2011. június 28., kedd

Slambuc

Krumplis tarhonyát kezdtem főzni, aztán slambuc lett belőle. Tudom, tudom, a slambuc eredetileg bográcsban készül, de miért ne lehetne ezt a remek pásztor ételt fazékban is elkészíteni! Persze a füstös íz hiányzik róla, de még így is igazán remek lesz.
A slambuc sütése művészet, különösen, ha bográcsban készül. Lábasban egyszerűbb művelet, főként ha tapadás mentes változatban főzzük. Én a cocotte edényt használom hozzá, helyette talán egy jó mély wokkot választanék, abban is remekül lehet forgatni. 
Az eredeti recept szerint mindössze öt hozzávalóból áll. Kell hozzá szalonna, hagyma, krumpli, tészta és pirospaprika. No meg némi só és bors, de még véletlenül sem tévesztendő össze a krumplistésztával. Én felturbóztam egy kis kolbásszal és tettem hozzá egy-egy paprikát és paradicsomot is.
Levágok a füstölt szalonnából egy szép szeletet és kockára vágom, majd kiolvasztom a zsírját. Kiszedem, félreteszem. A visszamaradt zsiradékban hólyagosra pirítok egy csomag (20-25 dkg)  lebbencstésztát. Fontos, hogy a tészta jó minőségű legyen! Kiszedem és most egy apróra vágott hagymát pirítok meg, adok mellé egy feldarabolt paprikát is. Amikor szép aranysárga a hagyma, visszateszem mellé a szalonnát és a tésztát. 4 közepes méretű burgonyát kockára vágok, az is megy a lábosba. Meghintem őrölt pirospaprikával és felengedem annyi vízzel, ami épp ellepi. Egy nagyobb paradicsomot kettévágok és belereszelem a nagy lyukú sajtreszelővel, így a héja a kezemben marad. Addig főzöm, míg az összes vizet elfövi, csak a legelején keverem meg, később már nem, mert összetörik. Amint alig van rajta lé hozzáadom a felkarikázott kolbászt, nem sokat.
Innen kezdődik a rázogatás, dobálás, ami különösen a bográcsban művészet. A slambucot ugyanis le kell pirítani, majd kicsit feldobva fordítani rajta. Ezt úgy csinálom, mint amikor a zöldséget forgatom. felemelem az edényt, először kicsit magamtól eltolom, majd magam felé rántom az edényt, juszt sem jut eszembe ennek a mozdulatnak a hivatalos neve... Így a benne lévő étel megfordul. Állítólag az igazi slambucot 33-szor kell megfordítani. Ezalatt összeáll egy gombóccá (nálam most az edény formája miatt nudlivá), és körbe kap egy szép pirult réteget, a közepe pedig lágy, szaftos marad. Nos, én nem számoltam, de az biztos, hogy nagyon finom lett. A kovászos uborka szerintem elengedhetetlen hozzá.

2011. június 27., hétfő

Kapros zöldbableves

Ez megint csak egy olyan étel, amit itt, Makón ismertem meg. A zöldbableves előtte nekem egy rémálom volt (bocs anyu), de így kaprosan, savanyítva, jó sok füstölt hússal vagy kolbásszal, rengeteg csipetkével nagy kedvenc lett.
Általában füstölt nyúlját veszek, ha az nincs, akkor kolbász vagy apró kockára vágott füstölt sonka is tökéletes.
A füstölt húst darabokra vágom és felteszem főni. Amikor félig kész, hozzáadom a megtisztított, feldarabolt zöldbabot, egy kis fej vöröshagymát a vörös héjával együtt, 2 gerezd fokhagymát és egy csokor apróra vágott  
kaprot. Sózom, teszek rá őrölt borsot és lassú tűzön készre főzöm. Ha kolbászt vagy sonkát használok, azt a zöldbabbal együtt hideg vízben (húslevesben) kezdem főzni.
Míg a leves fő egy tojásból elkészítem a csipetkét.
Végül a levest rántással sűrítem, majd beleszórom a csipetkét is, és hagyom, hogy még egyet forrjon. Elzárom alatta a lángot és ecettel ízesítem. Tejfölt csak tálaláskor kínálok hozzá.

