Marcipános keksz levendulával és fehér csokival

Tegnap elérkezett a várva várt nagy nap és megnyitotta kapuit (szobáit) a gyönyörű Szent Gellért Vendégfogadó. 

A megnyitó ünnepség nagyon kedves volt, volt ott zene, rövid ünnepi beszédek, majd miután a plébános megáldotta a házat a meghívottak körbejárhatták azt. Fantasztikus hangulata van a szobáknak, a régi felújított bútorok és a modern berendezési tárgyak nagyon jól megférnek egymás mellett. Minden apró részlet a helyén van. Biztos vagyok benne, hogy sok visszatérő vendéget vonzanak majd.

A megnyitóra sütöttem egy kekszet, levendulásat természetesen, hiszen olyan régen nem volt már levendulás recept. A tésztájában marcipán és citrom is van. A díszítése pedig fehércsoki és levendulavirág. 

Muszáj a részletekről is szót ejteni, hiszen azokban rejlik sokszor a titok...A tulajdonos a beszédében arról mesélt, hogy az építkezés alatt begyűjtöttek sok-sok citromot, de nem haraptak bele, hanem a levét összegyűjtötték és a végén adtak hozzá cukrot, citromot, mentát és levendulát, így lett belőle egy finom limonádé. Jót mosolyogtam rajta, hiszen szinte ezek a hozzávalók köszönnek vissza a kekszből, amit erre az alkalomra készítettem. És még egy: mondhatnám, hogy nem véletlenül, pedig de, a keksz mintázata megegyezik a vendégfogadó szőnyegjének mintájával. Vagy nincsenek is véletlenek?

Azt hiszem nem árulok el titkot, közös terveink is vannak, amivel hamarosan jelentkezünk...

Hozzávalók:

• 35 dkg finomliszt
• 10 dkg marcipán
• 1 mk. só
• 1 mk. sütőpor
• 5 dkg levendulás porcukor
• 1 citrom reszelt héja
• 20 dkg hideg vaj
• 1 tojás sárgája 
• 10 dkg fehér csokoládé
• 2 ek. levendulavirág

Levendulás porcukrot nagyon egyszerű készíteni. Egy serpenyőbe szórunk porcukrot, hozzáadjuk a levendulavirágot és lassú tűzön melegíteni kezdjük. Csak épp annyi ideig, amíg megérezzük a levendula illatát és a cukor nem kezd olvadni. Elzárjuk a lángot és kihűtjük. Ezután átszitáljuk, a virágot félretesszük, a cukrot pedig a kekszhez felhasználjuk.

Késes aprítóba mérjük a lisztet, a sót, a cukrot, a sütőport és a citrom reszelt héját és összeforgatjuk. Ezután hozzáadjuk az apró kockára vágott marcipánt, azzal is összeforgatjuk, majd a szintén apró kockára vágott hideg vajat. Morzsásra keverjük. Ekkor beletesszük a tojás sárgáját és gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát. Fóliába csomagoljuk és legalább 1-2 órára hűtőbe tesszük, de akár 2-3 napig is ott maradhat.

A tojás sárgája helyett használhatunk 1-2 evőkanál hideg tejszínt vagy hideg vizet is, de akár a citrom levéből is facsarhatunk keveset a tésztába.

Belisztezünk egy gyúródeszkát, és a tésztát 2-3 mm vastagságúra nyújtjuk. Finoman végig simítjuk a felületét liszttel és a mintázó nyújtófát határozottan végig görgetjük rajta. Ezután kiszúrjuk a kekszeket és sütőpapíros tepsire fektetjük őket.

200 fokra előmelegített sütőben 8-10 perc alatt halvány sárgára sütjük. Az első tepsinek kell a 10 perc, a másodiknak már elég a 8 is.

A kekszeket kihűtjük, csak azután díszítjük.

Egy kis lábasba 2 ujjnyi magasan vizet melegítünk, ráteszünk egy másik edényt. Amikor felforr a víz, elzárjuk alatt a lángot, az edénybe pedig beletesszük az apró kockára vágott fehércsokoládét. Állandó kevergetés mellett felolvasztjuk.

A kekszekre kenük a csokoládéból, vagy megcsorgatjuk őket vele egy evőkanál segítségével. A félretett levendulavirágot a csokoládéra hintjük.

Néhány kekszre, amit az itthoni próbasütésre készítettem, levendula helyett robbanócukorkát szórtam a gyermekeim kedvéért. 

