Oldalak

2010. szeptember 30., csütörtök

Provance-i csirke levendulás sárgabarackkal

Nem csak a sárgabarack, de a csirke is levendulás volt. A provance-i fűszerkeverék ugyanis tartalmaz levendulát, csak valamiért nálunk nem. De erről már azt hiszem írtam a bagettnél, ami provanci fűszeres hagymával készült.
Lehet friss vagy szárított fűszerkeveréket is használni. A csirkét vagy csirkecombot befűszereztem, majd egy kevés fehérbort aláöntve megsütöttem.
A levendula és a sárgabarack szerintem nagyon szeretik egymást. Ha nincs friss, mint most lehet befőttet is használi. Néhány evőkanál mézet karamelizáltam, beleszórtam egy tk. szárított levendulát, végül beleforgattam forgattam a sárgabarkokat. Befőttnek csak annyi kell míg átmelegszik.
Különleges, nagyon finom étel, érdemes kipróbálni.

2010. szeptember 29., szerda

50 kilométeres diéta

Megkeresett a Messzelátó Egyesület, hogy csatlakozzam az új kezdeményezésükhöz, ami az 50 kilométeres diéta elnevezést kapta. Ne ijedjetek meg, nem fogyókúrás diétáról van szó, ez egy egy klímabarát életmód változtató program, egy életmód-kihívás, egy kísérlet, amelybe bárki belevághat.
Az alapötletet egy kanadai házaspár könyve adta, akik egy éven keresztül csak 100 mérföldön belül termesztett gabonát, zöldséget, gyümölcsöt s más ételalapanyagokból készített ételeket fogyasztottak. A könyvükben nehézségekkel és örömökkel teli változás egy éve van leírva.
Mivel több tudományos felmérés alapján helyi terméknek akkor minősül egy étel ha a lakhelyed körül 50 km-es körön belül termesztett javakból készült/készítetted el, az egyesület is így határozta meg a távolságot és egyelőre egy hónapos diétát hirdet meg október 9-től. A fő célja a programunknak hogy a résztvevőink egy hónapon keresztül csak helyi és csak idény zöldségből, gyümölcsből, gabonából és ételalapanyagokból készült Vagy különböző hagyományos módszerekkel (aszalás, szárítás, befőzés, savanyítás, sózás) tartósított ételeket fogyasszanak, illetve megosszák blogolva az életmódváltásuk hullámhegyeit és hullámvölgyeit.
Én egyszerű kenyér és péksütemény receptek ajánlásával csatlakozom a kezdeményezéshez.
A részvételt mindenki saját maga dönti el, az egyesület honlapján létrehozott aloldalon lehet majd jelentkezni.
Egy kis iránymutatás a fogyasztható és a tilos élelmiszerekről:
Lehet:
alma, bab, birsalma, brokkoli, burgonya, cékla, cukkini, csicsóka, dió, fejes káposzta, fejes saláta, feketeretek, füge, hagyma, kapor, karalábé, karfiol, kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, körte, mandula, mángold, naspolya, padlizsán, paprika, paradicsom, pasztinák, petrezselyem, gyökér, póréhagyma, sárgadinnye, sárgarépa, sóska, spenót, sütőtök, szeder, szőlő, tök, zeller, zöldborsó


Nem lehet:
Fűszerek (amik sokat utaztak), például: szerecsendió, feketebors, chili, fahéj, szegfűszeg, kardamom, vanília, cukor (helyette méz), banán, narancs, citrom, kesudió és társai, kávé, csokoládé, kakaó, kókusz, mangó, avokádó, papaya, szójás termékek

Érdekes kezdeményezés, az biztos. Én már a reggeli kávén és teán elbuknék, de azt hiszem, a csokoládéról sem szívesen mondanék le. Ugyanakkor tudom, hogy így kellene élnünk. A közvetlen környezetünkben megtermelt, előállított élelmiszereket kellene fogyasztanunk, nem pedig a világ másik feléről utaztatott termékeket. Mennyi szennyeződéstől, méregtől kímélhetnénk meg magunkat és a Földünket is! Gondoljunk csak a sok vegyszerre, érés gyorsítóra vagy épp lassítóra és mit tudom én miylen szerekre, amivel kezelik a messziről hozott gyümölcsöket, zöldségeket. A kamionok által kibocsájtott szennyeződésekről már nem is beszélve. De mi lenne velünk pl. az olívaolaj vagy a különleges fűszerek nélkül? Vagy egy hónapot ki lehet bírni? Megváltozna az életünk? Ti csatlakoznátok?