2011. június 24., péntek

Pudingos csiga

A héten nem sütöttem semmi újat, a hőség elvette a kedvemet. Volt, hogy kenyér helyett lepénykenyér sült, vagy a fagyasztóból került elő a vésztartalék.
Egy pudingos csigára azért futotta. Semmi extra, a kakaós csiga tésztáját dagasztottam be, majd kentem meg a szoba hőmérsékletű pudinggal, most csokoládé ízűvel, szórtam rá fehér csokilencsét és némi aszalt áfonyát.
A vaníliás pudingra fekete csokit és mazsolát szoktam tenni.
Nálam belefér egyszer, egyszer a bolti puding, akinél kiveri a biztosítékot készítsen hozzá házi vanília vagy csokoládé krémet.
A pudingtól a tészta még másnap is egészen puha marad.
A tészta hozzávalói:
  • 50 dkg finomliszt
  • csipet só
  • 1 ek. tejpor (elhagyható)
  • 3 ek. cukor
  • 1 egész tojás
  • 1 tojás sárgája
  • kb. 2,5 dl tej
  • 2 dkg élesztő
  • 8 dkg olv. vaj
Az olvasztott vaj kivételével mindent a kenyérsütőgép üstjébe készítek és elindítom a dagasztást. Kb. 10 perc után kis adagokban öntöm hozzá az olvasztott vajat, tovább dagasztom a kalácstésztát. Ezután vagy a kikapcsolt gépben vagy kelesztőtálban kelesztem duplájára. Lisztezett deszkára borítom és kb. 3 mm vastag téglalapra nyújtom. 
Töltelék:
  • 1 csomag pudingpor
  • 4 dl tej
  • 3-4 ek. cukor
  • 5 dkg csokoládélencse
  • 5 dkg aszalt áfonya
A krémhez a pudingport elkeverem a tejjel, majd állandó keverés mellett sűrűre főzöm. Hozzáadom a cukrot, lefedem egy fóliával és szoba hőmérsékletűre hűtöm.
A kinyújtott tésztára kenem a krémet, megszórom a csokoládéval és az aszalt gyümölccsel, feltekerem mint a beiglit és ujjnyi vastag szeletekre vágom. Sütőpapírral bélelt tepsire ültetem őket, egymástól kicsit távolabb. Ismét hagyom 30 percig kelni.
180 fokra előmelegített sütőben kb. 18-20 perc alatt pirosra sütöm.



2011. június 23., csütörtök

B!Chef - Oszd meg és főzz


Szeretnél EGY ÉVEN KERESZTÜL minden héten tízezer forint értékben bevásárolni a város legújabb delikát üzletében? Szeretsz és tudsz is főzni és jókat enni? És szereted mindezt megosztani a barátaiddal? A Baldaszti's Delikátesz és Bisztró FŐZŐVERSENYT hirdet, amelynek győztese a Baldaszti's hivatalos törzsvásárlójává válik, azaz 1 ÉVEN keresztül, összesen 52 héten át, 10 000 forint értékben vásárolhat az üzletben. 


A részletekről ITT olvashattok!