Kókuszlisztes keksz

Glutén és tejérzékeny családtagom számára készítettem ezeket a kekszeket. Kókuszliszt és kókuszolaj van benne, meg kevés mandulaliszt, ízesítésnek pedig vanília és lime reszelt héja és leve. A kókuszliszttel nehezen sikerült megbarátkoznom, be kell vallanom, hogy régebben több próbálkozásom is kukában végezte. Aztán kaptam egy tanácsot, hogy sok tojás kell a kókuszliszthez és kaptam nagyon jó minőségű bio Banaban kókuszlisztet és Banaban kókuszolajat és végre sikerült egy nem csak éppen ehető, hanem finom kekszet is készítenem
A kókuszolaj az valami eszméletlen. csodálatos kókusz illata van és hihetetlenül jó kozmetikum, nem is fogom a konyhában használni....

Hozzávalók:

• 70 g Banaban kókuszliszt
• 30 g mandulaliszt
• 1 tk. sütőpor
• 5 ek. kókuszolaj
• 2 ek. méz
• 4 tojás
• csipet só
• 2 ek. kókuszcukor
• 1 lime reszelt héja
• fél lime leve
• 1 tk. vanília kivonat

A kókuszlisztet, a mandulalisztet, a sót és a sütőport jól elkeverjük, hozzáadjuk az olvasztott olajat és elmorzsoljuk. 

A tojásokat tálba ütjük, felverjük, hozzáadjuk a cukrot, a mézet, a lime héját és levét, valamint a vanília kivonatot. Beleöntjük a lisztes keveréket és alaposan eldolgozzuk. A massza híg, de gyorsan sűrűsödni kezd.

Nedves kézzel kb. 15 golyót formázunk, kissé ellapítjuk, sütőlemezre tesszük és 180 fokos sütőben kb. 18 perc alatt (vagy amíg a széle pirulni kezd) készre sütjük. 

A tepsin hűtjük ki.

A díszítéshez 5 dkg étcsokoládét felolvasztunk, adunk hozzá 1 ek. olajat és a kekszeket félig belemártjuk. A csokire citrom vagy lime héjat szórunk és hűvösre tesszük, hogy megdermedjen.

x

Keksz csokilappal és sós karamellával

Sütipecsét mániám újabb darabja, talán mondanom sem kell, hogy a jelenlegi kedvenc. Szenzációs készlet, van egy kekszkiszúró darabja és van egy hozzá tartozó szilikon forma, aminek a segítségével 6 db csokilap készíthető. Mikulás vagy karácsonyi mintával is választható. Az exkluzív kiszúró díszdobozban, csinos kis receptes füzettel kapható, és van egy egyszerűbb, amiben csak a kiszúró és a szilikonlap található.

A keksz a legegyszerűbb linzertől a különböző magvakkal, aszalt gyümölcsökkel, fűszerekkel ízesítetten keresztül bármilyen lehet, és ugyanígy a csokoládé lap is remekül variálható. Egyszerű étcsokin vagy tejcsokin keresztül a fehércsokis, aszalt gyümölcsös különlegesség is elkészíthető, tényleg csak a képzelet szab határt. Én most robbanócukorkásat szeretnék, ha kapnék végre robbanócukorkát :)

A csokilapkát egy kis olvasztott csokoládéval lehet a kekszre ragasztani, de én sós karamellát készítettem hozzá, mit mondjak, nem volt rossz...

Hozzávalók:

• 250 g finomliszt
• 50 g kukoricaliszt
• csipet só
• 200 g hideg vaj kockára vágva
• 100 g porcukor
• 1-2 ek. hideg tejszín

Az összes hozzávalót késes robotgépbe mértem és 1-2 perc alatt összeállítottam a tésztát. Fóliába csomagoltam és legalább egy órára hűtőbe tettem, de akár 2-3 napig is pihenhet ott.

Míg a tészta hűlt elkezdtem a csokilapokat gyártani. Kb. 50 g apróra tört étcsokoládét vízgőz fölött felolvasztottam, simára kevertem, majd hozzáadtam még 10-15 g apróra tört étcsokoládét. addig kevergettem míg szépen felolvadt. A szilikon formát egy tálcára (vagy más sima felületre) tettem, a mélyedéseibe kanalaztam a csokiból, majd pár centi magasságból párszor a tálcára ejtettem, így a csoki felülete szépen kisimult. Hűtőbe tettem míg megdermedt. 

Óvatosan kipattintottam a formából, és elkészítettem a következő hat lapot.