Nemis egy heti menüje

2010. szeptember 27., hétfő

Panyolai fánk

Nincsenek véletlenek. Még a Blogkóstolón Panyolai pálinkát kóstoltunk, közben mesélt Zsuzsi a szilváról, ami csak arrafelé terem meg, abból lehet főzni a legjobb lekvárt. Figyeltem én nagyon, mert érdekes volt amit mesélt, de közben járt a kezem is, mert a bagetteket formázni kellett.És kaptam is tőle egy üveg gyönyörű lekvárt.
Másnap este, amikor végre a saját ágyamba zuhantam, olyan fáradt voltam, hogy aludni sem bírtam. Kapcsolgattam a tv-t, pont akkor kezdődött Borbás Marcsi Értékmentés című műsora, épp a panyolai szilváról. Aminek a becsületes neve nemtudom szilva. Szó volt a híres pálinkáról, lekvárfőzésről, aszalásról és még recepteket is mutattak. Ott láttam ezt a fánkot. Tegnap elkészítettem az ajándékba kapott lekvárral. Nagyon jó volt!
A szokásos fánktésztát dagasztottam be, rögtön dupla adagot. Feléből hagyományos fánkot sütöttem, másik feléből a szilvalekvárral töltöttet. Úgy, ahogy a tv-ben látttam. A megkelt tésztát lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtottam, a szélére tettem egy sort a kemény, ízes lekvárból.





A tésztát visszahajtottam, majd egy pizzavágóval levágtam. Óvatosan sodortam rajta, majd félbehajtottam és a két szárát megfontam.

A szokásos módon olajat melegítettem és a megkelt fonatokat pirosra sütöttem. Fahéjas porcukorral  tálaltam.


2010. szeptember 24., péntek

Perec

Egy nagyon egyszerű perecet hoztam, olyat, ami kívül jó ropogós, a belseje pedig puha. Főzött perec, de ettől nem kell megijedni, én nagyon szeretem a kelttésztákat kifőzni. A vízbe szódabikarbónát teszek, amitől különösen szép színű lesz a perec, de helyette cukrot is lehet használni. Attól inkább édeskésebb, bagel szerű péksütink lesz. Ha valaki mégis félne a főzéstől, akár el is hagyhatja, ilyenkor a megformázott pereceket a tepsin kell duplájára keleszteni, ezután felvert tojással lekenni és úgy sütni.
Hozzávalók:
  • 70 dkg finomliszt
  • 2 tk só
  • 1 ek. cukor
  • 7 dkg puha vaj
  • 2 dl langyos tej
  • 2 dl langyos víz
  • 2 dkg friss élesztő
Vízfürdőhöz:

  • 1 cs. szódabikarbóna
Sós mázhoz:
  • 1,5 tk. só
  • 2 tk. liszt
  • kevés víz
Kimérem a tejet, vizet, feloldom benne a cukrot és az élesztőt. A dagasztógépbe mérem a lisztet, sót, majd hozzáöntöm a folyadékot és a puha vajat. Rugalmas tésztát dagasztok belőle, amit egy kelesztőtálban duplájára kelesztek.
A megkelt tésztát enyhén lisztezett felületre borítom, majd 10 egyenlő darabba vágom. A darabokat ellapítom, majd mint a bagettet megformázom. Először csak kb. 30 cm hosszú rudakat sodrok belőle, félreteszem pihenni. Amikor az összes készen van újból sodorni kezdem őket (a pihenő alatt a sikérszálak ismét megnyúlnak), úgy, hogy a közepét vastagabbra, a két végét egészen vékonyra hagyom. 65-70 cm hosszú legyen a rúd. Megformázom a pereceket, egy ruhával letakarom míg elkészül a vízfürdő.
A sütőt bekapcsolom 200 fokra. 2 nagy tepsit kibélelek sütőpapírral.
Egy nagyobb lábasban vizet melegítek, amikor felforr egy tasak szódabikarbónát (cukrot) teszek bele. Takarékra veszem és a pereceket oldalanként fél-fél percig előfőzöm benne.

