A kvircedli mintázó és a levendulás keksz

Néhány nappal ezelőtt kaptam egy nagyon kedves levelet, hogy lenne-e kedvem kipróbálni egy kézzel faragott kvircedli mintázót. Természetesen egy ilyen ajánlatot nem lehet visszautasítani, annak ellenére sem, hogy még soha életemben nem sütöttem kvircedlit. Ha valaki nem tudná, az egy sváb sütemény, amit szalagáréval készül. Babapiskóta jellegű, amit sodókhoz, borlevesekhez kínálnak.
A levél írója megnyugtatott, hogy linzer mintázására is alkalmas az eszköz, de akár mézes kekszet is lehet vele díszíteni.
A kis csomag meg is érkezett, benne egy gyönyörű, nagyon precízen faragott, tökéletesen kidolgozott mintázóval.

Már a látványa is csodás, sugárzik róla, hogy szeretettel készítették. Nem is vártam sokat, gyorsan összeállítottam egy mandulás-levendulás keksz tésztát.
Hozzávalók:

• 200 g finomliszt
• 100 g mandulaliszt (vagy őrölt mandula)
• csipet só
• 70 g porcukor
• 200 g hideg vaj
• 1 zöldcitrom (vagy fél citrom) reszelt héja
• 1 tojás sárgája 
• 1-2 tk. szárított levendulavirág

A lisztet, a mandulalisztet, a sót, a porcukrot, a levendulát és a vajat a késes betétű robotgépbe mértem, majd morzsásra dolgoztattam. Hozzáadtam a tojást és azzal is alaposan elkevertem. 

A tésztát egy fóliába csomagoltam, majd pár órára, de lehet egy-két napra is, hűtőbe tettem. 

Lisztezett felületen kb. 2 mm vastagra nyújtottam. A mintázót óvatosan belenyomtam, majd egy derelyevágóval szétdaraboltam. 

Sütőpapíros tepsire sorakoztattam és 180 fokos sütőben 8 perc alatt halvány sárgára sütöttem.

Kicsit izgultam, hogy megtartja-e sütés közben a mintát, de igen, megtartja, gyönyörű kekszek lettek!

Ha valaki ilyen mintázót szeretne, ezen a címen érdeklődhet: mail@sea.hu

Francia csokoládétorta

Azt nem tudom, hogy mitől francia ez a torta, de az biztos, hogy nagyon finom, csokoládé imádóknak való. Sok évvel ezelőtt egy rádió műsorban hangzott el a recept, egy időben gyakran készítettem, majd elfeledkeztem róla. Néhány napja kezembe került a cetli amire felírtam a receptet, gyorsan meg is sütöttem. Brownie-hoz hasonlít szerintem.

Hozzávalók:

• 10 dkg étcsokoládé (70 %)
• 150 g vaj vagy margarin
• 20 dkg cukor
• 1 tk. vanília kivonat (helyette most levendula szirupot használtam)
• 3 egész tojás
• 10 dkg liszt
• 6 dkg szeletelt mandula

A sütőt előmelegítem 160 fokra.

A csokoládét, vajat, cukrot  vízgőz felett megolvasztom. Kicsit hűlni hagyom, majd egyesével belekeverem a tojásokat, végül beleforgatom a lisztet is. Eléggé folyós tésztát kapunk, de így a jó. A szeletelt mandulát bele is lehet forgatni, de én inkább csak a tetejére szeretem szórni.

Egy kb. 22 cm-es tortaformát kibélelek sütőpapírral, beleöntöm a masszát, tetejére szórom a mandulát, majd az előmelegített sütőbe teszem. Kb. 30 perc alatt sül meg, akkor jó, ha kissé tapadós marad a közepe.

Tejszínhabbal tálalom. 

Morzsasüti

Természetesen még mindig eper és rebarbara a főszereplő. Annyira jó ez a süti, a héten már háromszor készítettem, de legszívesebben most is nekiállnék. Tegnap este a vendégünknél is nagy sikert aratott. Pillanatok alatt összeállítható, ezer módon variálható ez az angol édesség, eredeti nevén crumble.

Szeretem ilyen egy személyes kis adagokban készíteni, de természetesen egy nagyobb tálban is készíthető. Nekem langyosan a legjobb, nyáron egy gombóc vanília fagyival.