A sós karamellához 10 dkg cukrot egy evőkanál vízzel egy kisebb lábasban tűzre tettem. Addig melegítettem, míg szép borostyánszínű lett, akkor egy nagy evőkanál vajat is beledobtam, habverővel simára kevertem, majd kb. egy deci tejszínnel felöntöttem. Addig kevergettem, míg kissé besűrűsödött. Egy jó nagy csipet, vagy inkább kettő fleur de sel-t szórtam bele és hagytam kihűlni.

A pihentetett linzertésztát kb. 2-3 mm vastagra nyújtottam, a kiszúróval kiszaggattam és sütőpapíros tepsin, 180 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt kisütöttem. A kekszeket kihűtöttem.

Már csak az összeállítás maradt hátra. A kekszekre a csokilapokat a sós karamellel ragasztottam rá.

A Gasztroshop-tól az egyszerűbb és az exkluzív megjelenés is megrendelhető. Remek karácsonyi ajándék lehet.

Hajdinás csokis keksz (glutén és tejmentes)

Glutén mentes meg tejmentes ez a keksz és annyira finom, hogy a pocsék,késő este készült fotó ellenére muszáj megmutatnom. A kisebb fiam, aki a gluténmentes szó hallatára általában mereven elzárkózik, egészen odáig volt érte.
Pörkölt hajdinát használtam hozzá, aminek nagyon szeretem az ízét, de persze sima hajdinával is tökéletes lesz, akkor mondjuk a keksz is szebb, világosabb színűre sül.

Hozzávalók:

• 1 csésze hajdinaliszt
• 1 csésze mandulaliszt
• 0,5 csésze burgonya (vagy tápióka) keményítő
• 1 tk. só
• 1 csésze barnacukor
• 0,5 csésze méz
• 1 ek. vanília kivonat
• 2 nagy tojás
• 1 tk. sütőpor
• 0,5 tk. szódabikarbóna
• 1 csésze kókusztej
• 2-3 ek. kókusz vagy rizstej ha szükséges
• 10 dkg étcsokoládé apró kockára vágva

A csokoládé és a tej kivételével az összes hozzávalót tálba mértem, alaposan összedolgoztam. Ha száraz lenne, akkor kell hozzáadni a tejfélét, nekem nem kívánta a tészta. 

Végül beleforgattam a csokoládé darabokat is.

A tálat letakartam egy fóliával és egy órára hűtőbe tettem.

Kibéleltem két tepsit sütőpapírral, a masszából dió nagyságú gombócokat szakítottam, majd kissé ellapítva a sütőpapírra fektettem. 

A sütőt közben előmelegítettem 180 fokra.

12-15 perc alatt sülnek meg.

Oreós-joghurtos szelet gyümölcszselével

Ennek a jó kis sütés nélküli desszertnek a gyümölcsös teteje készült el először, méghozzá nem is ehhez a süteményhez. A boltokban kapható piskótatallért szerettem volna itthon előállítani, ami alul piskóta, rajta gyümölcsös zselé csokiba mártva, gluténmentes változatban. Ez sem lett rossz, de még finomítani kell a recepten.

A zseléből viszont maradt bőven, mivel nem csak barackból, hanem szilvából is készítettem, ezért arra gondoltam, hogy a kedvenc nyári édességünket, a joghurttortát fogom bevonni vele. A torta alá általában sütök egy vékony piskótát, most viszont inkább kekszes alapot választottam, és mivel csak oreo volt itthon, azt.
Persze nem volt itthon annyi joghurt, amennyi kellett volna, így csökkentettem az adagot. Így sem lett rossz, de szebben mutat az eredeti mennyiséggel....
Ide azt írom be, amivel ezt készítettem.
Hozzávalók:

• 1 doboz oreo keksz (175 g )
• 2 ek. olv. vaj vagy kókuszzsír
• 400 ml joghurt
• 4 ek. cukor
• 1 tk. vanília kivonat
• 1,5 ek. zselatin
• 2 dl habtejszín

A gyümölcsréteghez:

• 6-8 db sárgabarack
• 1 ek. citromlé
• 1 ek. zselatin

A gyümölcsréteggel kezdtem. A barackokat megmostam, kimagoztam és a citromlével pürésítettem. Elkevertem a zselatinnal és forráspontig melegítettem.

Egy tálcára fóliát terítettem, arra öntöttem a masszát és kb. 2-3 mm vastagságban szétterítettem. Amint kihűlt hűtőbe tettem, hogy gyorsabban megkössön.

