Kenyérsütés gépben - jól bevált fehérkenyerem

Eléggé el nem ítélhető módon nem írtam még a gépi kenyérsütésről. Pedig a házi kenyérsütést legtöbben ott kezdjük, és késöbb is többnyire abban dagasztjuk a tésztát. Arról már nem is beszélve, hogy a Kenyérfesztiválon nagyon sok érdeklődőnek igértem róla bejegyzést.
Gépben nem nehéz kenyeret sütni, de némi kis odafigyelést azért igényel. Ki kell tapasztalni a megfelelő tészta állagot, ami a gépünkben tökéletes kenyeret eredményez. A receptek minden gépben elkészíthetőek, esetleg egy-két evőkanál folyadékot vagy épp lisztet kíván még a saját gépünk. Ez szerintem egyébként nem is annyira a géptől, mint az általunk használt liszt minőségétől, víz keménységétől függ. Liszteknek más-más a folyadék felvevő képességük ezért lehet némi eltérés. Én mindig tótkomlósi lisztet használok, de volt már, hogy az egyik szállítmány majd fél decivel több vizet vett fel. Befolyásolja a hőmérséklet, a páratartalom is, a hideg vagy a meleg beálltával szintén lehet, hogy egy picit módosítani kell a recepten. De semmi pánik!
A jó tészta rugalmas, de nem kemény, ujjunkkal megnyomva kicsit benyomódik, majd vissza is ugrik. Felülete szép síma, a dagasztás végére fényes, hólyagos.
Ha a dagasztás második felében a tészta lágy, a gép oldalára tapad miközben keveri, onnan elválva farkincát húz, az ujjunkkal megnyomva ragacsos, akkor biztos, hogy a tészta lágy. Ilyenkor kell még 1-2 ek. lisztet hozzáadni, de egyszerre csak ennyit, majd megvárni, hogy eldolgozza és szükség szerint csak ezután kell még hozzáadni a következő kanállal. Ha ennél több kell, akkor azért az már gyanús, hogy valamit elmértünk. Ha sütés közben beesik a kenyér teteje, összeesik, akkor sok a folyadék vagy az élesztő. Először a folyadékra érdemes gondolni, az általam megadott 1 dkg élesztő nem sok. Legközelebb csökkenteni kell kicsit.
Ha a tészta hangosan veri az üst oldalát, felülete rücskös, ujjunkkal megnyomva kemény, nem rugalmas, na akkor biztos, hogy a tésztánk kemény. Ilyenkor jöhet hozzá 1-2 ek. folyadék. Ezt is meg kell várni, míg beledolgozza, majd csak ezután adni még hozzá, ha szükséges.
A jól bevált fehérkenyerem szinte módosítás nélkül megsüthető kenyérsütőgépben.
Hozzávalók:

• 2,8 dl folyadék
• 1,5 tk. só
• csipet aszkorbinsav (vagy 1 ek. ecet)
• 2 ek. olaj (vagy 2 dkg vaj)
• 50 dkg BL 80 liszt
• 1 tk. cukor
• 1 dkg élesztő

• 10 dkg öregtészta (vagy 10 dkg kovász)

A folyadék lehet csak víz, lehet csak tej, lehet fele-fele arányban víz és tej. Lehet egy kis pohár joghurt felhígítva vízzel.
Az aszkorbinsav vagy az ecet a sikérszálak fejlődését segíti elő, gondoljunk pl. a rétestésztára, abba is kell ecet, hogy könnyebben húzható legyen, ne szakadjon. Ezen felül morzsásodás gátló hatása is van.
Érdemes kenyérlisztet beszerezni, akár közeli malomból, bio,-vagy reformboltból, multikból. Ezeknek magasabb a sikértartalmuk, szebben kelnek. Egy teáskanál sikérrel feljavítható a síma 55-ös liszt is, vagy fele-fele rétasliszt és finomliszt keverékkel is javíthatunk a minőségén.
Öregtészta vagy kovász természetesen nem fontos a kenyérbe, de én bizony azt mondom, anélkül nem igazi a kenyér. Tőle lesz "bolti" jellegű az íze, már jó értelembe véve.
Az alaprecept meghagyásával csipogáskor tehetünk hozzá magvakat is. Ezektől finomabb, különlegesebb lesz a kenyér. 1-1 evőkanál len,-szezám,-napraforgó,-tökmag kerülhet bele illetve 1 ek. pehely. Ez lehet zab, rozs vagy pehelymix keverék.
Kerülhet bele akár apróra vágott aszaltparadicsom is, bazsalikommal.

Az összes hozzávalót bepakolom a gépbe, mindig ezt a sorrendet használva, így biztos, hogy nem felejtek ki semmit, ezt már álmomban is összeraknám. A gépek leggyengébb pontja viszont az üst, illetve a tüske, ami mellett elkezdik ereszteni az olajat. Ezt állítólag ki lehet védeni, de késleltetni mindenképpen azzal, ha a liszt kerül az üstben legalulra, a folyadék pedig a tetejére. Talán érdemes megfogadni a tanácsot, szervízektől származik.
A kenyeret alapprogramon, közepes méreten kell készíteni, a szín választása ízlés kérdése, én közepesre szoktam állítani.
Elindítom a dagasztást. Az egylapátos gépek azonnal dolgozni kezdenek, ezekbe télen érdemes a folyadékot szobahőmérsékletre felmelegíteni. A kétlapátosok előmelegítenek, csak ezután kezdenek dolgozni. Rövid keverés után jön egy rövid dagasztás, majd egy pár perces pihentetés. Az első dagasztás végére illik a tésztának összeállni, de ekkor még nem kell tőle várni, hogy szép síma legyen. A pihentetés után jön a második dagasztás, annak végén a csipogás. Ez jelzi, hogy most lehet beletenni a magokat, fűszereket vagy akár aszalt paradicsomot, stb... csipogás után 5 percig dolgoznak a gépek, legalábbis a legtöbb. Az öt perc letelte után jön a kelesztés. Kelesztés közben egyszer vagy kétszer a lapátok belekevernek a tésztába, ez az úgynevezett ejtés, amire szerény véleményem szerint nincs szükség. Ezért a dagasztás végén kiveszem a lapátokat a gépből, a tésztát gyors mozdulattal középre igazítom, vigyázva, hogy a gép ne hüljön le. Ekkor egy nagy összehajtogatott abrosszal letakarom az egész gépet. Ez különösen télen, a hűvösebb időben fontos. A legtöbb gép teteje nem zár rendesen, szökik a meleg, így lehet ezen segíteni. Amikor az utolsó egy órában elindul a sütés úgy igazítom ezt az abroszt, hogy a szellőző nyílások szabadon maradjanak, a gőz távozni tudjon. A csipogás azt jelzi, hogy kisült a kenyér, lehet kivenni. Rácsra téve hagyom kihülni.

Ez a kenyér jól kitöltötte az üstöt amint látszik is, viszont nem kelt túl, az pedig a kisült kenyéren látszik. Hamarabb át kellett volna kapcsolni sütésre, akkor szebb lett volna. Nagyon ideálisak voltak a körülmények, megfelelő a hőmérséklet, friss az öregtészta, ezért tapadt fel az ablakra. A kelés tökéletes volt, nem esett be a teteje, nem lett a közepén kráter.