A 200 fokos sütőben kb. 15 percig sütöm őket. Míg sül elkeverem a sót, és a lisztet annyi vízzel, hogy sűrű masszát kapjak. Az utolsó percben csepegtetem a perecekre.

2010. szeptember 22., szerda

Egy "szuppi" hétvége

A Segítsüti hihetetlen sikere egészen felbolygatta a napjaimat. Na ez nem panasz, rettentő büszke vagyok a csapat teljesítményére, csak így kicsit megkéstem a beszámolóval, amiben  a remek hétvégénkről szerettem volna mesélni.
Tavaly már írtam egy ilyen kirándulásról, amit a Szuppi Ifjúsági Szálló és Erdei Iskola tulajdonosainál töltöttünk. Meséltem róluk, hogy milyen fantasztikus emberek, milyen csodás gyermekparadicsomot hoztak létre, mennyi szeretettel törődnek a náluk nyaraló gyerekekkel. Akkor találkoztunk velük először, és a húgom barátaival is akkor ismerkedtünk meg. Egy barátság kezdete volt az a pár nap. Azt mondják, hogy az internet elidegenít, de szerintem ez nem igaz. Bennünket összehozott, de azt hiszem, már többször is írtam, hogy mennyi jó barátot szereztem a neten.
Szóval, pénteken délután útra keltünk, talán mondanom sem kell, amint beszálltunk a kocsiba ömleni kezdett az eső, és ez így is maradt vasárnap délutánig (Makón késő estig). Miután eljöttünk, persze kaptuk az sms-t, hogy kisütött a nap. Remélem, csak véletlen volt…
Szombatra túrát terveztek a házigazdáink, ami így elmaradt, helyette jó kis „örömsütést” rendeztünk. Természetesen vittem nagy adag öregtésztát, így sütöttünk kenyeret, méghozzá Scali kenyeret és sok-sok bagettet, holott egy héttel előtte, a Blogkóstolón megfogadtam, hogy legalább egy évig nem lesz bagett. Express croissant a háziúr kedvéért, sajtosat és csokisat, de sütöttünk almás pitét és csokis pitét is. És nagyon élveztük. Jókat nevettünk, ettünk, isteni pálinkákat kóstoltunk, persze csak azért, hogy még többet tudjunk enni. Szarvaspörkölttel, szarvasérmékkel, mangalicával kényeztettek bennünket, Nándi szerint ez a hétvége egy gasztroorgazmus volt (már bocsánat).























Szombat délután elállt az eső, így elindultunk Pécsre kirándulni, naná, mire odaértünk megint szakadt. Így csak rövid sétát tettünk, de a város, mint mindig, most is lenyűgözött, gyönyörű Pécs. Forrócsokit, kávét ittunk egy cukrászdában, és megkóstoltuk a Szilvásgombóc tortát is.


A fiúknak belefért egy veteránautó kiállítás is, mi azt az időt is inkább a konyhában töltöttük.

Esténként kártyáztunk, társasoztunk, nagyokat beszélgettünk, kikapcsolódtunk, feltöltődtünk. Talán nem is baj, hogy ennyit esett az eső, így még inkább együtt voltunk. Remek hétvége volt, remek emberek társaságában. Mindenkinek kívánok ilyen barátokat!