2011. június 20., hétfő

Kalács öregtésztával

Valamikor régen sütöttem már öregtésztával kalácsot, de a hokkaidó hódítása után háttérbe szorult. Most feladatot kaptam, méghozzá nem is akár milyet. Vőfély kalácsot kell sütnöm egy kedves ismerős pár esküvőjére. Eléggé nyomaszt a feladat, életük legszebb napját még sem csúfolhatom meg egy ronda kaláccsal. Próbáltam finoman hárítani a felkérést, de ők ragaszkodnak az én általam sütött kalácshoz. 
A vőfélykalács kerek. A ceremónia mester kulacsán tölti az egész napot, várja, hogy éjfél után az ifjú pár széthúzza, eltörje. Akinek a nagyobb darab marad a kezében, az lesz az úr a háznál... 
A kerek kalács sütése még rizikósabb, terülhet, elmászhat, repedhet, összeeshet, stb... ráadásul a nagy meleg sem dolgozik a kezemre. Bőszen gyakorolok, apró kis változtatásokat vetek be minden alkalommal, figyelem, hogyan viselkedik a tészta. Az öregtésztás változat már biztos nyerő, ismét beleszerettem, fantasztikus állagú, ízű lesz tőle a kalács.
Hozzávalók:
  • 40 dkg finomliszt
  • csipet só, 
  • 2-3 ek. cukor
  • 1 tojás
  • 15 dkg öregtészta
  • 2 dl habtejszín
  • kb. 1 dl tej
  • 2 ek. burg.pehely (elhagyható)
  • 1,5 dkg friss élesztő
  • + 1 tojás a kenéshez
Az összes hozzávalót a kenyérsütőgép üstjébe készítem. Dagasztás programon (most nyáron nyitott tetővel), 20 perc alatt bedagasztom a tésztát. Ha a vége felé nagyon ragacsos, lágy lenne, akkor adok hozzá még egy-két ek. lisztet, az állaga függ a tojás nagyságától és az öregtészta lágyságától.
Kelesztőtálban 40 percig hagyom kelni.
Enyhén lisztezett felületre borítom, darabokra vágom, azokból rudakat sodrok és megfonom. Sütőpapírral bélelt tepsire ültetem, egy ruhával letakarom és hagyom duplájára kelni.
Ezalatt a sütőt előmelegítem 180 fokra. A megkelt tésztát lekenem egész felvert tojással, majd kb. 35-40 perc alatt szép pirosra sütöm.
Rácsra teszem hűlni.



2011. június 17., péntek

Cseresznyés csokoládétorta


 A férjem fűnek-fának elpanaszolja, hogy már hetek óta nincs rendes süti itthon, minden gyümölcsös, pedig ő csak a csokis édességeket szereti. Ha egyszer gyümölcsszezon van... Tegnap miközben főztem a balzsamecetes cseresznyelekvárt, arra gondoltam, hogy ez mennyire jó lenne egy finom csokitorta töltelékének. De nem piskótát képzeltem hozzá, annál szaftosabb, csokisabb alap járt az eszembe, valami, ami hasonlít a brownie-ra. Van egy ilyen receptem, azt használtam, kicsit kevesebb cukrot, több kakaót tettem bele és mivel nem volt itthon vajam, olajat használtam. Szeretem ezt a receptet, mert nem kell hozzá mixer, habverő. Egy tálba összekeverem a száraz, másikban a nedves hozzávalókat, összeöntöm, egy spatulával simára keverem és mehet is a sütőbe.
A torta csodás lett, bár a férjem amikor meglátta, nehezményezte benne a gyümölcsöt, de végül levette a lábáról.
Hozzávalók:
  • 2 csésze liszt
  • 1,5 csésze cukor
  • 1 tk. szódabikarbóna
  • 1/2 tk. sütőpor
  • 1 tk. vanília vagy levendula eszencia
  • 1 mk. só
  • 1/2 csésze kakaópor
  • 3/4 csésze író (nálam félcsésze tej és negyed csésze joghurt)
  • 3/4 csésze víz
  • 1/2 csésze vaj (nálam olaj bőven mérve)
  • 2 nagy tojás (vagy három kisebb)
A csésze 2,5 dl-es. 
Amint már írtam, egy tálba mértem a lisztet, a cukrot, a sót, a szódabikarbónát, a sütőport, és a kakaóport. Egy másikba a tejet, a vizet a joghurtot, az olajat, a tojásokat, és a levendula eszenciát.
Mindkettőt alaposan összekevertem, majd a szárazanyagokhoz öntöttem a nedves keveréket. Egy spatulával simára dolgoztam és beleöntöttem egy 24 cm-es tortaformába, aminek az alját kibéleltem sütőpapírral.
170- 180 fokos sütőben 40-45 perc alatt sült készre, az utolsó 10-15 percben letakartam a tetejét egy fóliával. 
Amikor kész lett kivettem, pár percig hagytam a formában hűlni, majd lehúztam róla a tortakarikát és rácson hűtöttem tovább. A közepe felpúposodik, nekem tetszett így, de akit zavar, fejjel lefelé hűtse, akkor eltűnik a púp.
Elkészítettem a cseresznyelekvárt. 
Hozzávalók:
  • 1 kg cseresznye kimagozva
  • 20 dkg cukor
  • 0,5 dl balzsamecet szirup
  • egy cs. Dr. Oetker 3:1 zselésítő
A kimagozott cseresznyét a cukorral 5 percig főztem, majd hozzáadtam a balzsamecetet és a zselésítőt. További két percig hagytam rotyogni. Kb. egyharmadát használtam fel a tortához, a többit üvegbe töltöttem.