Az oreo kekszeket késes aprítóval összezúztam, 2 ek. kókuszzsírt is adtam hozzá (vagy vajat). Egy szögletes formát (20 cmx20 cm) kiöblítettem vízzel és kibéleltem fóliával (a vizes felülethez szebben tapad a fólia), majd a kekszet egyenletes vastagságban belenyomkodtam. Hűtőbe tettem, míg a joghurtos részt elkészítettem.

A joghurtot, a cukrot, a vaníliát és a zselatint alaposan elkevertem és forráspontig hevítettem. 

2 dl hideg tejszínt habbá vertem és a joghurtba forgattam. kicsit hagytam hűlni.

Amikor már csak épp langyos volt nagyon óvatosan a kekszes alapra öntöttem, majd visszatettem a hűtőbe másfél-két órára. 

Ezután a fólia segítségével óvatosan kiemeltem a formából, a gyümölcsös zseléből kiszabtam egy akkora darabot, amekkora a joghurtos felület és a fólia segítségével a joghurt tetejére fordítottam. 

Azonnal lehet tálalni.

Oreo helyett más keksszel is remek lesz, csokis zabkeksszel próbáltam már...

Kókuszos, lime-os keksz

Tegnap reggel arra ébredtem, hogy megint egy recept van a fejemben. Viszonylag gyakran előfordul, hogy recepttel ébredek, tiszta elmebaj...Viszont gyakran megesik, ha nem írom le rögtön az ötletet, akkor el is felejtem, később hiába próbálok visszaemlékezni rá.
Most egy kekszről álmodtam, furcsa módon kókuszosról, pedig nem is vagyok annyira oda a kókuszért.  Előző nap pakoltam a kamrában és találtam egy csomag kókuszt, biztosan ez volt az oka.
Ha kókusz, akkor szinte kötelező hozzá a lime és talán az ananász is. Lime volt a hűtőben, aszalt ananász viszont nem, így az most kimaradt, de ki fogom próbálni majd azzal is. Találtam egy kis üveg kókuszzsírt és a lisztek között zablisztet, azokat is felhasználtam.

Hozzávalók:

• 300 g finomliszt
• 100 g zabliszt
• 1 tk.só
• 1 tk. sütőpor
• 1/2 tk. szódabikarbóna
• 100 g barnacukor
• 100 g kristálycukor
• 100 g kókuszreszelék
• 1 lime reszelt héja és leve
• 200 g kókuszzsír
• 2 nagyobb tojás

A kókuszsírt felolvasztottam.

Egy tálba mértem a liszteket, a cukrokat, a kókuszt, a sütőport, a szódabikarbónát és a sót. Belereszeltem a lime héját. Alaposan elkevertem, majd a közepébe egy mélyedést készítettem. Ide ütöttem a tojásokat, facsartam a lime levét és öntöttem a kókuszzsírt. Összegyúrtam.

Fóliába csomagoltam és hűtőbe tettem. Elég neki 20-30 perc, mert a kókuszzsír gyorsan köt. De az sem baj, ha tovább marad, mert alapos átgyúrás után a kéz melegétől megenged annyira, hogy a tészta nyújthatóvá válik.

A tésztát 2-3 mm vastagra kinyújtottam és egy 6 cm-es kiszúróval kiszúrtam. Akik régebben olvasnak, tudják, hogy mennyire szeretem a sütipecséteket, most is elővettem egyet és nyomdáztam vele.

A kekszeket 180 fokon 12 percig sütöttem. 55 db lett belőle.

Egy régebbi levendulás tésztán is jól mutatott a pecsét, azaz valójában jobban:

Rózsás-marcipános kekszek

Kaptam egy üveg nagyon izgalmas kandiscukrot. Őrlőfejes, a cukor mellett rózsa és hibiszkuszvirág van benne. Fantasztikus az illata. Arra gondoltam, hogy milyen jól mutatna kis linzervirágokon, de mivel itt a Húsvét, virágok helyett nyuszi formákra került. A nyuszkók szeme aszalt vörös áfonya...
Találtam a hűtőben egy csomag felbontott marcipánt is, az is belekerült a keksz tésztájába, illetve, hogy erősítsem a rózsa ízét és illatát egy kevés rózsavizet is adtam hozzá.
Ha nincs rózsavíz, remek lehet kevés levendulasziruppal is. Abban az esetben viszont egy nagyon pici citromhéjat is tennék a tésztába, jobban kiemeli a levendula ízét.
Persze ha nincs rózsás kandiscukor, akkor sem kell kétségbe esni. anélkül is remek a keksz, de azt is el tudom képzelni, hogy házilag is elő lehet állítani. Kandiscukrot lehet kapni, szárított rózsaszirmot nem tudom, de hibiszkuszvirágot biztosan, vagy akár levendulával is remek lenne....