2010. szeptember 21., kedd

Kétmillió forintos linzerszívek

Tegnap több aggódó emailt is kaptam, mi van velem, napok óta nem "láttak" a neten. A távollétnek egyszerű oka volt, hosszú hétvégés kiránduláson voltunk (hamarosan bővebben róla), ahonnan sajnos  nagyon megfázva jöttem haza. Tegnapi meglehetősen pocsékul voltam, semmihez nem volt kedvem. Nap közben beszéltem egy újságíró hölggyel, a helyi napilaptól, a Délmagyarországtól keresett, ma meg is jelent a cikk, tizennyolcezret ér az általam sütött süti. 
 Max hívott este 3/4 9-kor, hogy látam-e, hogy áll a sütim. Igen,10 perce 19 000 ft-on állt, remélem éjfélig meglesz a húszezer. És azt mondja nézzem meg, mert nem húszezres, hanem kettő milliós licit érkezett rá az AXA csoport jóvóltából.  
Azt hittem viccel. Gyorsan visszanyomtam a gépet és tényleg! Nem tudom elmondani mit éreztem. Hihetetlen örömet, boldogságot, megtiszteltetést és félelmet egyszerre. Képtelen voltam elaludni (így éjfélig vasaltam), és talán mondanom sem kell, sütiszíveket gyártottam álmomban, tonnaszám. Azt gondolom, hogy ez a kétmilliós licit közös érdem. Bárkit választhatott volna az Axa. Mindenki fantasztikusat alkotott Nemisbéka vezetésével.
Az izgalmas licit végösszege 2.779.078 Ft!!
Csodálatos, döbbenetes! Köszönjük mindenkinek, aki licitált a süteményekre!

És! Még nincs vége! Holnaptól új meglepetések jönnek!

2010. szeptember 17., péntek

Segítsüti - Linzerszívek levendulás citromkrémmel



Az a megtiszteltetés ért, hogy a Segítsüti őszi akciójában én is részt vehetek, egy általam készített süteményt felajánlhatok az árverésre. Az idei őszi körrel ismét két koraszülött osztályt támogatnánk, ezúttal az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikát Budapesten, és a Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinikáját. Mivel Szegeden születtem, a családom most is ott él, és sajnos a szegedi klinikát is ismerem, bár szerencsére nem a koraszülött osztályát, így különösen közel áll a szívemhez ez a mostani akció. Őszintén remélem, hogy ezúttal is nagyon sikeres lesz, sokan fognak licitálni, így sokat enyhíthetünk a klinikák problémáin.
Segíteni jó! Talán a legjobb érzés.
Tészta hozzávalói:
  • 30 dkg finomliszt
  • 20 dkg hideg vaj
  • 10 dkg porcukor
  • 7 dkg őrölt mandula
  • 1 tojás
  • 1 tojás sárgája
  • 1 tk. szárított levendula
Krém hozzávalói:
  • 10 dkg cukor
  • 1,5 citrom leve
  • 1 citrom héja
  • 2 tojás sárgája
  • 12 dkg vaj
  • 3 ek. levendulaszirup

A lisztet, a kockára vágott vajat, a mandulát, és a porcukrot egy késes robotgépben morzsásra keverem, majd hozzáadom a tojást és a tojás sárgáját, valamint a levendulát. Csak annyi időre indítom újra a gépet, míg összeáll a tészta egy gombóccá. Fóliába csomagolom és minimum egy órára hűtőbe teszem, de akár 1-2 napig is pihenhet a hűvösön.
A krémhez a cukrot, a tojások sárgáját és a citromlevet jól elkeverem, lassú tűzön felmelegítem. A vajat kis adagokban teszem hozzá, állandó keverés mellett besűrítem. Hozzáreszelem a citromhéjat, beleöntöm a levendulaszirupot és jól elkeverem. A krémet hűtőbe teszem dermedni.
A lehűlt tésztát 2 mm vastagra nyújtom, majd szív alakú kiszúróval kiszaggatom. 170-180 fokos sütőben kb. 8 percig sütöm, míg szép világos színe lesz. Rácsra teszem hűlni.
A kihűlt szíveket összeragasztom a megdermedt krémmel. Porcukorral megszórva tálalom.

Kb. 30-35 db lesz belőle.

2010. szeptember 16., csütörtök

Sörkovászos kenyér


A sörös kenyér után most jöjjön egy sörkovászos, méghozzá olyan, ami barna sörrel készült.
Nem vagyok nagy sörkedvelő, a barna sört pláne nem szeretem. A férjem viszont hozott nemrégiben, valami kiállításról, nagyon finom barna sört. Talán mondanom sem kell, azonnal a kenyér jutott róla eszembe. A maláta íze és színe kiválóan érvényesült a kenyérben.