2,5 dl tejszínt kemény habbá vertem. 
A kihűlt tortát kettévágtam, majd megkentem a tejszínhabbal, rákanalaztam a szintén kihűlt lekvárt. Ráillesztettem a tetejét, meghintettem kakaóporral és 1-2 órára a hűtőbe rejtettem.


2011. június 14., kedd

Ribizlis-morzsás puffancsok





















Számomra ismét bebizonyosodott, hogy nincsenek véletlenek. Pár héttel ezelőtt kaptam egy levelet egy fotóval, és azzal a kéréssel, hogy próbáljam meg előállítani itthoni körülmények között ezt a péksüteményt. A sütemény német neve Johannisbeer-Streuseltaler, vagyis nyers fordításban ribizlis édesmorzsás tallér, állítólag sváb eredetű.  M. leírta a tasakon található hozzávalókat is. A süti nagyon megtetszett, felírtam magamnak, hogy amint megjelenik a piacon a ribizli próbálkozzam vele.

És amiért nincsenek véletlenek. Macus barátnőm már jó pár hete, hónapja mondott egy könyvet, ami szerinte nekem tetszeni fog. Már többször voltam érte a könyvtárban, de vagy egyszerűen elfelejtettem a nevét, vagy pont nem volt bent. Legutóbb felírattam, egy hete értesítettek, hogy mehetek érte. A könyv maga meglehetősen limonádé, de van benne egy-két érdekes recept. És láss csodát, rögtön a legelső oldalon, mielőtt még elkezdődne a cselekmény ennek a morzsás zsemlének a receptje áll. A könyv szerint lengyel eredetű. Nekem mindegy, hogy sváb vagy lengyel a recept, az elkészítési mód szinte ugyanaz, egy kalácstészta alapon édes morzsás réteg, valamilyen gyümölcs töltelékkel.  Annyi a különbség, hogy a gyümölcsöt ebben nem a morzsába keveri, hanem készít egy mélyedést a zsemlébe, abba tesz gyümölcsöt, lekvárt, én még akár vanília vagy csoki töltelékkel is el tudom képzelni, majd így borítja be a morzsával. Ez az ötlet jó, én is így készítettem, de a szépsége kedvéért a morzsába is tettem kevés ribizlit.
Azt nem tudom, hogy milyennek kellene lennie, hiszen még soha nem kóstoltam, de mondhatom, nagyon-nagyon finom péksütemény lett. Leginkább frissen élvezhető, ezért ami nem fogy el azonnal, azt érdemes lefagyasztani. Jól variálható, hiszem más-más gyümölccsel, töltelékkel mindig új péksüteményt kapunk.