Hozzávalók:

• 400 g finomliszt
• egy csipet só
• 1 tk. sütőpor
• 70 g cukor
• 220 g vaj
• 150 g marcipán
• 1 tojás sárgája
• 2 ek. rózsavíz (vagy levendulaszirup, ha egyik sincs, tejszín)

A lisztet, a sütőport, a sót és a cukrot alaposan elkeverjük, majd az apró kockára vágott hideg vajjal elmorzsoljuk. Belereszeljük a marcipánt. Hozzáadjuk a tojás sárgáját és a rózsavizet. Összegyúrjuk és fóliába csomagolva legalább két órára hűtőbe tesszük.

Sütés előtt kivesszük, a tésztát elfelezzük, az egyiket visszatesszük a hűtőbe, míg a másikkal dolgozunk. 

Kinyújtjuk kb. 2 mm vastagra, és valamennyien kiszúróval kiszúrjuk.

Sütőpapíros tepsire fektetjük, majd a rózsás kandiscukorból őrölünk rájuk egy keveset.

180 fokos sütőben kb. 9 perc alatt halvány rózsaszínűre sütjük.

Karácsonyi keksz tonkababos csokoládé- és sós karamella krémmel

Azt hiszem, sokszor írtam már, hogy mennyire szeretem a sós és az édes ízeket együtt. A sós karamella is az egyik nagy kedvencem, szerintem ellenállhatatlan. Sok ismerősöm már a hallatán is elborzad, de például amikor ebből a krékerből kóstolt, akkor rajongóvá vált. 

Kaptam gyönyörű karácsonyi sütipecsétet a Gasztroshoptól, ami kiszúró is egyben. Nagyon praktikus, három cserélhető minta van hozzá, élmény vele dolgozni.

Kétféle tölteléket képzeltem hozzá, csokisat és sós karamellásat, így két színű kekszet is sütöttem hozzá, egy adag vaníliásat és egy adag csokisat, helyesebben kakaósat.

Hozzávalók a vaníliás tésztához:

• 300 g finomliszt
• 80 g porcukor
• 180 g hideg vaj
• egy csomag vaníliás cukor
• 1 tojás sárgája
• 1-2 ek. tejszín
• 1 tk. sütőpor

Késes betétű robotgépbe mértem a lisztet, a porcukrot, a vaníliás cukrot és a sütőport. Összeforgattam, majd hozzáadtam a kisebb kockára vágott hideg vajat. Morzsásra kevertem, majd a tojás sárgájával és a tejszínnel összeállítottam a tésztát.

Kakaós tészta:

• 300 g finomliszt
• 100 g porcukor
• 180 g hideg vaj
• 2 ek. holland kakaópor
• 1 tojás sárgája
• 1-2 ek. tejszín
• 1 tk. sütőpor

Ugyanúgy összeállítottam mint az előző tésztát. Külön-külön fóliába csomagoltam és másnapig a hűtőbe tettem.

Következtek a krémek.

Sós karamella krém:

• 2 tubus sűrített tej

A tubusokból egy befőttesüvegbe nyomtam a sűrített tejet, rácsavartam a tetejét, egy fazékba állítottam és annyi vizet öntöttem mellé, amennyi a tej fölé ért. A fazekat lefedtem és három és fél órán keresztül főztem lassú tűzön. 

Gyönyörű, sűrű karamell lett. Egy nagy csipet (vagy kettő nagy csipet) sót adtam hozzá, elkevertem és hagytam kihűlni. Végül egy éjszakára hűtőbe tettem.

Tonkababos csokoládékrém:

• 125 g étcsokoládé (csokoládélencse)
• 50 ml víz
• 15 g cukor
• 25 ml tejföl  (esetleg natúr kókuszkrém)
• 80 ml tejszín
• 20 g puha vaj
• kb. 1/3 ad tonkabab (elhagyható)

25 g csokilencsét a vízzel, a cukorral és a tejföllel felfőztem, és hagytam kissé besűrűsödni. Félrehúztam. 

A tejszínt forráspontig melegítettem, elzártam alatta a lángot, majd kis adagokban hozzáadtam a maradék csokoládét. Addig kevergettem, míg teljesen felolvadt. Ekkor a vajat is belekevertem, végül hozzáadtam a tejfölös krémet is. Alaposan elkevertem, belereszeltem a tonkababot és hűlni hagytam. Végül ez is ment egy éjszakára a hűtőbe.