Hozzávalók a kovászhoz:
  • 1 ek. aktív kovász (2 g élesztővel kiváltható)
  • 150 g BL 80 kenyérliszt
  • 120 g barnasör
  • 3 g élesztő
Elkészítés:
A kovászhoz állott sört használok (a szénsav lágyítja a tésztát), vagy rövid időre mikróba teszem és kikevergetem belőle a szénsavat. Amint szoba-hőmérsékletűre hűlt, lehet is használni. A hozzávalókat alaposan elkeverem, egy ruhával letakarom. Legalább 10-12 órán keresztül hagyom erjedni.
A tésztához:
  • 300 g BL 80 liszt
  • 100 g tk. grahamliszt
  • 1,5 tk. só
  • 2 ek. olaj
  • 2 ek. burgonyapehely
  • Kb. 2,5 dl víz
  • az összes kovász
Elkészítés:
A kenyérsütőgép üstjébe készítem az összes hozzávalót, és a dagasztás programmal összeállítom a tésztát. Rugalmas, hólyagos tésztának kell lennie. Átteszem egy kelesztőtálba, és hagyom, hogy duplájára keljen. Ezután enyhén lisztezettet felületre borítom, elfelezem a tésztát. Veknit formázok belőlük. Sütőpapírral bélelt sütőlemezre teszem őket. Ismét duplájára kelesztem. Ezalatt előmelegítem a sütőt 230 fokra. A megkelt vekniket pengével bemetszem, vízzel alaposan lepermetezem, ezután teszem gőzös sütőbe. 30-35 perc alatt sülnek pirosra, ropogósra. Azonnal rácsra teszem és kevés hideg vízzel lepermetezem a kenyereket.


2010. szeptember 14., kedd

Kenyér a cocotte-ban


A Blogkóstoló egyik fő támogatója a Tefal volt, aki hamarosan egy új edénycsaláddal jelentkezik, a Natura-val.
Amikor megláttam a gyönyörű cocotte edényt, arra gondoltam, ebben milyen jó lenne kenyeret sütni. 5,3 l-es, kiválóan alkalmas egy kisebb kenyér, egy kb. 75 dkg-os készítéséhez.
A Blogkóstolón is összeállítottam egy tésztát, de ott nem tudtam kellően ügyelni a kelesztésre, sütésre, így az eredmény nem is volt tökéletes. De mindenesetre ígértesnek tünt. Így ma itthon is megcsináltam, és azt kaptam, amit vártam. Ez a jól bevált kenyér kisebb változata.

Fehér kenyér ( kb.75 dkg-os)
  • 350 g BL 80 liszt
  • 200 g öregtészta
  • 1 és 1/4 tk. só
  • 1 ek. olaj
  • csipet aszkorbinsav
  • 1 ek. burg.pehely
  • kb. 2 dl víz
  • 1 tk. cukor
  • 8 g friss élesztő
Mindent a szokásos módon készítettem. Bepakoltam a kenyérsütőgépbe, elindítottam a dagasztást. 20 perc múlva áttettem a bedagasztott tésztát a kelesztőtálba, egy óra múlva formáztam. Kibéleltem az edényt sütőpapírral, beletettem a veknire formázott tésztát, rátettem az edény tetejét, majd 50-55 percig hagytam kelni.
 
 
 Ezalatt a sütőt előmelegítettem 230 fokra. A megkelt tésztát egy éles pengével bevágtam, vízzel alaposan lepermeteztem, így toltam a sütőbe. 45 perc alatt sült szép pirosra, ropogósra.
Rácsra tettem hűlni, kevés hideg vizet permeteztem rá.
Az edény mérete + 10 dkg lisztet még elbír, abban az esteben is marad bőven hely a gőznek.
 

