Ez nem sütés, de muszáj megmutatnom mit alkottam az elmúlt tíz este. A közös kötéskor hozta Jutka ezt a gyönyörű sálat, egyből beleszerettem. Akkor még csak csodáltam, kötésre nem gondoltam, egyébként sem volt fonalam és kötőtűm sem. Pár nap múlva meglátogatott Macus. Gyönyörű fonalat hozott, a színe nagyon megtetszett, ő meg átadta nekem, kötőtűt is adott hozzá, sőt a minta leírását is. Az ő "hibája", hogy nekiláttam. Húsz éve kötöttem utoljára, félve fogtam hozzá. De meg kell mondjam legalább anynira élveztem, mint a kenyérsütést.
Fogalmam sincs, milyen fonalból kötöttem, pedig Macus mondta. Azt tudom, hogy hatos tűvel készítettem és 20 dkg kellett belőle. Több mint két méter hosszú lett és 47 cm széles, tekintélyes darab.
Rémálmom a blokkolás volt, megkínlódtam vele, az sem biztos, hogy jól csináltam, de este tízkor már nem akartam Macust hívni.
A két rész összedolgozása viszont nem okozott gondot, hála a Ahama kötősulijának.
A felső kép blokkolás előtt készült, az alsó utána.