Hozzávalók:

  • 400 g finomliszt
  • csipet só
  • 2 ek. cukor
  • 1 tojás
  • 1 tojás sárgája
  • 1 citrom reszelt héja
  • 100 g öregtészta
  • 2 dl tejszín 
  • 1,5 dkg friss élesztő
Tetejére: 
  • 4-5 dkg olv. vaj
Morzsa:
  • 150 g finomliszt
  • 80 g hideg vaj
  • 80 g barnacukor
  • 1 mk. sütőpor
  • csipet fahéj
  • 1-2 ek. tejszín
  • kb. 20 dkg ribizli 
A tészta hozzávalóit bekészítem a kenyérsütőgép üstjébe. Ha tejszín helyett tejjel és vajjal készítem, akkor a vajat csak a dagasztás utolsó 5 percében adom a tésztához. Lágy, könnyű kalácstésztát dagasztok, amit duplájára kelesztek.
Lisztezett felületre borítom, majd kb. tojás nagyságú darabokra osztom, nekem 18 db lett belőle. Kis zsemléket formázok és sütőpapírral bélelt tepsire ültetem őket (2 nagy tepsi), egymástól távolabb. Letakarom egy ruhával és kb. 30 percig hagyom pihenni.
Ezalatt elkészítem a morzsát. Késes aprítóba készítek mindent a ribizli kivételével, és csak addig indítom el a gépet, míg nagyobb morzsákra keveri. Ezután egy villával keverem bele a gyümölcs felét.

A kissé megkelt zsemléket vastagon lekenem olvasztott vajjal. Az ujjammal a közepébe egy mélyedést készítek, amit megtöltök ribizlivel, majd a zsemlék tetejét megszórom az édes morzsával. Ez nem könnyű feladat, talán kézzel a legegyszerűbb.

Ismét hagyom kb. 10-15 percig kelni.
A sütőt ezalatt előmelegítem 170 fokra. Kb. 18-20 perc alatt sülnek készre, vigyázni kell, mert a sütés végén gyorsan barnulnak.
Rácsra szedem hűlni őket. Amint szoba hőmérsékletűek, megcsorgatom őket citrommázzal. 

Citrommáz:
  • 50 g porcukor
  • 2-3 ek. citromlé
A porcukrot egy tálba szitálom, majd annyi citromlevet facsarok hozzá, amivel még jó sűrű marad a máz.
Egy kanál segítségével díszítem meg vele a morzsás zsemléket.



















Az öregtésztás változat helyett egy egyszerű kalácstésztából is lehet készíteni természetesen. Ezt ajánlom hozzá.

Az illatok és a fotózás is nagyon izgalmas:

2011. június 8., szerda

Cseresznyés focaccia és Blogkóstoló

Érik a ropogós cseresznye.....így aztán tegnap vacsorára cseresznyés focaccia-t (lepényt) sütöttem. Ó, de jó volt! Tolták a fiúk befelé rendesen.
Egyszerű kenyértészta, ropogós cseresznye, kevés cukor és mandula és pici rozmaring...
Hozzávalók:

  • 50 dkg liszt
  • 1,5 dl tej
  • 1,5 dl víz
  • 2 tk. só
  • 3 ek. olaj
  • 1 tk. cukor
  • 2 dkg friss élesztő
tetejére:
  • 50 dkg cseresznye
  • 3-4 ek. citrusos olívaolaj
  • kis ág rozmaring
  • 3-4 ek. barnacukor
  • 3-4 ek. mandula
Először összeállítottam a kenyértésztát, és hagytam duplájára kelni.
Míg kelt kimagoztam a cseresznyét.
A legnagyobb sütőlemezt kibéleltem sütőpapírral, a megkelt tésztát beleterítettem. Az ujjammal mélyedéseket nyomkodtam bele és meglocsoltam citromos olívaolajjal. megszórtam finomra vágott rozmaringgal.
Rászórtam a cseresznyét, meghintettem a cukorral és a mandulával. Addig hagytam ismét kelni, míg 180 fokra felmelegedett a sütő.