2010. szeptember 13., hétfő

Blogkóstoló - beszámoló

Tervezte: Tóth Rita, Dining Guide

Szombaton lezajlott a Blogkóstoló. Egy kicsit már kipihentem magam, bár a lábaim helyén még mindig úgy érzem, hogy csak egy betondarab van, az élmény feldolgozásához pedig kell még egy kis idő.
A kenyérsütés nem igényelt különösebb előmunkálatokat, nem kellett előre pucolni, szeletelni, darabolni, mint a többieknek. A kemence egy héttel hamarabb fent volt, köszönöm a Váll-Ker Kft-nek. Én csak listákat írtam, majd átírtam, miket vigyek magammal, teveztem milyen kenyereket, péksütiket süssek majd. Kölcsön kértem jénaikat, doboz formákat, kelesztőtálakat, hogy ne kelljen innen cipelnem. Pénteken délben keltem útra, előszőr bebuszoztam Szegedre, három nagy csomaggal, mondanom sem kell, szakadt az eső, kellett volna még egy kéz az esernyőnek is. Bőrig áztam mire a húgomhoz értem, akkor legszívesebben visszafordultam volna. Irány a Nagyállomás, vonat, döcögés Pestre. Nyugatiban vártak a kenyeres barátnőim, Julika és Vali, az eső ott is ömlött. Vali átadta az edényeket, amiket persze nem is használtam, de ezt ugye akkor még nem tudhattam.  Rövid pletyi, majd Julika elvitt minket az Étterembe. Még épp átértünk az útlezárások előtt. Horasz és Lorien javában darabolta a marhapofát, gyors bemutatkozás, örömködés egymásnak. Bedagasztottam az öregtésztának valót, 4 kiló lisztből, más dolog akkor nem volt. Éjszaka alig aludtam, a feszültség nőtt, óránként hallgattam, hogy esik-e. Hatra megint a Tabáni Teraszon voltam, Horasz és Lorien már hagymát darabolt (szerintem ott is aludtak) és mondanom sem kell az eső könyörtelenül zuhogott. Nekiláttunk dagasztani, közben a pánik fojtogatott, a levegő párás, hideg, a tészta nem kel, mit csináljak. Kicsit emeltem az élesztő adagon, a kelesztőtálakat vastag pokrócokba bugyoláltuk. A második adagnál a dagasztógép fityiszt mutatott, kezdtünk kézzel dagasztani, de a nagyon profi szervezők hamarosan hozták a szuper dagasztógépet, amivel öröm volt a munka. Megkelt az első, három kiló lisztből + öregtésztából bedagasztott adag. Darabokra osztottam, majd elkezdtem formázni a bagetteket, a tepsiket bugyolálni, az eső még mindig ömlött. Érkeztek a többiek is, örültünk, hogy végre találkoztunk, majd együtt aggódtunk az eső miatt, valaki hozta a hírt, fél óra múlva eláll, utána már nem fog esni. Van remény. közben a Terasz egyre szebb lett, rengeteg lufi, lámpion, hangulatos gyertya került a helyére. A fiúk begyújtották a kemencét, rohanás a tepsikkel a szakadó esőben, nem kellett a bagetteket vízzel permetezni, megkapták az adagot. És akkor volt egy pillanat, amikor elvesztettem a fonalat. Melyik tésztát mikor dagasztottam be, melyiket mikor formáztam, mióta kel, mehet-e már a sütőbe, ami a sütőben van, mióta sül, a kemencében is van-e. Aggódás, hogy amelyik nem kell, az azért nem, mert nemrég dagasztottuk vagy kihagytam az élesztőt, stb... és ekkor elállt az eső, gyors költözés az udvarra. Gyönyörű asztalokat, hímzett kötényeket, tányéralátétek kaptunk. Mindenkinek jókedve lett, elkezdtek jönni a vendégek. Az első vendégeim Debrecenből jöttek, csak miattam, hogy személyesen is megismerhessenek és ettől fergeteges hangulatom lett. Egy fiatal hölgy egyenesen azt mondta, hogy jobbá tettem a családi életüket, mert a férje még jobban szereti, mióta az én receptjeimből süt neki. Kell ennél szebb dicséret?
Láttam, hogy a többiek is remekül vannak, a vendégek mosolyognak, a tányérok üresen mennek vissza, a bagettek fogynak, időnként el is fogynak, de türelmesen várakoznak, míg kisül a következő adag. Közben sorra köszöntek rám a blogger társak, olvasók, csudijó volt. A kemence meleg hangulata elvarászolt mindenkit, a gyerekek egyenesen imádták.
Este tíz után tettem be az utolsó adag bagettet a kemencébe.Reggel hat órától bedagsztottunk 36 kiló lisztet, a megkelt tésztát szétosztottuk 170 g-os darabokra, mindet megformáztuk, kelesztettük, kisütöttük. Készült fűszeres-hagymás, aszaltparadicsomos-olajbogyós-chilis, csak tk. tönkölylisztes, magvas, tönkölyös, és egyszerű fehér lisztes. Giuseppe olívaolajaiba mártogatva maga volt a menyország.
A teljes kimerüléstől Eszter  és Dóra mentett meg, egy pohárka panyolai pálinkával. Még énekelni, na jó idétlenül ordibálni is volt erőnk egy mikrofonba, hogy megköszönjük a Terasz dolgozóinak a hatalmas munkát, a Dining Guide-nak a szervezést. Nagy-nagy köszönet Pistinek aki egész nap segített nekem, nélküle nem ment volna, és Krisztiánnak a hajnali és a késő éjszakai fuvarokért.
Köszönöm, hogy ott lehettem.