Másnap elővettem a tésztákat, kb. 2 mm vastagra nyújtottam őket és kiszaggattam belőlük a kekszeket. A kiszúró úgy működik, hogy először kiszúrjuk vele a tésztát, majd anélkül, hogy felemelnénk rányomjuk a mintázót:

180 fokos sütőben kb. 10-12 perc alatt sülnek rózsaszínűre. 

Miután a kisült kekszek alaposan kihűltek már csak az összeállítás volt hátra. A vaníliás kekszre kentem a csokoládékrémből, a kakaósra pedig a sós karamellából. Ha a sós karamellát úgy ítéljük meg, hogy nem lett kellően sűrű, semmi pánik, keverjük el 10 dkg vajjal.

A két krém közé a kekszek egy részébe apróra vágott mogyorót, másik felébe pedig egy csipet levendulasót  szórtam, amit nem régiben Max-tól kaptam:

 Ezután már csak össze kell ragasztani őket és kellő türelemmel kell lenni még egy napig, de legalább pár óráig, hogy a keksz és a krémek összeérjenek. 

Ebből az adagból kb. 45 db keksz lett. Élt egy napot...

Mogyoróvajas csokis keksz

Eljött a kekszsütés időszaka, nálam ugyanis valahogy összefügg az időjárással. Ahogy hűl a levegő, beköszönt az ősz, megjön a kedvem a kekszek készítéséhez. Előkerül a kekszes doboz, a mienk üvegből van, nagyon szeretem a látványát, amikor tele van. 

Nyáron inkább könnyű, gyümölcsös süteményeket sütök (a férjem bánatára), de most már szabad a pálya. A keksz ugyanis tökéletes reggelire a gyermeknek egy pohár kakaóval, vagy uzsonnára egy csésze gyümölcsteával, de még a kávét is feldobja.

A sort a gyerekek nagy kedvencével, a mogyoróvajas-csokis keksszel kezdtem:

Hozzávalók:

• 100 g puha vaj
• 100 g Koronás Aranybarna cukor
• 80 g finom cukor
• 1 nagy tojás
• 1 tk. vanília kivonat
• 260 g mogyoróvaj
• 200 g finomliszt
• 3/4 tk. szódabikarbóna
• 1/2 tk. sütőpor
• 120 g csokoládé lencse

A mogyoróvaj azért ennyi, mert épp ennyi volt az üvegben, egyébként 250 g-ot írtam volna.

A puha vajat a két féle cukorral habosra keverem a mixerrel. Hozzáadom a tojást és a vanília kivonatot. Ha kisebb a tojás, akkor másfelet szoktam hozzáadni. Egyet felverek, és csak a felét öntöm a masszához. Tovább habosítom.

Hozzáadom a mogyoróvajat és azzal is alaposan elkeverem. Ezután a habverőt lecserélem a másik mixerszárra, ami kevert tésztákhoz való, vagy spatulára váltok. A lisztet elkeverem a sóval, a sütőporral és a szódabikarbónával és a mogyoróvajas krémhez keverem. Legvégén forgatom bele a csokilencsét.

Két nagy sütőlemezt kibélelek sütőpapírral és dió nagyságú gömböket formázok a tésztából. Egymástól távolabb teszem őket a tepsire, majd a tetejüket kissé lelapítom.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 15 perc alatt sütöm készre.

A kész kekszeket a tepsin hagyom pihenni néhány percig (ezalatt keményedik meg a teteje), majd rácsra szedem őket. Amint teljesen kihűlnek mehetnek a sütisdobozba.

Kekszek régebbről: 

Sütőtökös keksz

Zabpelyhes keksz

Csokis keksz

Marcipánnal töltött csokoládés keksz

Levendulás-aszalt gyümölcsös keksz

A kvircedli mintázó és a levendulás keksz

Néhány nappal ezelőtt kaptam egy nagyon kedves levelet, hogy lenne-e kedvem kipróbálni egy kézzel faragott kvircedli mintázót. Természetesen egy ilyen ajánlatot nem lehet visszautasítani, annak ellenére sem, hogy még soha életemben nem sütöttem kvircedlit. Ha valaki nem tudná, az egy sváb sütemény, amit szalagáréval készül. Babapiskóta jellegű, amit sodókhoz, borlevesekhez kínálnak.
A levél írója megnyugtatott, hogy linzer mintázására is alkalmas az eszköz, de akár mézes kekszet is lehet vele díszíteni.
A kis csomag meg is érkezett, benne egy gyönyörű, nagyon precízen faragott, tökéletesen kidolgozott mintázóval.

