2013. március 22., péntek

Tökmagos tönkölykenyér






















Néhány nappal ezelőtt tökmagos pogácsát sütöttem, és közben azon gondolkodtam, hogy miért nem készítettem még tökmagos kenyeret. Persze, tudom én a választ, a tökmagot szeretjük ugyan, de a kisebbem a teljes kiőrlésű kenyeret nem kedveli, a tökmaghoz viszont az illik. Biztos, ami biztos, azért rákérdeztem, ha készítek tökmagos cipót fehér lisztből eszik-e belőle, de a válasz határozott nem volt. Esküszöm, egy nagy sóhajon lívül nem reagáltam mást, pedig lett volna mit mondanom. Helyette inkább nekiláttam a kenyérsütésnek, tk. tönkölyliszttel, ha már így sem, úgysem fogja megkóstolni. Nem kell azért sajnálni, neki is jutott péksütemény, olyan, amit szeret.
Első nekifutáskor rögtön a dagasztás elején hozzáadtam a tökmagolajat és a tökmagot, de nagyon csúnya zöld lett tőle a kenyér. Az íze remek volt, de a kinézete elég bizarr. Ismétlésnél már csak a dagasztás legvégén tettem a tésztába őket, így az íz mellett a küllemmel is meg voltam elégedve, ha szabad ezt mondanom.

Hozzávalók:
  • 250 g BL 80 liszt
  • 250 g tk. tönkölyliszt
  • 50 g tökmag durvára törve
  • 2 tk. só
  • 1 ek. tökmagolaj
  • 250 g öregtészta
  • 3 dl víz
  • 10 g friss élesztő

A dagasztógép üstjébe készítettem az összes hozzávalót a tökmag és a tökmagolaj kivételével. A tökmagból félretettem egy evőkanálnyit a díszítéshez, a többit a dagasztás legvégén adtam a tésztához az olajjal együtt.
Letakartam a tálat és szobahőmérsékleten 30 percig hagytam érni a tésztát. Ezután határozott mozdulatokkal átgyúrtam, cipóra formáztam, letakartam (ilyenkor a tálat szoktam ráborítani, amiben előtte kelt) és ismét hagytam 15 percig pihenni.
Amikor letelt az idő ismét alaposan átgyúrtam és megint cipóra formáztam. Egy kerek kelesztő kosarat kibéleltem ruhával, beliszteztem és a tésztát fejjel lefelé belefordítottam. Letakartam és másodszor is megkelesztettem. 50 perc után egy sütőpapírral bélelt tepsire fordítottam és éles pengével körben bemetszéseket ejtettem rajta.
A Miele sütőt beállítottam gőzös sütésre (klímasütés) és 240 fokra.  Amikor jelzett a sütő, hogy elérte a kívánt hőfokot óvatosan betoltam a tepsit és rögtön be is indítottam a pára bevezetést. 20 perc után visszavettem a hőfokot 200 fokra és további 20-25 percig sütöttem a kenyeret.
Akkor van készen, ha az alját megkopogtatva kongó hangot hallunk.
Rácsra tettem hűlni és kevés hideg vízzel azonnal lepermeteztem, hogy a héja kellően fényes legyen. Gyönyörűen beszélgetett és cserepesedett is a viszonylag sok tk. liszt ellenére.




6 megjegyzés:

gondaanyu írta...

Én szoktam fehér kenyérbe is tenni tökmagot, egészben. Szép lett a kenyered. Tetszik ez a körbe bevagdosás:)

Unknown írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Bocika írta...

Kedves Limara!
A cipóformázásnak van külön technikája (mint pl. a vekninél) vagy csak "ahogy esik úgy puffan"? Köszönöm
Zsu

Újságíró Világvégén írta...

óóó..hát ez az én nagy kedvencem... persze közel-távol nem lehet kapni..

Zita írta...

Kedves Limara,

van itthon tökmaglisztem. Szerinted mennyit lehet beletenni (a normál liszt rovására), hogy érződjön is, de azért ne legyen nagyon "olajos" ill. szalonnás az egész ....?
Köszi előre is. :)

sofiikiss írta...

Szia Limara!
Nagyon jól hangzik ez a recept is, csakúgy mint a többi itt a blogon. :) A fehérkenyér receptedet is kipróbáltam többek között és nagy sikert aratott! Köszönöm neked! Ha gondolod nézz be a blogomba ott láthatsz róla képeket! Köszönöm még egyszer :)