2010. szeptember 9., csütörtök

Fűszeres pirítotthagymás bagett a Blogkóstolóra

Közeledik a Blogkóstoló, már csak két nap és bárki megkóstolhatja Fűszeres Eszter, Chili&Vanília, Malackaraj, Lila Füge, Lorien, és Horasz főztjét. És az én kenyereimet, de lesz olívaolaj kóstoló, tombola, és sok más izgalmas program is. A részvétel regisztrációhoz kötött, gyertek, várunk benneteket és talán nem kell mondanom, nagyon izgulunk, legalábbis én nagyon.
Egy új kenyérrel szerettem volna erre az alkalomra előállni. Nem formájában akartam újat, inkább az íz számított most. Makói mivoltomat előtérbe helyezve egy hagymás kenyéren gondolkodtam, de ilyen van már a blogon, így a hagymát provanci fűszerkeverékkel bolondítottam meg, és levendulával. Úgy tudom, az eredeti fűszerkeverék is tartalmaz levendulát. Most friss fűszernövényeket használtam, de a szárított is nagyon jó hozzá.
Hozzávalók:
  • 50 dkg BL 80 liszt
  • 2 tk. só
  • 2 ek. burg.pehely
  • csipet aszkorbinsav
  • 25 dkg öregtészta
  • 1 tk. cukor
  • 3,2 dl víz
  • 1 dkg élesztő
A pirított hagymához:
  • 3-4 közepes fej hagyma
  • 1-1 ek. friss rozmaring, kakukkfű, majoranna, bazsalikom
  • 1 tk. szárított levendula
  • 3 dkg vaj
  • 1 tk. méz
A hagymát félkarikára vágtam, majd a vajon lassú tűzön megpirítottam. Figyelni kell, gykaran kevergetni, hogy a hagyma nehogy megégje, de azért szép piros színe legyen. A fűszereket apróra vágtam, majd a hagymához adtam, legvégül a mézet is rácsorgattam. Kihűtöttem.
A szokásos módon bedagasztottam a tésztát, az utolsó 3 percben adtam hozzá a fűszeres hagymát.  Kelesztettem, majd négy egyenlő részre osztottam. Megformáztam a bagetteket, 2-2 kelesztettem újra egy-egy sütőlemezen, közvetlenül sütés előtt vágtam be őket pengével és permeteztem le vízzel.  A sütőt előmelegítettem 230 fokra és kb. 20 perc alatt pirosra sütöttem őket. A sütő aljába vizet tettem.
Rácson hűtöttem ki a kenyereket.

2010. szeptember 8., szerda

Töltött bagett

 
Hétvégén a barátainkat láttuk vendégül, névnapokat ünnepeltünk. Sütöttem juhtúrós pogácsát, csokitortát és töltött bagettet is készítettem. Ez olyan jó kis retrós kaja, anyukám gyakran csinált annak idején. Előző napról maradt két bagett, róluk jutott az eszembe.
Sörös, graham lisztes bagettek voltak.
A töltelékbe mehet bármi, én is aszerint állítom össze, hogy épp mi van a hűtőben. Ha van maradék sülthús akkor abból kockázok bele, ha nincs, akkor enyhén füstölt sonkát, vagy akár szalámit, kolbászt használok helyette. Az alap mindig egy kis besamel mártás, amit jó sűrűre készítek, majd reszelt sajtot vagy sajtkrémet teszek bele, esetleg egy kis majonézt.
1 ek. vajat szoktam 1 ek. liszttel felhabosítani, majd kb. 2 dl tejjel felönteni. Állandó kevergetés mellett besűrítem, majd sózom, borsozom. Beleteszem a sajtot és hűlni hagyom. Míg hűl felkockázom a belevalókat.
A sonkán kívül most került bele 2 főtt tojás, egy alma, kaliforniai paprika, ecetes uborka (teszteltük a hordós savanyúságot), petrezselyemzöld, snidling. De mehet bele gomba, bármilyen főtt zöldség, pl. brokkoli, répa, stb..
A bagetteket egyik oldalukon hosszában behasítottam, a belét jól összenyomtam, helyet csináltam a tölteléknek. Ide halmoztam a masszát, majd szorosan becsomagoltam egy alufóliába és pár órára hűtőbe tettem. Lehet így hidegen is tálalni, de ha alufóliástól betesszük pár percre a forró sütőbe, akkor a kenyér visszanyeri a ropogósságát.

