Derelye

Pénteken előállt a kisfiam a nagy ötlettel, hogy szombaton palacsinta, vasárnap derelye legyen az ebéd. Na igen, ha rajta múlna, akkor még talán a pizza, hamburger és társai kerülnének terítékre, néha egy kis rántotthús. Rövid vita és pukkadás után sikerült megegyeznünk, hogy szombaton egyik, következő szombaton másik lesz az ebéd, a derelyét választotta elsőnek.
Derelye is ritkán volt eddig, akkor is szégyenszemre mirelit. Igazi, gyúrt derelyét gyerekkoromban ettem utoljára, anyukám mindig saját maga készítette.Most úgy döntöttem, itt az idő életem első gyúrttésztáját megcsinálni és a két éve kapott tésztamasinámat felavatni. Bár ráment az egész délelőttöm, az eredmény kárpotólt, mirelit soha többet.
Hozzávalók:

• 4 tojás
• 50 dkg liszt
• víz

Töltelék:

• 25 dkg túró
• 1 citrom reszelt héja
• 1 tojás
• ízlés szerint cukor
• szílvalekvár
• zsemlemorzsa

Tojásokat kicsit felvertem, majd hozzáöntöttem a lisztet és annyi vizet, amivel kemény tésztát tudtam gyúrni. Letakartam, rövid ideig pihentettem, majd a tésztagéppel szép vékony csíkokra nyújtottam. A túrót kikevertem a cukorral, citromhéjjal, tojással, kis halmokat tettem a tésztára, szélét körben levizeztem, majd egy másik csíkkal befedtem. Derelyevágóval feldaraboltam, a széleit jól összenyomkodtam. Miután elfogyott a túró, saját készítésű kemény szílvalekvárral töltöttem a többit. Lobogó forró vízben főztem őket 13-14 percig, majd pirított zsemlemorzsába forgattam. Fahéjas porcukorral tálaltam.

Szilvalekváros papucs tepertős tésztából

Ez a süti olyan igazi, békebeli, gyermekkoromat idéző finomság. Én hájas tésztából ismertem régebben, disznó vágáskor készítették. Mivel nem szeretem, idegenkedem mostanában a hájas tésztától, hajtogatott vajas tésztából szoktam készíteni. Nem régen láttam a boltokban tepertős tésztából. Minap sikerült nagyon pocsék tepertőhöz jutnom, gondoltam majd pogácsához elhasználom. Fél adag tésztát szilvalekváros papucsnak készítettem, már bánom, hogy nem az egészet, mert nagyon finom, eteti magát. Elég sok lekvárral töltöttem, saját főzés, így a legtöbb szétnyílt. A férjem még így is kanalazza hozzá a lekvárt.
Tésztája a hajtogatott tepertős tészta volt.
Az utolsó hajtogatás után vékonyra nyújtottam, majd 4-5 cm-es négyzetekre vágtam. Mindegyik közepébe egy kiskanál lekvárt tettem és két szemközti csücskét középre hajtottam, óvatosan összenyomtam őket. Sütőpapírral bélelt tepsibe ültettem a sütiket, majd hagytam tovább kelni őket. 200 fokos sütőben 12 perc alatt sültek szép pirosra.

Szilvalekváros süti

Ezt a sütit nem csak enni, készíteni is nagyon jó!Sok évvel ezelőtt kaptam a receptet a református lelkésznőtől. Ha valami sütire vágyunk, de nincs kedvem hosszasan keverni, kavarni, habosítani, akkor jön ez.Mivel a fiúk rettentő édesszájúak, élükön a férjemmel, elég sűrűn vágyakoznak. Ez a süti pedig nem igényel több ráfordítást, mint egy muffintészta. De sokkal finomabb. Az én fiaim egyébként is a muffinok nagy ellenzői. Persze, ha őzgerincben, vagy tepsiben sütöm a muffintésztát, lelkesen bólogatnak, hogy milyen finom. Ki érti?

Tészta:

• 3 egész tojás
• 15 dkg porcukor
• 9 dkg zsír
• 5 ek jó kemény szilvalekvár, legjobb az üstben főtt
• 9 ek. víz
• 1 tk. vanília (1 cs. vaníliáscukor)
• 20 dkg finomliszt
• 1 tk. sütőpor
• 1/2 tk. szódabikarbóna
• fél citrom reszelt héja
• 1 tk. őrölt fahéj

tetejére:

• durvára vágott dió vagy mandula
• vagy lekvár és csokimáz

Először a lekvárt keverem el a vízzel, ha kemény, üstben főtt lekvárom van. Most csak saját, gázon főtt van , abból 7 ek.-nyit vettem és hozzá 7 ek. vizet. Így nem is kell külön kikeverni.
Mixerrel a tojásokat és a cukrot felhabosítom, beleteszem a zsírt (lehet vajjal is, de kicsit többet tennék bele, olyan 10-12 dkg-ot), lekvárt, vizet, citromhéjat,vaníliát. A lisztben elkeverem a sütőport és a szódabikarbónát, meg a fahéjat. Ezt már fakanállal keverem az előbbiekhez. Sütőpapírral kibélelt közepes tepsibe simítom, 180 fokon 15-18 percig sütöm.
Sütés előtt megszórható a teteje durvára vágott dióval, mandulával. Mi úgy szeretjük, hogy a kisült tésztára még forrón, vékonyan szilvalekvárt kenek, hagyom kihűlni, majd csokoládémázzal bevonom.

Csokoládémáz:

• 10 dkg étcsokoládé
• 0,5 dl olaj

Gőz fölött megolvasztom az összetört csokoládét, öntök hozzá fél deci olajat. A süteményre csorgatom, majd a tepsit mozgatva szétterítem rajta. Nem nyúlok hozzá késsel, hagyom, hogy magától szétfolyjon, így szép sima lesz a felülete.
Ha a csokoládé megdermed, hosszúkás szeletekre vágom.

Hókifli

Ma végre nekikezdhettem a karácsonyi aprósütik készítésének. Kész a nagytakarítás, mondjuk! Addig nem akartam elkezdeni, míg ezzel nem végeztem, mert ismerve magamat, képes vagyok úgy belendülni a sütögetésbe, hogy a végén elmarad.
Elsőnek a Hókifli készült el. Nekem ez igazi karácsonyi süti, gyerekkoromat idézi. Szerencsére a fiaim is rajonganak érte, így minden évben elkészítem. Már hagyomány.

Hókifli:

• 40 dkg liszt (rétesliszt)
• 25 dkg vaj vagy margarin
• csipet só
• 2 dl tejföl

Késes robotgéppel állítom össze a tésztát, amiért mindig elrebegek egy hálaimát a férjemnek. Nagyon szeretek sütni, de a liszt és a margarin összemorzsolása nem mindig hat rám nyugtatólag, a késes robot leveszi ezt a gondot a válamról. Mikor szépen összeáll egy gombóccá, deszkán 15 percig pihentetem. Ezután 2-3 mm vastagra nyújtom, kb. 6 cm átmérőjű kiszúróval köröket szúrok ki belőle. Saját készítésű szílvalekvárrel töltöm, mindnek a közepébe teszek egy keveset, a tésztát félbehajtom, a széleket az ujjammal jól lenyomkodom. Majd erre ráhajtom a töltelékes részt, kiflire igazítom. 180 fokos sütőben 12 percig sütöm.
Még forrón megforgatom vaníliáscukorban, hagyom kihülni, majd dobozolás előtt még egy cukorréteget kap.
Pár nap múlva lesz tökéletes íze.