2016. szeptember 19., hétfő

Kovászos kenyér quinoával






















Nagyon szerettem ezt a kenyeret. Nem csak finom, hanem különösen szépséges volt a sötét színű apró magvakkal pettyezett, lyukacsos bélzete. Öröm volt a kissé ropogós magvakra ráharapni. Ráadásul a quinoa egészséges is.

Hozzávalók:

  • 60 dkg BL 80 kenyérliszt
  • 470 g kézmeleg víz
  • 150 g kovász
  • 2 tk. só
  • kb. 120 g quinoa
A kovászt a sütést megelőző este megetettem fel-fele arányban tk. rozsliszttel és kenyérliszttel. Alaposan elkevertem, az edényt lefedtem és a konyhapulton hagytam.

Másnap reggel tálba szitáltam a 60 dkg kenyérlisztet, ráöntöttem a 470 g vizet és jól elkevertem. A télat lefedtem és másfél-két órára magára hagytam.

Negyed csésze quinoát (olyat használtam, amiben van világos és sötét színű mag is) szitába tettem, csap alatt átmostam, majd dupla mennyiségű vízzel feltettem főni. Kb. 13 percig főztem, ezután megint szűrőbe öntöttem és alaposan lecsepegtettem, kihűtöttem.

A tésztához hozzámértem az aktív kovászt és kézzel néhány perc alatt beledolgoztam. Lágy tésztát kapunk, ilyennek is kell lennie. A tálat lefedtem és 30 percre magára hagytam.

Ezután hozzáadtam a 2 csapott teáskanál sót és alecsepegtetett, kihűtött quinoát. Kézzel óvatosan beledolgoztam, hasonló mozdulatokkal, mint ahogy a lágyabb fánk vagy kalácstésztát szokás kézzel kidolgozni. 

A tál aljába belecsorgattam kb. 1 ek. olajat, beletettem a tésztát, lefedtem és pihenni hagytam. Ezán húszpercenként meghajtogattam, összesen háromszor. A harmadik hajtás után is pihent 20 percet, majd óvatosan a lisztezett konyhapultra fordítottam. Finoman négybe hajtottam, a tállal lefedtem és 15 percig pihentettem.















A pihentetetés után következett a formázás. A tésztát óvatosan megfordítottam, a felesleges lisztet lesepertem róla. A tészta két szélét középre hajtottam, majd finoman feltekertem úgy, hogy ne sok levegő szoruljon ki belőle. Egy kelesztőkosarat ruhával kibéleltem, meghintettem liszttel és a megformázott tésztát fejjel lefelé belefordítottam. A ruha lelógó széleivel betakargattam. Kb. másfél órát pihent a konyhapulon. Közben néhányszor ellenőriztem., az ujjammal megbökve az állagát. 















Amikor a kelesztőkosár tele lett a tésztával, az ujjammal megbökve már nem ugrott vissza rugalmasan és az összecsipkedett széle kezdett repedezni, mehetett a forró sütőbe.
A sütőt 240 fokra melegítettem elő egy sütőlemezzel együtt, gőzbevezetéses sütésre. A megkelt tésztát közvetlenül a felforrósított sütőlemezre fordítottam, éles pengével bemetszettem és gyorsan betoltam a forró sütőbe. A hőt 230 fokra mérsékeltem és ráindítottam a gőzt. Kb. 48 percig sütöttem.

Ha a sütőnek nincs ilyen funkciója, akkor az aljába is be kell tenni egy kisebb fém tepsit és azt is alaposan fel kell forrósítani. Amikor a tészta bekerül a sütőbe, ebbe az edénybe kell egy pohár vizet önteni. Ebben az esetben érdemes légkeveréses sütést választani, hogy a gőz az egész sütőt egyenletesen beterítse, a tésztát mindenhol érje. A vizes edényt az utolsó 15 percre érdemes eltávolítani, ha addig nem párolgott el belőle az összes víz.

Amikor a kenyerem megsült, a sütőt elzártam, az ajtaját résnyire támasztottam és a kenyeret még 5 percig a sütőtérben hagytam. Ezután tettem rácsra hűlni. Szépen beszélgetett. 



1 megjegyzés:

Unknown írta...

Kedves Limara!
Egyszerűen fantasztikus a web oldalad. Most sütöttem meg másodszor a kakaóscsigádat, egyre finomabb. Ugyan ebből a tésztából buktát is sütöttem és az én finnyás gyerekeim azt két pofára ették. Nagyon jók a receptjeid, és olyan jól, körültekintően írod le, hogy aki először készíti el a sütijeidet, az is sikerrel veszi az akadályokat. Én a kenyérsütéssel vagyok elakadva. Már próbálkoztam kovász készítésével is, de sajnos nem emelkedett meg a kenyérke, pedig tényleg ezerféle képpen próbáltam. Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy nem gondoltál-e arra, hogy tanfolyamot tarts pl kenyérsütősből. Egy biztos jelentkeződ lenne, de szerintem, sokkal több is. Gondolkodj el rajta. Köszönöm, hogy vagy és hogy ilyen önzetlenül bocsátod át tapasztalataidat mások számára!!! Sok szerettel ölellek: Ágnes