2010. szeptember 5., vasárnap

Francia csokoládétorta

Azt nem tudom, hogy mitől francia ez a torta, de az biztos, hogy nagyon finom, csokoládé imádóknak való. Sok évvel ezelőtt egy rádió műsorban hangzott el a recept, egy időben gyakran készítettem, majd elfeledkeztem róla. Néhány napja kezembe került a cetli amire felírtam a receptet, gyorsan meg is sütöttem. Brownie-hoz hasonlít szerintem.
Hozzávalók:
  • 10 dkg étcsokoládé (70 %)
  • 150 g vaj vagy margarin
  • 20 dkg cukor
  • 1 tk. vanília kivonat (helyette most levendula szirupot használtam)
  • 3 egész tojás
  • 10 dkg liszt
  • 6 dkg szeletelt mandula
A sütőt előmelegítem 160 fokra.
A csokoládét, vajat, cukrot  vízgőz felett megolvasztom. Kicsit hűlni hagyom, majd egyesével belekeverem a tojásokat, végül beleforgatom a lisztet is. Eléggé folyós tésztát kapunk, de így a jó. A szeletelt mandulát bele is lehet forgatni, de én inkább csak a tetejére szeretem szórni.
Egy kb. 22 cm-es tortaformát kibélelek sütőpapírral, beleöntöm a masszát, tetejére szórom a mandulát, majd az előmelegített sütőbe teszem. Kb. 30 perc alatt sül meg, akkor jó, ha kissé tapadós marad a közepe.
Tejszínhabbal tálalom. 

2010. szeptember 3., péntek

Fahéjas kalács

Az iskola kezdéssel megint itt az örök probléma, mit is csomagoljak a gyereknek. A szendvics unalmas nap mint nap, ráadásul a fiam nem is szereti a kolbászokat, szalámikat, felvágottakat, de még a májkrémeket, pástétomokat sem. Marad a sonka, sülthús vagy valamilyen péksütemény. Ma fahéjas kalácsot csomagoltam nekik, ezt szeretik, remélem nem hozzák vissza.
Hozzávalók:
  • 60 dkg finomliszt
  • csipet só
  • 1 ek. tejpor (elhagyható)
  • 3 ek. cukor
  • 1 egész tojás
  • 1 tojás sárgája
  • kb. 3 dl tej
  • 2 dkg élesztő
  • 6 dkg olv. vaj
Töltelék:
  • 8 dkg olv. vaj
  • 1 csomag őrőlt fahéj
  • 9 ek. porcukor
A vaj kivételével az összes hozzávalót bekészítettem a kenyérsütőgép üstjébe. A vajat csak a dagsztás második felében adagoltam hozzá. Dagasztás programon összeállítottam a tésztát, majd kikapcsoltam a gépet. Megvártam, míg szépen megkel, vagyis eléri az üst tetejét. Lisztezett felületre borítottam, három egyenlő részre osztottam. Kinyújtottam 2-3 mm vastagra őket. Egyesével megkentem olvasztott vajjal, megszórtam fahéjjal és porcukorral. Feltekerte őket mint a beiglit, majd megfontam a szálakat.
A nagy dobozformát kibéleltem sütőpapírral, ebben kelesztettem ismét duplájára. lekentem felvert tojással, majd 180 fokra előmelegített sütőben sütöttem 40-45 percig.
Rácsra tettem hűlni.