) Kénytelen valami gyors megoldást keresni.
Gyorsat, de azért jót. Mondjuk egy egyszerű bagettet.
Tudom, sokszor hangoztattam már, hogy a csak élesztővel készülő kenyér nem kenyér, "csak" kelttészta, de ugye a vészhelyzet mindent felülír!

Hozzávalók:

• 40 dkg kenyérliszt (a jó minőségű finom is megteszi)
• 2 dl langyos víz
• 0,5 dl tej
• 1 púpos tk. só
• 2 ek. olaj
• 2 ek. burg.pehely (elhagyható)
• 2 dkg friss élesztő

Az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe mérjük. Bedagasztjuk a tésztát, és kb. fél óra alatt duplájára kelesztjük.

Lisztezett felületre borítjuk, majd három, egyforma darabba vágjuk. Megformázzuk a bagetteket, és a bagettsütő tepsibe (vagy sütőlemezre) helyezzük őket. 

Letakarjuk, majd kb. 30 perc alatt duplájára kelesztjük (én a melegedő sütő tetejére tettem a tepsit). A sütőt 200 fokra állítjuk.

A megkelt tésztán egy éles pengével bevágásokat ejtünk, majd vízzel alaposan lepermetezzük (ha van, akkor egy nagy, XXL méretű sütőzacskóba is belehúzhatjuk). 

Kb. 25 -30 perc alatt ropogósra sütjük. Amint kivesszük a sütőből kevés vízzel lepermetezzük, hogy a héja szép fényes legyen.