Már a látványa is csodás, sugárzik róla, hogy szeretettel készítették. Nem is vártam sokat, gyorsan összeállítottam egy mandulás-levendulás keksz tésztát.
Hozzávalók:

• 200 g finomliszt
• 100 g mandulaliszt (vagy őrölt mandula)
• csipet só
• 70 g porcukor
• 200 g hideg vaj
• 1 zöldcitrom (vagy fél citrom) reszelt héja
• 1 tojás sárgája 
• 1-2 tk. szárított levendulavirág

A lisztet, a mandulalisztet, a sót, a porcukrot, a levendulát és a vajat a késes betétű robotgépbe mértem, majd morzsásra dolgoztattam. Hozzáadtam a tojást és azzal is alaposan elkevertem. 

A tésztát egy fóliába csomagoltam, majd pár órára, de lehet egy-két napra is, hűtőbe tettem. 

Lisztezett felületen kb. 2 mm vastagra nyújtottam. A mintázót óvatosan belenyomtam, majd egy derelyevágóval szétdaraboltam. 

Sütőpapíros tepsire sorakoztattam és 180 fokos sütőben 8 perc alatt halvány sárgára sütöttem.

Kicsit izgultam, hogy megtartja-e sütés közben a mintát, de igen, megtartja, gyönyörű kekszek lettek!

Ha valaki ilyen mintázót szeretne, ezen a címen érdeklődhet: mail@sea.hu

Marcipánnal töltött csokoládés keksz

Még karácsonykor lepett meg a kisfiam egy ilyen betűnyomdás sütipecséttel. Nagyon örültem neki, de azóta sem próbáltam még ki. Tegnap kerestem valamit a szekrényben és a kezembe akadt ez a kiszúró, egyből elkapott az ihlet, hogy kekszet kell sütni. De milyen legyen az a keksz? Nem kérdés, hogy édes, az sem volt sokáig kérdés, hogy csokis, és az is szinte azonnal eldőlt afejemben, hogy valami töltelék is kellene bele. Volt egy csomag marcipánom, találtam némi aszalt gyümölcsöt, áfonyát, sárgabarackot és mazsolát. Levendulasziruppal gondoltam ízesíteni, de az már unalmas, így inkább a portóira esett a választásom. Így a töltelék végül aszalt gyümölcsös-portóis marcipán lett.
 Egy kedves ismerősünktől szoktam kapni mézes pálinkából kiszedett aszalt gyümölcsökkel, na azzal milyen lehet! Igaz, felnőtteknek való keksz lenne...

Hozzávalók:

• 200 g finomliszt
• 70 g mandulaliszt (őrölt mandula, de ha nincs finomliszttel helyettesíthető)
• 30 g kakaópor
• 1 tk. só
• 70 g porcukor 
• 200 g hideg vaj
• 1 tojás
• 2 csapott tk. sütőpor
• 1 ek. tejszín ha szükséges

Töltelék:

• 200 g marcipán
• 10 -12 dkg aszalt gyümölcs vegyesen
• 2 ek. portói 

A lisztet, a mandulalisztet, a kakaóport, a sót, a porcukrot, a sütőport alaposan elkeverjük, majd elmorzsoljuk a hideg vajjal. Hozzáadjuk a tojást és összeállítjuk a tésztát. Ha kisebb a tojás egy ek. tejszínt adunk még hozzá. Becsomagoljuk egy fóliába és legalább egy órára hűtőbe tesszük.
A töltelékhez az aszalt gyümölcsöket felaprítjuk, majd a marcipánnal és a portóival összegyúrjuk. Fóliába csomagoljuk és azt is alaposan lehűtjük.
A megdermedt tésztát lisztezett felületen vékonyra nyújtjuk és kiszaggatjuk tetszőleges formára.
A marcipánt két fólia között ugyancsak kinyújtjuk és kisebb formákra vágjuk, nem kell pontosan, én egy pizzavágóval daraboltam.
Egy tésztalapra teszünk egy darab marcipánt, majd egy másikkal befedjük. Óvatosan összenyomkodjuk. nem baj, ha itt-ott marad egy kis rés, mert a gőz így utat talál magának, ellenkező esetben megrepesztheti a tésztát.

Itt tartottam, mikor a kisebb kijött és közölte velem, hogy neki süssek párat töltelék nélkül, mert a marcipánt nem szereti.
Ezért készítettem pár sima kekszet is, de néhány csoki töltelékeset is:

175-180 fokra előmelegítettem a sütőt. A nagyobb, marcipános kekszek 12 perc alatt, a kisebbek 8 perc alatt sültek meg. A kekszes dobozba nem jutott....