30 perc alatt sül szép ropogósra.



















A citromos olívaolajat, amit a lepényhez használtam a Blogkóstolón kaptam egy kedves olvasómtól. Köszönöm neki itt is:)
A Blogkóstolón, ami számomra izgalmasan indult. Pénteken délután értem oda az úgy nevezett háttérkonyhába.  Még pár bloggertársam ott volt, néhányan feszülten, néhányan kisimultan... attól függően, hogy álltak az előkészületekkel. Rövid örömködés után neki kezdtem az  öregtészta dagasztásának. A profi dagasztógép láttán majd körtáncot jártam, de korai volt az öröm. Volt némi kavarodás a liszt körül is, de azt igen gyorsan sikerült orvosolni, a séf úrnak köszönhetően. Az óriási dagasztógép üstjébe öntöttem a 10 kiló lisztet, az élesztőt. Bekapcsoltuk a gépet és meg se moccant. Az egyik, idegileg már nem épp toppon lévő szakács kicsit megrugdosta, de semmi. Én megsimogattam, biztosítottam róla, hogy nagyon fogom szeretni, ha végre nem szabotálja a munkát, semmi... "Dezsavű" érzésem volt. A dagasztógép tavaly is megijedt tőlem....
Nem volt mit tenni, kézzel kellett dagasztani. Közben a rugdosós szakáccsal is megvívtam a harcomat, szerinte nem jó amit csinálok, a kovászt nem így kell... (a végén azért jó hangulatban váltunk el).
 Elkezdtem az üstben összegyúrni a tésztát, talán mondanom sem kell a konyhán minimum 40 fok volt. Amikor végre egy nagy massza lett kiöntöttük egy deszkafelületre, ott folytattam. Végül levágtam egy nagy darabot belőle és odacsaptam az asztalhoz. Nem egyszer, nem kétszer, talán százszor is, teljes erőből, minden dühömet beleadva. Nagy tetszést váltott ki a jelenlévőkből, Horasz beállt segíteni, ezután ketten ütemre csapkodtuk , így egész gyorsan készen lettünk. A fáradságot a szomszédos kínai étteremben oldottuk egy pohár sörrel.

Másnap én kezdtem a legkorábban, hatra mentem a Millenáris parkba. Épp akkor ért oda a hűtőkocsi is, amivel hozták az alapanyagokat, kellékeket. Gyorsan összeszedtem ami az enyém, elrendeztem a munkapulton, hogy semmi se maradjon ki, addigra beállították az új dagasztógépet, ami csak a második adag dagasztása után állt le, de egy gyors villanyszerelőnek köszönhetően ismét dolgozni kezdett, pont még mielőtt sokkot kaphattam volna. Közben megérkeztek a szakács tanulók is, akiket segítségül kaptunk. Le a kalappal előttük. Nagyon lelkesek, segítőkészek voltak. Remélem, a tanáruk nem felejti el a külön dicséretet kiosztani nekik, nagyon megérdemelték!
Hihetetlenül gyorsan haladtam, úgy hogy rövid idő után elmúlt a félelmem. A dagasztógéppel egyszerre 4 kiló lisztet dolgoztam fel, a kelesztéshez volt elegendő helyem, és végül egy hatalmas profi sütő állt rendelkezésemre, amibe talán 12 tepsit is betehettem volna egyszerre.( Tavaly volt a kis kemencém, amiben egyszerre egy tepsi fért el és volt egy sokkal kisebb sütő, amin osztoznunk kellett.) Jól ment a munka. Egy tepsi bucit azért sikerült szegény Lorien tésztájára ejtenem. Épp betette legalulra sülni, én meg legfelülről húztam ki a tepsit, de a bucik akkorára dagadtak, hogy a rács lehúzta őket...szegény, majdnem összeomlott a látványtól, én meg a lelkiismeret furdalástól.
Néhány óra múlva mindenhol a bucik sorakoztak. Jöhettek a vendégek.
Érdekes volt, hogy míg tavaly a helyszínnek és az elrendezésnek köszönhetően mi bloggerek egymástól kicsit elzárva voltunk, addig az idén a közös pult mögött egész jó kis csapattá kovácsolódtunk, végig kóstoltuk egymás főztjét, ötleteltünk, nevetgéltünk, jól éreztük magunkat. Ugyanakkor tavaly a vendégek kerültek ilyen közel hozzánk...
Tavaly olyan volt, mintha egy hatalmas házibulin főztünk volna, az idén inkább a profi háttér volt a meghatározó. Egy biztos, hogy mind a tízen kitettünk magunkért, mindenki beleadott mindent, bízom benne, hogy nem okoztunk csalódást.