A tálkákat szinte teljesen telerakom gyümölccsel, most egyenlő mennyiségű eper és rebarbara került bele falatnyi darabokra vágva. Cukor helyett ha van itthon, habcukrot szoktam tenni a gyümölcs közé. A gyümölcs édességétől függ mennyit, ezekbe 2-2 habcukrot tettem. Mivel az eper és a rebarbara sok levet enged, szeretem kicsit besűríteni. Ehhez meghintem egy-egy mokkáskanál vanília pudinggal. Aki most a szívéhez kapott az elhagyhatja, vagy étkezési keményítőt, esetleg őrölt mandulát is használhat helyette. Tetejét megszórom a morzsával, majd 180 fokra előmelegített sütőben, az alsó rácson, kb. 20-25 perc alatt ropogósra sütöm. 

Morzsa:

• 25 dkg finomliszt
• 1 tk. sütőpor
• 12 dkg hideg vaj felkockázva
• 2 ek. barnacukor
• csipet só
• 1 tojás sárgája
• 1 ek. joghurt
• ha szükséges 1 ek. víz
• 2-3 ek. szeletelt mandula

Ha van késes robotgép, akkor nagyon egyszerű, a lisztet, sütőport és a vajat belekészítem, pár másodperc alatt morzsásra keverem. Hozzáadom a többi hozzávalót a víz és a szeletelt mandula kivételével és ismét elindítom néhány másodpercre a gépet. A vizet csak akkor adom hozzá, ha a tészta nagyon száraz maradt. Akkor jó, ha nagyobb morzsákból áll. A mandulát csak a végén keverem hozzá egy villával.
A jó morzsa könnyű,omlós, teteje ropogós, emlékeztet a linzerre miután kisült, nem pedig egy ragacsos, nehéz massza a gyümölcs tetején.
Ha nincs késes robotgép, akkor a sütőport, sót elkeverem a liszttel, majd az ujjam hegyével gyorsan belemorzsolom a vajat. Ezután egy villával keverem bele a többi hozzávalót.

A hat kis tálkához ennek a mennyiségnek a fele elég, a másik felét bezacskóztam és a fagyasztóba tettem. Így legközelebb csak a gyümölcsöket kell a tálkákba szórni.

                                     

Majomkenyér- XXXI. VKF

Ez bizony még karácsonyi ropogtatni való volt, de akkor nem került rá a sor, hogy közzé tegyem. Most viszont itt a remek alkalom, hiszen tökéletesen beleillik a soros VKF kiírásba. Garffyka témája az újrahasznosítás színesen, tarkán. Talán az utóbbinak nem felel meg, de maradék tojásfehérje felhasználásra kiváló recept.

A recept nem az enyém, még az első kenyeres találkozón kóstoltuk, Kartika készítette és igen nagy sikere volt. Az ünnepi készülődés alatt sokat gondoltam Marcsira, és miközben egyik polcról a másikra tettem a hűtőben a kimaradt tojásfehérjéket a recept is beugrott. Nem kell rajta változtatni, úgy jó, ahogy ő megadta annak idején:

Hozzávalók:

• 4 tojásfehérje
• 14 dkg kristálycukor
• 14 dkg finomliszt
• 8 dkg mandula barna héjával (vagy mogyoró)

A tojások fehérjét egy csipet sóval elkezdem verni, majd apránként hozzáadom a cukrot is. Nem kell beton keménységűre készíteni, szép csúcsos legyen a hab. A mandulára szórok egy evőkanállal a lisztből, a többit  apránként beleszitálom a habba. Óvatosan közékeverem a mandulaszemeket is. Egy nagyobb őzgerinc formát vékonyan kiolajozok, majd egy sütőpapírt beleszabok. Ebbe símítom a masszát és 180 fokos sütőben világosra sütöm. Kiborítom, a papírt lehúzom róla és rácsra teszem. 1-2 napig hagyom szikkadni. Ezután kb. 2 mm vastag szeletekre vágom és sütőpapírral bélelt tepsire fektetem őket. 180 fokos sütőben újra sütöm, óvatosan, nehogy nagyon megbarnuljanak. Kb. 4-5 perc alatt készen is van.

Fém dobozban hetekig eláll. Remek kisérője egy finom kávénak vagy teának.