
Chef Viki és Anyucika tisztelt meg ezzel az újabb díjjal, köszönöm nekik!
Úgy látom, már körbe ért, így nem nevezek meg senkit, szeretettel küldöm minden kedves blog író társamnak!

Összeszaporodtak a dolgaim az utóbbi napokban, kevesebb jutott konyházásra, a szokásos napi kenyéren kívül nem sok mindent készítettem. Tegnap azért vágytunk egy kis desszertre, így egy gyors morzsasütit dobtam össze. A gyümölcsös desszertek kedvelőinek ajánlom, nagyon gyors és nagyon finom édesség. Számtalan variációban készíthető, kedvenc vagy épp szezon gyümölcsökkel, de mirelittel is működik télen. lehet egy nagy tálban vagy több kisebben sütni. Langyosan egy gombóc vaníliafagyival verhetetlen.
Az igazság az, hogy ez nem új kenyér, a jól bevált fehér kenyérből született. Egy darab graham liszt árválkodott a bolt polcán, ráadásul tótkomlósi volt, amit én nagyon szeretek, de még nem hoztam a malomból ezt a fajtát. Valahogy a graham kenyér eddig kimaradt, pedig nagyon jó ízű.

Lángost nem túl sűrűn sütök itthon, mert van a piacon egy remek lángosos. Csaba tökéletes lángost süt, bármerre jártunk eddig, sehol nem ettünk olyat, mint az övé. Ha megkívánjuk, tőle hozok többnyire, ilyenkor általában sikerül rábeszélnie egy fokhagymásra is a férjemnek, tudja, hogy ő azt szereti.
Lekvárt szeretek főzni, bár kétség kívül sokkal jobb lenne télen csinálni, nem a szaunára hasonlító konyhában. Úgy terveztem, hogy hajnalban kelek, és kifőzöm a tegnap előkészített gyümölcsöt. Persze a hajnali kelésből nem lett semmi, de a lekvár elkészült. Most csak tíz kiló barackot vettem, majd még kétszer tervezek ugyanennyit, több részletben talán nem olyan vészes.
Befőtt készítése nem épp a kedvenc konyhai elfoglaltságom, ezért ahol csak lehet egyszerűsítek vagy gyorsítok rajta, azaz kikerülöm a dunsztolást. A fosztott meggyet még a múlt héten készítettem. Kimagoztam a meggyet, majd egy nagy tálban lecukroztam. Ha jól emlékszem 25-30 dkg cukor kell egy kiló meggyhez, őszintén szólva nem mértem. Kevés rumot is öntöttem hozzá, illetve egy teáskanálnyi tartósítószert is. Jól összekevertem, majd három napig hagytam állni, naponta többször átforgattam. Ennyi idő alatt elolvad a cukor és enged annyi levet, amivel már fel lehet tölteni az üvegekbe rakott gyümölcsöt. Celofánnal, majd csavaros tetővel lezárom és mehet is a kamrapolcra. Ez a meggy remek télen süteményekbe, de levesnek vagy mártásnak is tökéletes.
A másik, dunsztolás nélküli befőtt a sárgabarack. Napon érlelt barackot szoktam eltenni. A megmosott, felezett barackokat szorosan üvegekbe teszem, úgy, hogy egy sor barack, arra jön két evőkanál cukor, barack, cukor, így míg tele nem lesz. Tetejére jön pici tartósítószer, celofán, csavaros kupak, majd kiteszem a napra. 2-3 nap alatt elolvad a cukor és enged annyi levet, ami bőven ellepi a gyümölcsöket.
Úgy tűnik, hogy a ropogós piték szerelmese lettem! Langyosan, egy gombóc fagyival a legjobb nyári desszertek egyike szerintem. Most erdei gyümölcsös változatban készítettem, volt itthon málna, áfonya, a barátnőmtől pedig kaptam szedret is.
A maradék tésztát kinyújtom, derelye vágóval kb. 1 cm széles csíkokat vágok. A pite tetejét berácsozom vele, a kosárminta jól mutat szerintem. Lekenem a maradék tojással.
180 fokos sütőben kb. 25-30 percig sütöm.
Volt, hogy meg akartam spórolni a tészta elősütését, és csak megkentem lekvárral, de úgy nem az igazi. Nem érdemes kihagyni, a végeredmény kárpótol azért a plusz munkáért.
Sokáig törtem a fejem, hogy mi legyen ez,de egyértelmű volt, hogy kenyérnek kell lennie. Úgy gondoltam, hogy makói lévén mindenképpen egy hagymás kenyér lenne a megfelelő, a stílusos. Mivel vöröshagymával készült kenyér már szerepel a blogomon, most egy fokhagymás receptjén gondolkodtam. Szerettem volna, ha a fokhagyma nem csak ízében, de látványában is megjelenik a tésztában, a gerezdeket egészben képzeltem el. Remélem nem okoztam vele csalódást.

A fokhagymák előkészítésével kezdtem. Két nagyobb fejnek levágtam a felső részét, sóztam, borsoztam, olívaolajat locsoltam rá, tettem mellé egy rozmaringágat, majd alufóliába csomagoltam. 200 fokos sütőben sütöttem kb. 20 percig.A megpuhult gerezdeket óvatosan kiszedtem. Serpenyőben felmelegítettem egy ek. olívaolajat, rádobtam a gerezdeket, öntöttem rá 1 ek. balzsamecetet, megszórtam egy evőkanál apróra vágott friss rozmaring és kakukkfű keverékével. Épp csak átforgattam, karamelizáltam a gerezdeket, majd kiszedtem és hagytam kihűlni.
Míg hűlt, bedagasztottam a tésztát.
Hozzávalók:
A hozzávalókat dagasztógépbe tettem és hagytam, hogy kb. 15 perc alatt szép hólyagos, kissé tapadósabb tésztát dagasszon. Kenyérsütőgépben is készíthető, akkor a folyadékból érdemes kicsit visszatartani és csak szükség szerint adagolni. Mivel a tészta inkább lágyabb a kézi mixer dagasztóspirálja is megbírkózik vele.
A dagasztás végén kiolajozott kelesztőtálba tettem a tésztát és hagytam, hogy duplájára keljen. Enyhén lisztezett felületre borítottam, kettévágtam. Mindkét tésztát hosszú, keskenyebb csíkformára igazítottam, ellapogattam. Néhány gerezd fokhagymát ttem a felső szélére, majd a jobb és bal oldalát is visszahajtottam. A tésztát fentről a közepéig lehajtottam, jól lenyomkodtam. Az alsó felére is tettem a fokhagymából, azt is visszahajtottam a közepéig, lenyomkodtam. A közepére is jött az ízes fokhagymából, majd ezek fölött a tésztát összecsipkedtem. Végül megfordítottam, vékonyan körbeliszteztem és a varrattal lefelé egy sütőzacskóba helyeztem őket.
Hagytam, hogy ismét duplájára keljenek, kb. 30-40 perc elég nekik. Óvatosan benyúltam a zacsiba és egy pengével bevágtam a kenyereket. Vizet permeteztem be, majd a sütőzacskó szélét a tészta alá hajtottam. 200 fokos sütőben kb. 20-25 perc alatt sült szép pirosra. Rácsra téve hűtöttem ki őket.
Ma jelent meg az újságban a cikk.


Lehet jénaiban, vagy sütőzacskóban is sütni, én most az utóbbit választottam. Hagytam megint duplájára kelni, majd a zacsiba vizet permeteztem, a száját a tészta alá hajtottam. 200 fokos sütőben sütöttem 35-40 percig. Rácsra téve hagytam kihűlni.