Sütőtökös keksz

Mondtam már, hogy szeretjük a sütőtököt? Eddig is elég sokat ettük, de most a szomszédaink termeszteni kezdték, és el is látnak minket, úgy hogy nincs menekvés, sütőtökös recepteket is fogok hozni.

Volt már ugye kenyér, és az én nagy kedvencem a sütőtökös-hagymás lepény, most pedig jöjjön egy finom, puha keksz.

Hozzávalók:

• 300 g finomliszt
• 1 tk. sütőpor
• 1 tk. szódabikarbóna
• 1 tk. fahéj
• 1/2 tk. ő. gyömbér
• csipet só
• 180 g barnacukor
• 100 g puha vaj
• 2 tojás
• 200 g sütőtökpüré
• 1 tk. vanília eszencia
• 100 g sütésálló csokilencse

A sütőtököt én sütöttem, de tökéletesen megteszi a piacon vagy zöldségesnél vásárolt kész sütőtök is. A lényeg, hogy szoba-hőmérsékletű legyen és kevés nedvességet tartalmazzon.

Egy tálban összekeverem a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a fahéjat, a gyömbért és a sót.

Mixerrel kihabosítom a puha vajat és a cukrot, majd egyesével hozzáadom a tojásokat. Ha már szép habos a massza, akkor mehet bele a sütőtök és a vanília eszencia is. 

A mixert alacsonyabb fokozatra veszem és belekeverem a lisztet is, végül hozzáadom a csokilencsét.

Sütőpapírral kibélelek két nagy sütőlemezt, és két kiskanál segítségével gömböket rakok a tepsire.

175 fokra előmelegített sütőben 14 percig sütöm, majd a tepsin hagyom rövid ideig, csak azután szedem rácsra hűlni.

Szarvasgombás sajtos keksz

Fonyódon van egy nagyon jó kis piac, ha jól tudom a szerdai és szombati napokon. A piacon belül van ruha, állat, régiség (már ami nem kínai), zöldség, gyümölcs és egy fedett épületben füstölt húsárú részleg is. 

Az épület előtt van egy szép nagy lakókocsi, amiből egy francia származású ember fantasztikus sajtokat árul. Igazi Kánaán. A sajtok nem olcsóak, tízezer forint körül van általában egy kiló, de amiből kér a kedves vásárló, abból azonnal vág is egy szeletkét és kóstolóra nyújtja. Az idén vettem tőle szarvasgombás sajtot is, csodás volt.

Vettem vargányát, füstölt sonkát, purpur kenyeret mellé és jó kis lakomát csaptunk amit hideg cíderrel öblítettünk le.

A sajtból maradt, haza is hoztunk egy darabkát belőle. Pár nap múlva vettem észre, hogy valamelyik drága gyermekem csomagolás nélkül tette vissza a hűtőbe, persze rendesen ki is száradt addigra. Kidobni sajnáltam, inkább egy jó kis sós kekszet sütöttem belőle. 

Hozzávalók:

• 230 g finomliszt
• 70 g kukoricaliszt
• 1,5 tk. só
• 40 g reszelt parmezán
• 40 g reszelt szarvasgombás sajt 
• 20 dkg vaj
• 3-4 ek. jeges víz

Kenéshez:

• 1 tojás sárgája
• 1 tk. tejszín

A késes robotgépbe mértem a lisztet és a sót, belekockáztam a vajat, majd annyi időre indítottam el a gépet, míg morzsásra keverte. Hozzáadtam a sajtokat, elkevertettem, majd apránként adagolni kezdtem a hideg vizet, míg a gép egy gombóccá szedte össze a tésztát. 

Fóliába csomagoltam és hűtőbe tettem. Legalább két órát, de akár 2-3 napot is pihenhet.

Lisztezett felületen 2 mm vastagra nyújtottam, majd egy derelye vágóval rombuszokat szabtam belőle. 

Sütőpapírral bélelt tesire sorakoztattam őket, majd a tejszínnel elkevert tojássárgájával lekentem mindet. Ez akár el is maradhat, de így szebb lesz a keksz színe.

180 fokos sütőben 10-12 perc alatt sülnek készre. 

A receptet elküldtem a VKF 44. fordulójára

A Baritzone Kft kiadásában megjelent Süss magad címmel egy 2012-es falinaptár, ami az én receptjeimet és fotóimat tartalmazza. Már kapható, vagy a Kft-nél megrendelhető. A szintén általuk kiadott Házias finomságok című falinaptárban is van  3-4 receptem és fotóm.