2011. június 6., hétfő

Levendulás mentaszörp

A legjobb hűsítő, amit ebben a melegben csak el lehet képzelni. Na jó, pontosítok, a legjobb alkohol mentes hűsítő. Már a sokadik adagot készítem, amint akkora a menta, hogy egy csokorral tudok szedni, máris főzöm a következő adagot.
Hozzávalók:

  • 1 kg cukor
  • 1 l víz
  • 10 -12 levendulavirág (vagy egy csapott ek. szárított)
  • 1 jó nagy csokor menta
  • 1 ek. citromsav
A vízből és a cukorból szirupot főzök. Elzárom alatt a lángot, és beledobom a mentát, a levendulát és a citromsavat. Lefedem, hagyom kihűlni, majd leszűröm. Ha azonnali fogyasztásra szánom, akkor egyszerűen üvegbe töltöm és a hűtőben tárolom. Ha hosszabb kifutásra készítem, akkor ismét felforralom, üvegekbe töltöm, majd száraz dunsztban hagyom kihűlni. A száraz dunsztoláshoz nagyon jól bevált a hűtőtáska.
Citrommal, jéggel, friss mentalevéllel kínálom.

2011. június 2., csütörtök

Blogkóstoló

Holnap kezdődik a Dinig Guide Food Show és a  Budai Gourmet Fesztivál egy helyszínen, a Millenáris parkban. A park teljes szabadtéri területét a Sziget Kft. által szervezett Budai Gourmet fesztivál kiállítói, hazai éttermek, termelők, borászok és manufaktúrák foglalják majd el. A Food show programjai pedig a legnagyobb csarnokban, a B épületben lesznek megtartva.

Június 3-5 között  lesz Tefal - Dining Guide Blogkóstoló, legjobb cukrászdák bemutatkozása, csokoládé manufaktúrák előadása, fűszer, olaj, sonka, szarvasgomba bemutató, főzőiskola gyerekeknek, konyhatechnikai kiállítás és nem utolsó sorban konferencia a gasztroturizmusról, a Bocuse d'Or versenyen nagy elismerést kiváltó kaviár hazai premierje valamint az Év Étterme cím jelöltjeinek kihirdetése mellett Közép-Európa tíz legjobb éttermének bemutatása.


Az elmúlt néhány nap már csak a Blogkóstolóról szól. Vele kelek, vele álmodok, körülötte forog minden gondolatom, izgulok, sokkal jobban mint tavaly. Azt mondjuk nem értem, hogy álmomban miért sütök mindig epres sütiket a kóstolóra, miért nem a medvehagymás bucik rögzülnek a fejemben. Lehet, hogy abból már túl sokat sütöttem? Minden esetre holnap útra kelek, de előtte ma még sütök, főzök, hogy a kis családom éhen ne haljon míg oda leszek.


Szombaton találkozzunk, remélem jöttök, mi nagyon várunk mindenkit!